1. Egy önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapír vásárlással hasznosítja (egy éven belüli lejáratú diszkontkincstárjegyek, illetve egy éves futamidejű kamatozó kincstárjegyek). Az állampapír vásárlást szükséges-e előirányzatosítani, és ha igen hogyan? Amennyiben év közben többször vásárolunk és adunk el állampapírt, mindegyik gazdasági eseményre kell bevételi és kiadási előirányzatot képezni?

 

Az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek és kiadások finanszírozási bevételnek és finanszírozási kiadásnak minősülnek, amelyek esetén az Áht. és az Szt. a nettó elszámolásra nem ad lehetőséget. Az Áht. 36. § (1) bekezdése alapján kötelezettségvállalásra – ide értve bármely eszköz, akár értékpapír megvásárlását is – csak a szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor, ezért az állampapír vásárlás esetében szükséges az előirányzati fedezetet biztosítani.

 

Az állampapírral kapcsolatos elszámolásokat a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet előírásai szerint kell elvégezni. További segítséget nyújt a számviteli elszámoláshoz https://allamhaztartas.kormany.hu/peldak-az-allamhaztartasban-felmerulo-gyakoribb-gazdasagi-esemenyek-kotelezo-elszamolasi-modjahoz elérhetőségen közzétett, a IV. fejezethez kapcsolódó példatár.

 

2. Egy gazdasági társaság tulajdonjogát az állam – ellenérték nélkül – a megyei önkormányzat tulajdonába adta. A jóváhagyott társasági szerződés rögzíti a tulajdonossá vált megyei önkormányzat gazdasági társaságon belüli tulajdonosi részesedésének összegét. A tulajdonosok változását a cégbíróság bejegyezte. Ha jól gondoljuk, a részesedés megszerzését térítésmentes átvételként kell elszámolni a megyei önkormányzatnál. Ez az elszámolási mód halasztott bevétel elszámolásával is jár?

 

Az Áhsz. 25. § (10) bekezdése alapján a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke után halasztott bevételként időbeli elhatárolást kell képezni, így a kérdésre igen a válaszunk. A halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékének költségként, illetve ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni (pl. ha az önkormányzat is átadja térítésmentesen).

 

3. Mikor és milyen értékben vezethető ki a tulajdonosnál a tárgyi eszközök nyilvántartásából az apportba adott eszköz, figyelembe véve, hogy az átadás-átvétel, a földhivatali- és a cégbírósági bejegyzés időpontja eltérhet egymástól?

 

Az Szt. 35. § (3)-(4) bekezdése szerint a jegyzett tőkét a létesítő okiratban meghatározott összegben a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A gazdasági események konkrét elszámolása a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Csökkenések rész E) Apportba adás elszámolása cím szerint történik, így a tárgyi eszközök közül történő átvezetésre a társaságnak történő tényleges átadás, a részesedés bejegyzésére a cégbírósági bejegyzés napjával kell sort keríteni. A könyvelés tekintetében a földhivatali bejegyzés időpontja nem releváns.

 

4. Egy már meglévő gazdasági társaságban törzstőke emelést hajtottunk végre. A tőkeemelés teljes összegét a társaság részére átutaltuk. A cégbírósági bejegyzésben a pénzforgalmilag átutalt összegnek csak egy része jelent meg, mert a másik rész az alapítói határozat szerint tőketartalékba kerül. Szeretném megkérdezni, hogy a tőketartalékba került összeget kell-e és ha igen, hogyan kell helyesen könyvelni a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?

 

Az Áhsz. 16. § (5) bekezdése szerint tőkeemelés esetén a gazdasági társaságban való részesedések bekerülési értéke – azonosan az Szt. 49. § (4) bekezdésével – az alapítói határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke.

 

A társaság részére átutalt teljes összeget, mint a részesedés bekerülési értékét a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedés rész, B) Részesedések elszámolása alapításkor, tőkeemeléskor pénzbeli hozzájárulás teljesítésekor cím előírása szerint kell könyvelni.

 

5. Egy társaságnál tőkeleszállítást hajtunk végre, amely pénzeszköz kivonással jár. Kérdésünk hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni?

 

A tőkeleszállítás számviteli elszámolása attól függ, hogy a bevont részesedés könyv szerinti értéke (KSZÉ) és a névérték fejében kapott pénzeszközök értékének különbözete nyereség vagy veszteség. A bevont részesedés kivezetése az állományi számláról nyereség (KSZÉ kisebb, mint a kapott pénzeszköz értéke) esetén az Áhsz. 27.§ (2a) bekezdés b) pontja szerint a 9321. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete könyvviteli számlával szemben (T9321-K1622), veszteség (KSZÉ nagyobb, mint a kapott pénzeszközök értéke) esetén az Áhsz. 27. § (5a) bekezdés b) pontja szerint a 8512. Megszűnt tartós részesedés nyilvántartási szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordítás jellegű különbözete könyvviteli számlával szemben (T8512-K1622) történik. A bevont részesedés kivezetését megelőzően elsődlegesen a bevont részesedésre jutó értékvesztés értékét kell elszámolni, ez után következhet a nyereség vagy veszteség megállapítása.

 

A bevont részesedés fejében járó pénzeszközt a költségvetési számvitelben a 09552. Követelés részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekre nyilvántartási számlán kell elszámolni. Ezzel egy időben a pénzügyi számvitelben is el kell számolni a követelést (3515. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási bevételre) a nyereséggel (9321. számla) vagy veszteséggel (8512. számla) szemben.

 

A pénzügyi teljesítést a költségvetési számvitelben a 09553. Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek teljesítése nyilvántartási számlán kell elszámolni, ezzel egyidejűleg a pénzügyi számvitelben el kell számolni a pénzeszközök növekedését és a követelések csökkenését.

 

6. Követelés fejében veszünk át társasági részesedést. Mi lesz az átvett eszköz bekerülési értéke, ha a követelésre értékvesztést is számoltunk el?

 

Az Áhsz. 15. § (4) bekezdése alapján a követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. A gazdasági eseményt a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedés rész, D) Követelés fejében átvett részesedések, értékpapírok elszámolása cím szerint kell elszámolni.

 

Amennyiben a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a pénzügyi számvitelben a követelés (bekerülési értékét tartalmazó) állományi számlájára először a 358. Követelések értékvesztése és annak visszaírása számla egyenlegét át kell vezetni, ezt követően kell a részesedést állományba venni a követelés (immár könyv szerinti értékét tartalmazó) állományi számlájával szemben. Amennyiben a követelés állományi számlája ezt követően T egyenlegű, és az a megállapodás alapján nem kerül a későbbiekben pénzügyi rendezésre, attól függően kell a még fennálló követelésrészt kezelni, hogy annak kivezetése lehetséges-e (például mert az behajthatatlannak minősül, vagy – ha annak feltételei fennállnak – a követelés elengedésre kerül), vagy sem (ebben az esetben a követelés fennmarad, és a könyvekből sem vezethető ki).

Ha a követelés állományi számlája az összevezetést követően követel egyenleget mutat (vagyis a követelés könyv szerinti értéke kisebb, mint a követelés fejében átvett részesedés bekerülési értéke), a felek megállapodása alapján kell eljárni. Ha nem kerül sor pénzügyi rendezésre (azaz a különbözet átadó részére történő megtérítésére), az értékvesztés visszaírásához hasonlóan (de nem visszaírásként) különféle egyéb eredményszemléletű bevételek könyvviteli számlával szemben kell azt a könyvekből kivezetni, egyebekben pedig a kötelezettségek közé átsorolni.

A költségvetési számvitelben a követelést – mivel a részesedés átadása pénzforgalmi bevételt nem érintő gazdasági eseménynek minősül – ki kell vezetni a követelések nyilvántartására szolgáló ellenszámlával szemben.

 

7. Amennyiben az államháztartáson belüli tulajdonos vagyoni hozzájárulása egy gazdasági társaságnál tőketartalékba kerül, és ebből a tőketartalékból később a gazdasági társaság tőkét emel, akkor nem lesz duplázódás a részesedés bekerülési értékében?

 

A 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész, G) Alaptőkén, törzstőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés elszámolása cím szerint a gazdasági eseményt a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell könyvelni, vagyis a részesedések bekerülési értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, amely általában nem egyezik meg a részesedés névértékével. A piaci érték meghatározásának módját a számviteli politika keretében kell szabályozni, melyet jelen esetben a részesedére jutó saját tőke alapján javasolunk meghatározni. Ennek értelmében tehát nem lesz duplázódás a részesedések bekerülési értékében.

 

8. Az önkormányzat 2017. évben tulajdonosi pótbefizetést hajtott végre a 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál, a saját tőke állományuk törvényes szintre állítása érdekében. Az elszámolás a K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovaton történt. A pótbefizetés összege a tulajdonolt részesedések állományában jelenleg úgy jelenik meg, mintha tényleges részesedés vásárlás, vagy jegyzett tőkeemelés valósult volna meg, noha a cégekben tulajdonolt jegyzet tőke összege nem változott. Hogy lehet elszámolni a pótbefizetést úgy, hogy annak összege ne jelenjen meg a részesedések állományában?

 

Az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, amelynek elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik. Mivel a pótbefizetést a tulajdonosok tőkejuttatásként adják a befektetést élvező társaságnak, aki ezzel a saját tőkéjét növeli meg, a pótbefizetés nem minősíthető kötelezettségnek. A társaságnál a pótbefizetés visszatérítésének kötelezettsége legkorábban akkor állhat be, amikor az eredménytartalék pozitívvá válik (kivéve a társaság jogutód nélküli megszűnésének esetét), de ennek összege maximálisan a tulajdonos által korábban teljesített összeg erejéig terjedhet. Ennek megfelelően a pótbefizetést nyújtó önkormányzatnál a pótbefizetést államháztartáson kívülre átadott végleges pénzeszközként a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kell elszámolni, amelyhez kapcsolódóan a társaság visszafizetési kötelezettségét mérlegen kívüli tételként, mint függő követelést a 032. Egyéb függő követelések nyilvántartási számlán kell felvenni (T006-K032). A pénzügyi számvitelben a kötelezettség könyvelése a 8435. Más különféle ráfordítások könyvviteli számlával szemen, teljesítése a 4215. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra könyvviteli számlán történik.

 

9. Az elmúlt években a társaság saját tőkéje az alaptőke kétharmada alá csökkent, így annak rendezése szükségessé vált. A társaság alaptőkéje veszteségrendezés céljából 50%-os mértékben került leszállításra. A gazdasági esemény könyvelésével kapcsolatosan kérnék iránymutatást, ugyanis a 38/2013 (IX. 19.) NGM rendeletben erre vonatkozóan nem találtam könyvelési segítséget. Ebben az esetben az eddig elszámolt értékvesztést teljes összegben vissza kell-e írni, vagy csak a leszállítás mértékéig?

 

A veszteség rendezése miatti jegyzett tőke leszállítást a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Csökkenések rész, B) Részesedés, értékpapír térítés nélküli átadásának elszámolása címben leírtak alapján. Ebben az esetben a 2. pont szerinti értékvesztés kivezetésénél (mivel 50%-os mértékben történt a jegyzett tőke leszállítása) az elszámolt értékvesztés 50%-át kell kivezetni.

 

A könyvekben maradó részesedés értékelését az Áhsz. 19. § (1) bekezdése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Ekkor kell – amennyiben szükséges – az esetleges értékvesztés visszaírását elszámolni a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkentéseként (a 854. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése és annak visszaírása számlán), figyelemmel arra, hogy a visszaírás összege nem lehet több, mint az erre a részesedésre korábban értékvesztésként elszámolt összeg.

 

10. A részesedés szerzés alábbi esetei esetén milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni:

a) osztalékelvonás a részesedések átadásával történik,

b) tőkeleszállítás keretében történik a részesedések átadása?


Az a) esetben pénzeszköz átadására nem kerül sor, így az elszámolást a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész, E) Térítési nélkül átvett, ajándékba kapott, hagyatékként átvett részesedések, értékpapírok elszámolása cím szerint javasoljuk elvégezni.

A b) pont estében az alábbi kontírozási tételeket kell elszámolni:

Értékvesztés kivezetése: T168–K16

Tőkeleszállítás eszköz átvétellel: T1-3–K16

Átadott részesedés>bevont részesedés közötti különbözet nyereség estén: T1-3–K9321

vagy

Átadott részesedés <Bevont részesedés közötti különbözet veszteség esetén: T8511–K1-3

 

11. Önkormányzatunk egy társaságánál tőkeemelésről döntött, méghozzá egy elismert követelés (9.000000.-Ft) apportálásával. A tőkeemelés összege 9.000.000 Ft, melyből 1.000.000 Ft-tal a Kft. jegyzett tőkéje kerül felemelésre, 8.000.000 Ft-ot pedig tőketartalékba kell helyeznie a társaságnak. A gazdasági esemény önkormányzatnál történő könyvelésében szeretnénk segítséget kérni.

 

Az önkormányzatnak a társaság jegyzett tőke emeléséhez történő 1.000.000 Ft-os nem pénzbeli hozzájárulását a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész, H) Részesedések elszámolása alapításkor, tőkeemeléskor nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésekor cím alapján kell lekönyvelni a következők szerint:

 

a) Követelés apportba adásának elszámolása, ha a nyilvántartásba-vételi kérelem  benyújtásáig az eszköz átadása megtörtént:

 

1. Követelés könyv szerinti értékének kivezetése a költségvetési számvitel szerint T0041/0042–K09(2)

2. Követelés bekerülési értékének kivezetése a pénzügyi számvitel szerint T36584–K351/352

3. Követelés értékvesztésének kivezetése a pénzügyi számvitel szerint      T358–K36584

4. A gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözete

a) Nyereségjellegű különbözet esetén           T36584–K9244

b) Veszteségjellegű különbözet esetén          T8435–K36584

5. Cégbírósági bejegyzés        T161-163/165 –K36584

 

b) Elszámolás, ha a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulás átadása nem történik meg:

 

a) Állományba vétel a cégbírósági bejegyzéskor a pénzügyi számvitel szerint

T161-163/165–K36753

Követelés könyv szerinti értékének kivezetése a költségvetési számvitel szerint (rendeletben nem szerepel)            T0041/0042–K09(2)

b) Követelés könyv szerinti értékének kivezetése az átadáskor a pénzügyi számvitel szerint T36753–K351/352

c) Követelés értékvesztésének kivezetése az átadáskor a pénzügyi számvitel szerint

T358–K36753

e) A gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének nyereségjellegű különbözete        

T36753–K9244

f) A gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének veszteségjellegű különbözet esetén         

T8435–K36753

 

A gazdasági társaság tőketartalékának 8.000.000 Ft-tal történő növelésének számviteli elszámolásakor az alábbiakra kell tekintettel lenni:

 

A Ptk. 3:200. § (1) bekezdése szerint, ha a tőkeemelésről szóló határozatban meghatározott mértékű és összetételű vagyoni hozzájárulás szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalásokat tettek az erre jogosultak, szükséges a társasági szerződést a felemelt törzstőkének megfelelően módosítani. Az Szt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerint a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét kell a tőketartalék növekedéseként kimutatni.

 

Mindezek értelmében a társaság törzstőkéje csak a pénzbeli hozzájárulással növelhető meg, a pénzeszközön kívüli eszközök – így a követelések – átadását a térítésmentes átadás szabályai szerint kell lekönyvelni. Ennek következtében az önkormányzat által tőketartalék növelésére átadott követelés számviteli elszámolásakor az alábbi könyvelési tételeket javasoljuk elvégezni az önkormányzat könyveiben, a képviselőtestület döntésének dátuma szerint:

 

1. Követelés könyv szerinti értékének kivezetése a költségvetési számvitel szerint 

T004–K09(2)

2. Követelés átadás a pénzügyi számvitel szerint     T8434–K351/352

3. Az átadott követelés elszámolt értékvesztésének kivezetése a pénzügyi számvitel szerint T358–K8434