1. Kétéves, költségvetési szervnél eltöltött ellenőrzési szakmai gyakorlat nélkül lehet-e belső ellenőrzési tevékenységet folytatni és részt venni a továbbképzéseken vagy ezt csak a kétéves szakmai gyakorlat után lehet megtenni?

A belső ellenőrzési tevékenység folytatásához az R. 1/A. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább kétéves szakmai gyakorlat, az R. 1/A. § (2) bekezdése szerinti esetben legalább ötéves ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi, számviteli vagy az adott költségvetési szerv tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlat szükséges. Az R. 1/A. § (2) bekezdése alapján azonban a költségvetési szerv vezetője ez alól felmentést adhat, ha gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési szervezeti egység rendelkezzen mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges.

Szakmai gyakorlat igazolására szolgáló minta ide kattintva letölthető.

2. A nyilvántartásba vétel büntetlen előéletre vonatkozó feltétele teljesülésének az eljáró hatóság általi igazolása helyett a kérelmező 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal maga is igazolhatja e feltétel teljesülését. Lehetséges ezt a tényt nyilatkozattal igazolni?

1.) Ha a kérelmezőnek rendelkezésére áll egy 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, akkor nem kell egy újabb hatósági erkölcsi bizonyítványt kérnie a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (a továbbiakban: KEK KH).

2.) A büntetlen előéletet a munkáltató továbbra is igazolhatja, ha a belső ellenőr büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.

3. Az erkölcsi bizonyítvány igénylésének melyik módja gyorsabb? Ha postai úton magam kérvényezem, vagy ha az eljáró hatóság általi igénylést választom?

A 2016. január 1-jétől a hatósági erkölcsi bizonyítványt az eljáró hatóság igényli meg a KEK KH-tól, ha a bejelentő saját maga által igényelt erkölcsi bizonyítványt nem csatol a bejelentéséhez.

A bejelentő általi erkölcsi bizonyítvány igénylés 2016. január 1. után már csak választható lehetőség, viszont felgyorsítja a nyilvántartásba vételt, mivel ha a hatóság igényli meg közvetlenül a KEK KH-tól, az igénylés teljesítésének idejével megnövekedik az ügyintézési idő.

Mindkét eljárás ingyenes 2016. január 1-től, függetlenül attól, hogy az ügyfél maga igényli meg, vagy a hatóság teszi ezt meg helyette.

4. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján a Belső Ellenőrök Névjegyzékében feltüntetett adatokat hogyan lehet módosíttatni, illetve kiegészíttetni?

Az R. 3. §-a alapján a belső ellenőr a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül az R. 1. melléklete szerinti adatlapon köteles írásban bejelenteni a miniszternek.

Az adatváltozás bejelentésének elmulasztása esetén az államháztartásért felelős miniszter a megváltozott adatokat hivatalból vezeti át a belső ellenőrök nyilvántartásában, erről tájékoztatja a belső ellenőrt és ezzel egyidejűleg mulasztási bírságot szab ki, amelynek összege: 50 000 Ft.

A kérelem ide kattintva letölthető.

5. Munkahelyváltás miatt az új munkáltatónak szüksége lenne egy olyan nyilatkozatra, amellyel igazolható, hogy a munkavállaló szerepel a költségvetési szervnél belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában. Milyen nyilatkozat benyújtása szükséges ehhez és hol található?

A nyilvántartásba vételről 2016. január 1. előtt határozat, 2016. január 1. után tájékoztató levél kerül kiállításra a belső ellenőr részére. Ha ez valamilyen okból nem áll rendelkezésre, e tény igazolására két módon van lehetőség:

1.) A közhiteles nyilvántartás nyilvános adatai alapján, A nyilvántartás bárki számára elérhető, amelyet ide kattintva lehet elérni.

2.) A államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőr írásbeli kérelme alapján kiállított igazolással.

Mindkét mód hitelesen tanúsítja, hogy a belső ellenőr szerepel a nyilvántartásban.

6. Tavaly regisztráltam a belső ellenőrök névjegyzékébe, azonban idén nem jelentkeztem képzésre, mi a teendőm, hogy ne tiltsanak el a belső ellenőrzési tevékenység folytatásától?

Az R. 8. § (2) bekezdése alapján a belső ellenőrökre vonatkozó továbbképzésre vonatkozó kimentési kérelmet a képzési kötelezettség fennállásának évében december 15-éig lehet benyújtani az államháztartásért felelős miniszternek. A kimentési kérelmet nem kell indokolni. A kimentési kérelem elektronikusan is benyújtható. A kimentési kérelem tudomásulvételéről a miniszter határozatot hoz, amelyet következő évben mellékelni kell a képzésre történő újbóli jelentkezéshez, annak érdekében, hogy az R. 6/B. § (1) bekezdésében meghatározott térítésmentesség megállapítható legyen. A képzési kötelezettséget a kimentéssel érintett évet követő évben kell teljesíteni, ezt követően ezen képzési kötelezettség tekintetében további kimentés nem adható.

A kimentési kérelem mintát ide kattintva lehet letölteni.

7. Az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2010-ben teljesítettem. 2012-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel éltem és a vizsgát 2013-ban abszolváltam. Mikor kell teljesítenem az "ÁBPE-továbbképzés II." következő modulját?

Az R. 7. §-a alapján a belső ellenőrök kötelező szakmai továbbképzésen („ÁBPE-továbbképzés I.” és „ÁBPE-továbbképzés II.”) kötelesek részt venni. Az „ÁBPE-továbbképzés I.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt a nyilvántartásba vétel évét követő évben terheli. Az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt az „ÁBPE-továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal (naptári évben számolva) terheli. A 2016. január 1-jétől hatályos szabályok értelmében a belső ellenőr a nyilvántartásba vételt megelőző egy évben is teljesítheti az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgát. Ebben az esetben nem a nyilvántartásba vétel dátumától, hanem az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsga dátumától kell az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítéséhez szükséges kétéves időtartamot számítani.

A szabályozás megalkotásával a jogalkotó szándéka az volt, hogy a belső ellenőrök legalább kétévente továbbképzésben részesüljenek a szakmai ismereteik bővítése érdekében. A kimentési kérelem lehetőséget teremt arra, hogy, ha a belső ellenőr valamilyen oknál fogva nem tud határidőben eleget tenni az adott továbbképzési kötelezettségének, akkor 1 év haladékot kapjon. Ez a haladék azonban a főszabályra (kétévente történő továbbképzés teljesítése) nincs halasztó hatállyal, így, az "ÁBPE-továbbképzés I." elvégzését követő minden 2. évben fennáll a kötelezettség.

Leírás: http://allamhaztartas.kormany.hu/download/4/3b/01000/1.png

A fenti esetben tehát az "ÁBPE-továbbképzés II." következő moduljának teljesítésére 2014-ben lesz kötelezett a belső ellenőr. 8. ÁBPE II. képzésre 2012-ben nem vagyok kötelezett, mert 2011-ben teljesítettem az ÁBPE I. vizsgát. Ha 2012-ben teljesítem az ÁBPE II.-t, akkor ugyanúgy két év múlva vagyok kötelezett a következő képzésre?

Az R. 7. §-a alapján a belső ellenőrök kötelesek az "ÁBPE továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően (naptári évben számolva) legalább kétévente egy alkalommal, az "ÁBPE továbbképzés II.” szakmai továbbképzést teljesíteni.

A központi költségvetésből történő támogatásra való jogosultság a költségvetési szervnél foglalkoztatott, munkajogi vagy közszolgálati jogviszonyban álló továbbképzésre kötelezettet illeti meg, amit a munkáltató a képzésre történő jelentkezés során a munkáltatói nyilatkozaton igazol.

Ebben az esetben a kérelmező 2013-ban lenne az „ÁBPE-továbbképzés II.”-re kötelezett, ha 2012-ben végezi el az „ÁBPE-továbbképzés II.”-t, akkor nem jogosult a kedvezményes részvételi díjra, de a következő évben mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, és majd 2015-ben lesz ismét továbbképzési kötelezettsége, akkor már támogatott áron.

Leírás: http://allamhaztartas.kormany.hu/download/5/3b/01000/2.png

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ha egy belső ellenőr évente teljesíti az "ÁBPE-továbbképzés II." valamely modulját az nem jelenti azt, hogy ezzel annyi kétévenkénti kötelezettséget tud kiváltani, ahány modult sikeresen elvégzett. A főszabály szerint az ÁBPE I. sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal terheli képzési kötelezettség a belső ellenőrt (pirossal jelezve), tehát ha 2012-ben és 2013-ban is részt vett képzésen, azt úgy kell tekinteni, hogy továbbképzési kötelezettségét 2013-ban teljesítette, 2012-ben pedig önszorgalomból ment el képzésre, ha azt követően 2014-ben újra elment a továbbképzésre, de 2015-ben nem, az a 2015-ös teljesítésként kerül beszámításra, így a fenti szabály érvényesül, hogy következő alkalommal 2017-ben áll fenn képzési kötelezettség. Ugyanez érvényes arra az esetre is, hogy ha valaki egy évben több modult is teljesít, az csak az adott évi képzési kötelezettség teljesítéseként számítódik be.

Leírás: http://allamhaztartas.kormany.hu/download/6/3b/01000/3.png

9. A a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet 10. § (2) bekezdése alapján 2009-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPE-továbbképzés I.” és „ÁBPE-továbbképzés I.- Gazdasági vezetők részére” képzések elvégzésével a képzésre kötelezettek kiválthatták a 2010-ben esedékes képzési kötelezettségüket. A R. a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről 14. § (1) bekezdése alapján „ÁBPE-továbbképzés I.”, illetve „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” kötelező szakmai továbbképzést teljesítető személyek a 2011-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPE-továbbképzés II.” képzések elvégzésével kiválthatták 2012-ben esedékes képzési kötelezettségüket. Függetlenül attól, hogy a 18/2009. (X. 6.) PM rendelet hatályát vesztette, illetve a 28/2011. (VIII. 3.) R. módosításakor a hivatkozott jogszabályi redelkezés hatályon kívül helyezésre került, a képzési kötelezettség a leírtaknak megfelelően számolandó?

Igen, ha a képzésre kötelezett személy élt az akkor hatályos jogszabály adta lehetőséggel, az alábbiak szerint kell számolnia képzési kötelezettségét:

Leírás: http://allamhaztartas.kormany.hu/download/7/3b/01000/4.png

10. 2010-ben lettem regisztrált belső ellenőr, az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2011-ben teljesítettem. 2013-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel nem éltem és vizsgázni sem mentem el. 2014-ben felszólító levélben arról tájékoztattak, hogy a továbbképzési kötelezettségem elmulasztása miatt a regisztrációm megtartásához 6 hónapon belül sikeres szintvizsgán kell részt vennem, a szintvizsgát ebben az évben (2014) sikeresen teljesítettem. Mivel a szintvizsga is lényegében ÁBPE-I vizsga alapokra épül, a jövőben az eredeti regisztrációtól, vagy a felszólítástól/szintvizsgától* számított kétévente vagyok köteles ÁBPE-II vizsgákon részt venni? 

Mivel a sikeres szintvizsga megfeleltethető az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgának, így az alábbi táblázat szerint kell számolni a képzési kötelezettséget, vagyis a szintvizsgától (2014) számított legalább kétévente egy alkalommal kell ÁBPE-II. vizsgákon részt venni, legközelebbi alkalommal tehát 2016-ban.

Leírás: http://allamhaztartas.kormany.hu/download/8/3b/01000/5.png

11. A belső ellenőri bejelentésemet  követően a nyilvántartásba vételi díjról szóló számlát a munkáltatóm nevére szeretném kiállítatni. Mi ilyenkor a teendő?

Az R. szerinti igazgatási szolgáltatási díj a belső ellenőr természetes személy regisztrációjának, illetve az ő státuszában bekövetkezett változások rögzítésének szolgáltatási díja, amely a természetes személyhez kapcsolódó költség. Az igazgatási szolgáltatási díjról kiállított számlának ezért minden esetben a természetes személy nevére kell szólnia, a számla munkáltató nevére való módosítására nincs lehetőség.

A természetes személy nevére szóló számla alapján a munkáltató által – a természetes személy helyett – megfizetett díjat a munkáltató nem számolhatja el igénybevett szolgáltatások értékeként. Ezért a természetes személy helyett megfizetett összegeket a munkáltató személyi jellegű egyéb kifizetésként szerepeltetheti könyveiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3) pontja, illetve a 79. § (3) bekezdése alapján.