A belső ellenőrzési tevékenység végzésére vonatkozó bejelentéssel és a belső ellenőrök továbbképzési kötelezettségével kapcsolatos kérdések

1. Kétéves, költségvetési szervnél eltöltött ellenőrzési szakmai gyakorlat nélkül lehet-e belső ellenőrzési tevékenységet folytatni és részt venni a továbbképzéseken vagy ezt csak a kétéves szakmai gyakorlat után lehet megtenni?

 A belső ellenőrzési tevékenység folytatásához a költségvetési szervnél és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú kötelező továbbképzéséről szóló 22/2019. (XII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: PMr.) 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább két éves, a b) pont szerinti esetben legalább öt éves ellenőrzési vagy szakmai végzettségének megfelelő vagy  az adott költségvetési szerv, illetve köztulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlat szükséges. Az Pmr. 2. § (2) bekezdése alapján azonban a költségvetési szerv vezetője vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője ez alól felmentést adhat, ha gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési szervezeti egység rendelkezik mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges.

Szakmai gyakorlat igazolására szolgáló minta ide kattintva letölthető.

 2. A nyilvántartásba vétel büntetlen előéletre vonatkozó feltétele teljesülésének az eljáró hatóság általi igazolása helyett a kérelmező 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal maga is igazolhatja e feltétel teljesülését. Lehetséges ezt a tényt nyilatkozattal igazolni?

A büntetlen előélet igazolása nem kötelezően csatolandó melléklete a bejelentésnek. Ha a bejelentő nem csatol a büntetlen előéletre vonatkozó igazolást, akkor az ügyintéző lekérdezi az erre vonatkozó adatokat az Integrált Portál-alapú Lekérdező Rendszerben.

1.) Ha a kérelmezőnek rendelkezésére áll egy 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, akkor nem kell egy újabb hatósági erkölcsi bizonyítványt kérnie, hogy megküldje a részünkre.

2.) A büntetlen előéletet a munkáltató továbbra is igazolhatja, ha a belső ellenőr büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.

3. A Pénzügyminisztérium honlapján a Belső Ellenőrök Névjegyzékében feltüntetett adatokat hogyan lehet módosíttatni, illetve kiegészíttetni?

A PMr. 3. § (5) bekezdése alapján a belső ellenőr a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül az adatlapon köteles írásban bejelenteni a miniszternek. A bejegyzett adatok módosítására irányuló bejelentés eljárása díjmentes.

Az adatlap ide kattintva letölthető.

4. Munkahelyváltás miatt az új munkáltatónak szüksége lenne egy olyan nyilatkozatra, amellyel igazolható, hogy a munkavállaló szerepel a költségvetési szervnél belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában. Milyen nyilatkozat benyújtása szükséges ehhez és hol található?

A belső ellenőrök névjegyzéke közhiteles nyilvántartás, amely bárki számára elérhető.

A névjegyzéket ide kattintva lehet elérni.

A nyilvántartás minden hónap első munkanapján frissül az előző hónapban nyilvántartásba vett belső ellenőrökkel. A névjegyzékből azonban csak az állapítható meg, hogy az adott személy szerepel-e a nyilvántartásban, de az nem, hogy a tevékenységi engedélye milyen szervezeti körre vonatkozik vagy korlátozva van-e egy adott költségvetési szervre vagy köztulajdonú gazdasági társaságra.

A nyilvántartásba vételről 2016. január 1. előtt határozat, 2016. január 1. után tájékoztató levél kerül kiállításra a belső ellenőr részére. Ha ez valamilyen okból nem áll rendelkezésre, akkor az államháztartásért felelős miniszter – a belső ellenőr kérelmére – hatósági bizonyítványt állít ki, amely hitelesen tanúsítja, hogy a belső ellenőr szerepel a nyilvántartásban és a tevékenységi engedélye mire terjed ki.

5. Tavaly regisztráltam a belső ellenőrök névjegyzékébe, azonban idén nem jelentkeztem képzésre, mi a teendőm, hogy ne tiltsanak el a belső ellenőrzési tevékenység folytatásától?

A PMr. 13. § (2) bekezdése alapján a belső ellenőrökre vonatkozó továbbképzésre vonatkozó kimentési kérelmet a képzési kötelezettség fennállásának évében december 15-éig lehet benyújtani az államháztartásért felelős miniszternek. A kimentési kérelmet nem kell indokolni. A kimentési kérelem elektronikusan is benyújtható. A kimentési kérelem tudomásulvételéről a miniszter határozatot hoz, amelyet következő évben mellékelni kell a képzésre történő újbóli jelentkezéshez, annak érdekében, hogy a PMr. 6. § (3) bekezdésében meghatározott térítésmentesség megállapítható legyen. A képzési kötelezettséget a kimentéssel érintett évet követő évben kell teljesíteni, ezt követően ezen képzési kötelezettség tekintetében további kimentés nem adható. A PMr. 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján számítandó kötelezettségi évekre a kimentésnek nincs halasztó hatálya, így a pótlólag teljesített továbbképzést követően, a következő évben ismét képzésre kötelezett lesz.

A kimentési kérelem mintát ide kattintva lehet letölteni.

6. Az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2010-ben teljesítettem. 2012-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel éltem és a vizsgát 2013-ban abszolváltam. Mikor kell teljesítenem az "ÁBPE-továbbképzés II." következő modulját?

A PMr. 12. §-a alapján a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végző belső ellenőrök belső ellenőr

 a) legkorábban a bejelentést megelőző egy évben, legkésőbb a bejelentés évét követő évben ÁBPE-továbbképzés I. – belső ellenőrök részére képzésen, és

 b) az a) pontban meghatározott képzés sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal ÁBPE-továbbképzés II. – belső ellenőrök részére képzéseken

 vesz részt.

 Az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítésének kötelezettsége a belső ellenőrt az „ÁBPE-továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal (naptári évben számolva) terheli. A 2016. január 1-jétől hatályos szabályok értelmében a belső ellenőr a nyilvántartásba vételt megelőző egy évben is teljesítheti az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgát. Ebben az esetben nem a nyilvántartásba vétel dátumától, hanem az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsga dátumától kell az „ÁBPE-továbbképzés II.” teljesítéséhez szükséges kétéves időtartamot számítani.

 A szabályozás megalkotásával a jogalkotó szándéka az volt, hogy a belső ellenőrök legalább kétévente továbbképzésben részesüljenek a szakmai ismereteik bővítése érdekében. A kimentési kérelem lehetőséget teremt arra, hogy, ha a belső ellenőr valamilyen oknál fogva nem tud határidőben eleget tenni az adott továbbképzési kötelezettségének, akkor 1 év haladékot kapjon. A kimentési kérelemnek a PMr. 13. § (3) bekezdése alapján nincs halasztó hatálya, így, az "ÁBPE-továbbképzés I." elvégzését követő minden 2. évben fennáll a kötelezettség.

A fenti esetben tehát az "ÁBPE-továbbképzés II." következő moduljának teljesítésére 2014-ben lesz kötelezett a belső ellenőr.

7. ÁBPE II. képzésre 2012-ben nem vagyok kötelezett, mert 2011-ben teljesítettem az ÁBPE I. vizsgát. Ha 2012-ben teljesítem az ÁBPE II.-t, akkor ugyanúgy két év múlva vagyok kötelezett a következő képzésre?

A PMr. 12. § b) pontja alapján a belső ellenőrök kötelesek az "ÁBPE továbbképzés I.” sikeres elvégzését követően (naptári évben számolva) legalább kétévente egy alkalommal, az "ÁBPE továbbképzés II.” szakmai továbbképzést teljesíteni.

A központi költségvetésből történő támogatásra való jogosultság a költségvetési szervnél foglalkoztatott, munkajogi vagy közszolgálati jogviszonyban álló továbbképzésre kötelezettet illeti meg, amit a munkáltató a képzésre történő jelentkezés során a munkáltatói nyilatkozaton igazol.

Ebben az esetben a kérelmező 2013-ban lenne az „ÁBPE-továbbképzés II.”-re kötelezett, ha 2012-ben végezi el az „ÁBPE-továbbképzés II.”-t, akkor nem jogosult a kedvezményes részvételi díjra, de a következő évben mentesül a továbbképzési kötelezettség alól, és majd 2015-ben lesz ismét továbbképzési kötelezettsége, akkor már támogatott áron.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ha egy belső ellenőr évente teljesíti az "ÁBPE-továbbképzés II." valamely modulját az nem jelenti azt, hogy ezzel annyi kétévenkénti kötelezettséget tud kiváltani, ahány modult sikeresen elvégzett. A főszabály szerint az ÁBPE I. sikeres elvégzését követően legalább kétévente egy alkalommal terheli képzési kötelezettség a belső ellenőrt (pirossal jelezve), tehát ha 2012-ben és 2013-ban is részt vett képzésen, azt úgy kell tekinteni, hogy továbbképzési kötelezettségét 2013-ban teljesítette, 2012-ben pedig önszorgalomból ment el képzésre, ha azt követően 2014-ben újra elment a továbbképzésre, de 2015-ben nem, az a 2015-ös teljesítésként kerül beszámításra, így a fenti szabály érvényesül, hogy következő alkalommal 2017-ben áll fenn továbbképzési kötelezettség. Ugyanez érvényes arra az esetre is, hogy ha valaki egy évben több modult is teljesít, az csak az adott évi képzési kötelezettség teljesítéseként számítódik be.

8. A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 18/2009. (X. 6.) PM rendelet 10. § (2) bekezdése alapján 2009-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPE-továbbképzés I.” és „ÁBPE-továbbképzés I.- Gazdasági vezetők részére” képzések elvégzésével a képzésre kötelezettek kiválthatták a 2010-ben esedékes képzési kötelezettségüket. A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet 14. § (1) bekezdése alapján „ÁBPE-továbbképzés I.”, illetve „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” kötelező szakmai továbbképzést teljesítető személyek a 2011-ben meghirdetett és lebonyolításra kerülő „ÁBPE-továbbképzés II.” képzések elvégzésével kiválthatták 2012-ben esedékes képzési kötelezettségüket. Függetlenül attól, hogy a 18/2009. (X. 6.) PM rendelet és a 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a hatályát vesztette, a képzési kötelezettség a leírtaknak megfelelően számolandó?

Igen, ha a képzésre kötelezett személy élt az akkor hatályos jogszabály adta lehetőséggel, az alábbiak szerint kell számolnia képzési kötelezettségét:

9. 2010-ben lettem regisztrált belső ellenőr, az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2011-ben teljesítettem. 2013-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel nem éltem és vizsgázni sem mentem el. 2014-ben felszólító levélben arról tájékoztattak, hogy a továbbképzési kötelezettségem elmulasztása miatt a regisztrációm megtartásához 6 hónapon belül sikeres szintvizsgán kell részt vennem, a szintvizsgát ebben az évben (2014) sikeresen teljesítettem. Mivel a szintvizsga is lényegében ÁBPE-I vizsga alapokra épül, a jövőben az eredeti regisztrációtól, vagy a felszólítástól/szintvizsgától* számított kétévente vagyok köteles ÁBPE-II vizsgákon részt venni? 

Mivel a sikeres szintvizsga megfeleltethető az „ÁBPE-továbbképzés I.” vizsgának, így az alábbi táblázat szerint kell számolni a képzési kötelezettséget, vagyis a szintvizsgától (2014) számított legalább kétévente egy alkalommal kell ÁBPE-II. vizsgákon részt venni, legközelebbi alkalommal tehát 2016-ban.

10. A belső ellenőri bejelentésemet követően a nyilvántartásba vételi díjról szóló számlát a munkáltatóm nevére szeretném kiállítatni. Mi ilyenkor a teendő?

Az Pmr. szerinti igazgatási szolgáltatási díj a belső ellenőr természetes személy regisztrációjának, illetve az ő státuszában bekövetkezett változások rögzítésének szolgáltatási díja, amely a természetes személyhez kapcsolódó költség. Az igazgatási szolgáltatási díjról kiállított számlának ezért minden esetben a természetes személy nevére kell szólnia, a számla munkáltató nevére való kiállítására nincs lehetőség.

A természetes személy nevére szóló számla alapján a munkáltató által – a természetes személy helyett – megfizetett díjat a munkáltató nem számolhatja el igénybevett szolgáltatások értékeként. Ezért a természetes személy helyett megfizetett összegeket a munkáltató személyi jellegű egyéb kifizetésként szerepeltetheti könyveiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3) pontja, illetve a 79. § (3) bekezdése alapján.

11. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére vagyok jogosult. Szeretném ezt a jogosultságot kiterjeszteni köztulajdonban álló gazdasági társaságra is. Mi a teendőm?

Aki költségvetési szervnél folytatandó tevékenységhez belső ellenőri regisztrációval már rendelkezik, és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál is szeretne tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezni, annak új bejelentés kell benyújtani. A tevékenység kibővítése esetén annak bejelentésére, valamint az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére a belső ellenőri tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó előírások az irányadóak. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tevékenységi kör kibővítésére szolgáló bejelentés az Adatlap megfelelő kitöltésével, továbbá a kapcsolódó nyomtatványok csatolásával kezdeményezhető. A bejelentés díjköteles, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a PMr. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján 8000 forint, amelyet minden bejelentés vonatkozásában külön-külön kell megfizetni.  

Az adatlap ide kattintva letölthető.

12. Eddig költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyként szerepeltem a nyilvántartásban, mostantól viszont köztulajdonban álló gazdasági társaságnál folytatom a munkámat és nem szeretnék a kötelező képzéseken részt venni. Lehetséges, hogy csak gazdasági társaságra van belső ellenőri engedélyem és kikerülök a költségvetési szerv belső ellenőri nyilvántartásából?

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 28. § b) pontja alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, ha a szolgáltató a szolgáltatási tevékenység megszüntetését bejelentette. Amennyiben eddig a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásában szerepelt és kéri a tevékenység folytatásának terjedelmére vonatkozó módosítást, tehát az adatváltoztatásra benyújtott kérelem lapon nem a „mindkettőnél” megjelölést húzza alá, hanem a „köztulajdonban álló gazdasági társaságnál” lehetőséget, akkor a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásából törlésre kerül. A nyilvántartásból törölt természetes személy költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet nem végezhet, a tevékenység újbóli gyakorlását a PMr. 4. § (2) bekezdése alapján a törlést követő 1 év után jelentheti be. Ebben az esetben az adatváltozás átvezetése és a törlés is díjmentes.

13. A felsőfokú iskolai végzettségem nem szerepel a PMr. 2. § (1) bekezdésében felsorolt végzettségek között, ezért a jelenlegi munkáltatóm felmentést adott a szakmai végzettség alól. Munkahelyváltáson gondolkodom, de továbbra is belső ellenőrként szeretnék elhelyezkedni. Érdeklődnék, hogy mi a teendőm ebben az esetben?

A költségvetési szervnél vagy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásában szereplő adatai közül a tevékenység folytatásának helyére vonatkozó adatmódosítást kell benyújtania és csatolni a <költségvetési szerv vagy gazdasági társaság neve> költségvetési szerv vezetője vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője által adott felmentést a szakmai végzettségre vonatkozó követelmények alól. A PMr. 3. § (4) bekezdése alapján a belső ellenőrzési tevékenység folytatását a felmentést adó költségvetési szervre, illetve gazdasági társaságra korlátozza az államháztartásért felelős miniszter.  A korábban felmentést adó szervnél pedig megtiltja a tevékenyég folytatását. Az adatváltozás átvezetése díjmentes.

14. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégeztem egy tanfolyamot. Tudomásom szerint ez beszámítható az ÁBPE-II továbbképzésbe. Bejelentkeztem ÁBPE-II. vizsgára is, és kérem az NKE tanúsítványom elfogadását is. Érdeklődnék, hogy van-e más teendőm ebben az esetben, elég egy Probonós képzést végeznem az ÁBPE képzés kiváltására, vagy többet is kell?

Az Éves Továbbképzési Tájékoztató 4. számú mellékletében lévő listán szereplő - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) által szervezett Probono - képzések közül bármelyik egyenértékű az ÁBPE-II. továbbképzéssel. A PMr. 14. § (6) bekezdése alapján a 17. § (5) bekezdésében meghatározott más képző intézmény által szervezett képzésen (NKE/Probonos képzés) való részvételt, illetve a képzés eredményes elvégzését igazoló dokumentumot a pénzügyminiszternek kell beküldeni.

Amennyiben a minisztérium igazolja, hogy a tanúsítvány elfogadható, nem kell külön ÁBPE-II. vizsgára bejelentkezni, az adott évben a továbbképzésre kötelezett belső ellenőr a csatolt tanúsítvánnyal sikeresen teljesítette továbbképzési kötelezettségét. A tanúsítvány másolatát postán, ügyfélkapun keresztül vagy az dUmUqLHwsbN8TzV4jh34YXN6ZkBwbS5nb3YuaHU= elektronikus címen lehet benyújtani.

15. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégeztem egy tanfolyamot 2018-ban. Korábban belső ellenőr voltam, de most költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok. Szeretném ezt a vizsgát 2020-ra beszámítatni a PMr. 17. § (5) alapján. Lehetséges ez?

A költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére szervezett szakmai továbbképzésen való részvételt a PMr. 16. §-a kötelező jelleggel írja elő. Azonban a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére szervezett továbbképzésekről a minisztérium nyilvántartást nem vezet, jogszabály az esetlegesen elmaradt vizsgát szankcióval nem sújtja. Így a vizsga beszámítása sem lehetséges.

A belső ellenőri nyilvántartásba azonban beszámítható lenne a tanúsítvány, amennyiben az Éves Továbbképzési Tájékoztató 4. számú mellékletében lévő listán szerepel. Tekintve azonban, hogy a PMr. 2020. január 1.-jétől lépett életbe, így a más képző intézmény által szervezett (nem ÁBPE) továbbképzésről az ettől az időponttól korábbi tanúsítványt nem lehet beszámítani.

Az ÁBPE továbbképzések esetén – csak bizonyos időszakban kiállított tanúsítvánnyal lehet igazolni a kötelezettség teljesítését, hogy az megfeleljen a PMr. 12. §-ban támasztott követelményeknek. A fenti életbe lépési időpont mellett az NKE által kiállított tanúsítványokra ugyanazok a megkötések érvényesek időbeli szempontból, mint az ÁBPE-II. tanúsítványok esetében.

16. Eddig költségvetési szervnél dolgoztam belső ellenőrként, mostantól viszont köztulajdonban álló gazdasági társaságnál folytatom a munkámat, így rám már nem vonatkozik képzési kötelezettség. Ugyanakkor szeretném megtartani a költségvetési szervekre is a regisztrációmat, hátha meggondolom magam. Jól tudom, hogy mivel köztulajdonban álló gazdasági társaság alkalmaz, ezért rám nem vonatkozik továbbképzési kötelezettség?

A költségvetési szervnél tevékenységet végző belső ellenőrök szabályozása a PMr. életbe lépését követően alapjaiban nem változott. Ez igaz a továbbképzési kötelezettségre is. A továbbképzési kötelezettség független attól, hogy valaki folytat-e jelenleg belső ellenőrzési tevékenységet, illetve hogy hol folytatja azt. A költségvetési szervnél végezhető tevékenységre irányuló regisztráció esetén továbbképzést kell teljesíteni, a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál nincs ilyen követelmény. Amennyiben az ügyfél fenn akarja tartani regisztrációját a költségvetési szervnél végezhető belső ellenőri tevékenységre vonatkozóan is, a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbképzési kötelezettsége keletkezik, függetlenül attól, hogy jelenleg a „másik” regisztrációjával létesített jogviszonyt.