1. A város jegyzője ez év februárjában gyermeket szült, szülési szabadság, GYES, GYED miatt fizetési nélküli szabadságon van. Az aljegyző helyettesíti távollétében a  jegyzőt. Ebben az esetben az Áht. 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó személynek minősül-e az aljegyző (költségvetési szerv vezetője), vagy a Bkr. 12. § (1) bekezdés alapján a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt vezető állású személyként kell a továbbképzésre jelentkeznie. További kérdés, hogy az aljegyző sikeres továbbképzése esetén a jegyzőre nézve is teljesül-e a fenti ÁBPE- továbbképzés, már amiatt is, mert az ő munkavégzési kötelezettsége adott esetben gyermeke 3 éves koráig szünetel. Ki jogosult, illetve ki kötelezett részt venni az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére” megnevezésű továbbképzésen?

Az R. 10. § (1) bekezdése értelmében a Bkr. 12. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szervek vezetői, illetve az általuk írásban kijelölt vezető állású személyek az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” és az „ÁBPE-továbbképzés II.” kötelező szakmai továbbképzésen kötelesek részt venni.

Az Mötv. 81. § (2) bekezdése alapján a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

A fentiek értelmében az aljegyző 2013. évben köteles részt venni a „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” szakmai képzésen, továbbá az R. 10. § (4) bekezdésében foglaltak szerint legalább kétévente egy alkalommal köteles részt venni az „ÁBPE továbbképzés II.” szakmai továbbképzésen. Ebben az esetben tehát az aljegyzőnek az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” 2013. évben való elvégzését követően, első alkalommal 2015-ben kell jelentkeznie és választania egy modult az „ÁBPE-továbbképzés II.”-ből.

Ha a jegyző helyére határozott időre kinevezésre kerül valaki, a továbbképzési kötelezettség arra az időre azt a személyt fogja terhelni.

Ha a jövőben a jegyző visszatér az állományba, mint költségvetési szerv vezető, saját jogon lesz köteles részt venni az „ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetői részére” szakmai képzésen. 

2. Az Mötv. 157. § a) és c) pontja értelmében 2013. január 1-jétől hatályát veszti a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény. Ez azt jelenti, hogy 2013. január 1-től megszűnnek a társulások?

Önmagában azzal, hogy az említett törvények hatályukat vesztik, nem szűnik meg sem a többcélú-, sem bármilyen más társulás. A szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, az Ötv. rendelkezései szerint, a jelenlegi társulási megállapodás és a szervezeti- és működési szabályzat szerint működhetnek tovább. Az Mötv. IV. fejezete (87. § - 95. §) nem társulási formáról rendelkezik, hanem a bármilyen társulási „formára” vonatkozó általános szabályokról. Így nem „átalakulásról”, hanem – ha szükséges – a társulási megállapodás olyan módosításáról beszélhetünk, hogy az ne legyen ellentétes az új önkormányzati törvény IV. fejezetével. Erre a módosításra ad 2013. július 1-ig szóló határidőt a törvényalkotó.

A társulás sorsa tehát továbbra is a tagok kezében van. Szabadon dönthetnek a megszüntetésről, kiválásról, módosításról a törvényi korlát keretei között (2013. július 1. után belső szabályaik nem lehetnek ellentétesek az önkormányzati törvény IV. fejezetével).

A fenti törvények hatályon kívül helyezése csak azt jelenti, hogy az abban szereplő kötöttségek (egy kistérségen belül egy társulás, a finanszírozási feltételt jelentő feladatvállalás stb.) megszűnnek, további alkalmazásukról az érintett önkormányzatok döntenek (maradhatnak a tagok, lehet ugyanaz a feladatellátás stb.).

Ha a társulás megszüntetése mellett döntenek, néhány alapvető kérdésre (pl. vagyoni elszámolás, iratkezelés, munkajogi kérdések, pályázatok sorsa stb.) a társulási megállapodásban kell megadni a választ. Ha a hatályos megállapodás nem foglalkozik a megszűnés, kiválás kérdéseivel, ezt még a döntés meghozatala előtt pótolni kell. A társulás jövőjére (megszűnés, további működés stb.) vonatkozó döntés során számba kell venni azon kötelezettségeket, melyeket a társulás vállalt, mert egyes esetekben lehetséges, hogy nincs mód a változtatásra, illetve a változtatás meghatározott források visszafizetésével jár együtt. Ezeket a körülményeket a társulás tagjai mérlegelhetik, ezért nem rendelkezett a jogalkotó a társulás törvény alapján történő megszüntetéséről.

A társulásokat nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok társulási megállapodása hozta létre, így a jogutódlás kérdését nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok rendezik a megszüntetésről szóló döntésükben. A társulás megszüntetése esetén a társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatok ellátását a településeken a jövőben is biztosítani kell.

3. A költségvetési törvény nem tartalmaz igényelhető támogatást a belső ellenőrzési feladatok többcélú kistérségi társulásban történő ellátására. Milyen formában lehet megvalósítani a belső ellenőrzési feladat ellátás finanszírozását?

A belső ellenőrzési feladatok többcélú kistérségi társulásban történt ellátására eddig biztosított kötött felhasználású támogatás jelenlegi formájában megszűnik, illetve a „Helyi önkormányzatok működésének általános támogatásába” épül be.

Ezen támogatási konstrukción belül az „Önkormányzati hivatal működésének támogatása” jogcím szolgál a polgármesteri hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők, így a belső ellenőrök foglalkoztatásával együtt járó személyi és dologi kiadások támogatására.

Emellett a belső ellenőrökhöz kapcsolódó költségek fedezhetők az „Egyéb önkormányzati feladatok támogatása” jogcím terhére is.