1. A jogszabályban szereplő éves átlagos statisztikai állományi létszám mely időszakra vonatkozik?
Az Áht. alapján a költségvetési szerv gazdasági szervezettel akkor rendelkezhet, ha éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt eléri és azt az irányító szerv nem zárja ki. Az éves átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlagaként kell számítani. E mutató meghatározásánál a naptári évet magában foglaló költségvetési évet kell figyelembe venni.
Az Áht. nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy több költségvetési szerv szervezetjogi értelemben vett átalakítása (mint kvázi új feltételek szerint működő költségvetési szerv kialakítása) esetén az Áht. 10. § (4a) bekezdésében meghatározott feltétel vizsgálatánál az átalakított költségvetési szervek tekintetében kialakult új létszám kerüljön figyelembevételre, ha az átalakításra tekintettel megalapozottan feltételezhető, hogy az Áht. 10. § (4a) bekezdése szerinti létszám a gazdálkodási feladatok ellátására kijelölt költségvetési szerv esetében tartósan biztosítható.
2. Ha a gazdasági szervezet nem felel meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, és az megszüntetésre kerül, mikortól és milyen létszámadatok alapján dönthet az irányító szerv a gazdasági szervezet ismételt létrehozásáról, ha a megszüntetést követően újra 100 fő fölé emelkedik az éves átlagos statisztikai állomány?
A megszüntetett gazdasági szervezet akkor állítható vissza, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a költségvetési szerv legalább 100 főt elérő éves átlagos statisztikai állományi létszáma huzamosabb ideig fenntartható. Ennek vizsgálata az irányító szerv felelőssége. Az irányító szerv azonban az Áht. 10. § (4b) bekezdése alapján úgyis dönthet, hogy ennek ellenére sem állítja vissza a gazdasági szervezetet, a gazdálkodási feladatok évenkénti átadás-átvétele költségvetési szervek között ugyanis a szabályozás diszfunkcionális végrehajtását eredményezné.
3. Ha év közben tartósan 100 fő felé emelkedik a létszám, visszaállítható-e a gazdasági szervezet vagy erre csak a következő év során kerülhet sor?
A gazdasági szervezetet az irányító szerv a következő év során állíthatja vissza, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma tartósan 100 fő felé emelkedik.
4. Az újonnan létrejövő költségvetési szerv esetén mely időponttól és milyen módon számított éves statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy az alapítást megelőző időszakra vonatkozó létszámadatok nem állhatnak még rendelkezésre?
A költségvetési szerv alapítására jogosult szervnek az alapítással egyidejűleg kell döntenie arról is, hogy a költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezhet-e. Az alapításnál a költségvetési szerv tervezett személyi juttatások kiadási előirányzatát kell alapul venni és ebből a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell a tervezett létszámot megállapítani. Az így számított mutató határozza meg az újonnan alapított költségvetési szerv tekintetében azt, hogy gazdasági szervezettel rendelkezhet-e.
5. Milyen módon kell az éves átlagos statisztikai létszámot számítani?
Az éves átlagos statisztikai létszámot az Áht. 1. § 3. pontja alapján a KSH által közzétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlagaként kell kiszámítani.
6. A gazdasági szervezet megszüntetése az önálló gazdálkodás elvesztését eredményezi.
A gazdasági szervezet alapvetően technikai jellegű, végrehajtási feladatokat lát el, így a gazdasági szervezet hiánya nem érinti a költségvetési szerv gazdasági függetlenségét, önállóságát. A költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatos döntéseket ugyanis továbbra is a költségvetési szerv vezetője hozza meg (a kötelezettségvállalásra a továbbiakban is ő lesz jogosult), csupán azok végrehajtása történik más költségvetési szervnél, így a költségvetési szerv vezetője továbbra is teljes mértékben képes felelősséget vállalni a költségvetési szerv gazdálkodásáért.
7. A gazdasági szervezet megszüntetésével a kijelölt gazdasági vezetők felelőssége és munkaterhe a sokszorosára emelkedik, amely az elvárható teherbíráson felüli és emellett nagyarányú fluktuációhoz vezet. Hogyan kezelhető ez a probléma?
A szabályozás nem hátráltatja, hanem segíti a költségvetési szervek működését, az ugyanis megteremti annak a lehetőségét, hogy a költségvetési szervnek ne kelljen egyes funkcionális jellegű feladatokat ellátnia, és így több erőforrás álljon rendelkezésre az alaptevékenységének ellátásához, a funkcionális feladatokat ellátó személyek pedig olyan költségvetési szervvel álljanak foglalkoztatási jogviszonyban, ahol a gazdálkodási feladatokhoz szükséges szakértelem koncentrálódik.
8. Fizikai akadályt jelent a "papírok utaztatása".
Az Áht. nem zárja ki azt, hogy a költségvetési szerv gazdálkodási feladatait ellátó másik költségvetési szerv állományába tartozó személy fizikailag a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervhez kihelyezve működjön, amely az esetlegesen felmerülő adminisztratív nehézségek kiküszöbölését is elősegíti.
9. A költségvetési szerv vezetőjétől nem várható el, hogy felelősséget vállaljon azért, amit más költségvetési szerv végez.
A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek esetében a költségvetési gazdálkodással összefüggő felelősség osztottan jelenik meg a költségvetési szerv és a számára gazdálkodási feladatokat ellátó másik költségvetési szerv gazdasági vezetője között. Ennek rendjét az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 9. § (5) bekezdése szerinti munkamegosztási megállapodásban kell a költségvetési szerveknek egymás között rendezniük.
10. Az aláírói jogkörök leadhatóak a gazdasági vezető által a költségvetési szervnél maradó dolgozónak, de a felelősség a gazdasági vezetőnél marad.
Az aláírási jogkörök és a felelősség megosztása az Áht. 10. § (4) bekezdésének alkalmazása során továbbra is biztosított marad.
11. Ha a költségvetési szerv gazdálkodási feladatait az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el, nem jöhet létre az egységes gazdálkodás, szemlélet, pénzügyi-számviteli szabályozási és megvalósítási rendszer, valamint problémát jelentenek a különböző típusú ügyviteli rendszerek.
Ha valamely költségvetési szerv látja el egy másik költségvetési szerv pénzügyi feladatait, a pénzügyi-számviteli szabályzatok előkészítéséért is ő felel, így egységes tartalmú gazdálkodási szabályzatot is előterjeszthet, amellyel áthidalható a probléma. A pénzügyi-számviteli szabályozási és megvalósítási rendszerek esetében középtávon egységes informatikai rendszer alkalmazása indokolt.
12. Jelenleg változatos a kép a költségvetési szervek által használt pénzügyi-számviteli rendszerekben, így ezek összehangolása is többletköltségekkel jár.
A különböző pénzügyi-számviteli rendszerek használatából adódó többletköltségeket az irányító szerv vagy az érintett költségvetési szervek költségvetéséből kell biztosítani. Ezen többletköltségek számszerű hatása a költségvetési szerv kiadási előirányzataihoz képest elenyésző. A pénzügyi-számviteli rendszerek év közbeni megváltoztatására csak a gazdálkodás és számviteli rend működésének biztosítása mellett kerülhet sor.
13. A költségvetési szervnél maradó jelenlegi gazdasági vezető és a költségvetési szerv vezetője esetlegesen továbbra is irányítani próbálja az ott maradó, de már szervezetileg nem alá tartozó dolgozókat.
Az olyan költségvetési szervnél, amely 2015. április 1-jét követően nem rendelkezhet gazdasági szervezettel, gazdasági vezető kinevezésére, illetve ilyen vezetői pozíció további fenntartására sincs lehetőség. Az ilyen költségvetési szervnél legfeljebb csak annak a költségvetési szervnek az állományába tartozó személy végezhet munkát – ha az a fizikai távolságra vagy egyéb okra visszavezethetően indokolt –, amelyik a költségvetési szerv számára a gazdálkodási feladatokat ellátja. Az ilyen személy azonban nem a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv alkalmazottja, így számára az ilyen költségvetési szerv vezetője egyedi utasítást nem adhat, felette munkáltatói jogot nem gyakorolhat. Az ezzel ellentétesen adott egyedi utasítást az ilyen személy nem köteles végrehajtani, az ezzel ellentétes munkajogi rendelkezés joghatás kiváltására nem alkalmas.
14. Az irányító szerv és az irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv működése fizikailag azonos szervezetben megvalósítható-e?
Az irányító szerv és az irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv ugyanazon szervezeti keretek között is működhet, azonban egy költségvetési szervnek kizárólag egy gazdasági vezetője lehet. Ez igaz tehát akkor is, ha a gazdasági szervezet fizikai összevonására kerül sor, és igaz akkor is, ha fizikailag továbbra is széttagoltan működik. Az, hogy a két megoldás közül melyiket célszerűbb választani, az irányító szerv – értelemszerűen a költségvetési szervek vezetői véleményének kikérését követő – döntési jogköre.
15. Ha a dolgozók is és a kijelölt szervezeti egység vezetője is az irányító szerv szervezetében és telephelyén dolgoznak, és a kötelezettségvállalási jogkört az intézmény vezetője gyakorolja, aki elnök, illetve főigazgató, a pénzügyi ellenjegyzési jogkört ezzel szemben főosztályvezető gyakorolja, a kötelezettségvállalás jogszerűségének, szabályszerűségének betartásáért a főosztályvezető áll szemben a költségvetési szerv vezetőjével, amely napi szintű problémát okozhat.
Az Áht. 10. § (4a) bekezdése szerinti megoldás alkalmas annak biztosítására, hogy a kötelezettségvállalás és a pénzügyi ellenjegyzés tekintetében ugyanazon költségvetési szerven belül – figyelemmel a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének egymással alá- és fölérendeltségi viszonyára – meglévő esetleges összefonódások kizárásra kerüljenek. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek esetében az azzal összefüggő felelősség megosztottan jelenik meg a költségvetési szerv és a számára gazdálkodási feladatokat ellátó másik költségvetési szerv vezetője között, ennek rendjét az Ávr. 9. § (5) bekezdése szerinti munkamegosztási megállapodásban kell a költségvetési szerveknek egymás között rendezniük.
16. Ha a dolgozók is és a kijelölt szervezeti egység vezetője is az irányító szerv szervezetében és telephelyén dolgoznak, és a feladatellátásra egy adott kötelezettségvállalás tekintetében úgy kerül sor, hogy azt a költségvetési szerv vezetője, az ahhoz kapcsolódó jogi ellenjegyzést pedig a költségvetési szerv jogásza látja el, de a pénzügyi ellenjegyzést az irányító szerv szervezetében dolgozó személy végzi, a pénzügyi ellenjegyzés során felmerülő kérdések, problémák tisztázása begyűrűzik az irányító szerv jogi, pénzügyi, költségvetési, humánpolitikai szervezeti egységeihez, ez a fejezeti szintű feladatok elvégzését lassíthatja.
A feladatok ellátása esetében önmagában az a körülmény, hogy egyes kérdések, problémák az irányító szerv jogi, pénzügyi, költségvetési, humánpolitikai szervezeti egységeinél kerülnek megoldásra, nem feltétlenül jár többletfeladatokkal az adott szervezeti egységeknél. Továbbá ezen feladatok ellátása még a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően elősegítheti az esetleges hibák, jogszerűtlenségek folyamatba épített ellenőrzés keretében történő kiküszöbölését. Ugyanakkor nincs annak sem akadálya, hogy a jogi ellenjegyzésre is a gazdálkodási feladatokat ellátó költségvetési szerv állományába tartozó személy által kerüljön sor.