Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) és ezzel összhangban, annak rendelkezéseihez igazodva a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: 68/2013. NGM rendelet) 2014. január 1-jén lépett hatályba. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (3) bekezdés szakfeladatokat érintő rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével összhangban a 68/2013. NGM rendelet is hatályát vesztette és ezzel egyidejűleg kihirdetésre került a kormányzati funkciók és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII.7.) PM rendelet (a továbbiakban: R.). Az eredményszemlélet elvére való áttérés, az arra épülő pénzügyi számvitel alkalmazása, valamint a kormányzati funkciók bevezetése nagy változást jelentett a költségvetési szervek könyvvezetésének gyakorlatában.
Az államháztartási számviteli rendszerben megkülönbözetjük a költségvetési számvitelt, amely pénzforgalmi szemléletben mutatja be a bevételeket és a kiadásokat, illetve a pénzügyi számvitelt, amely az eredményszemléletű bevételek és az önköltségek elszámolására szolgál. Ezzel összhangban a 2014. január 1-jétől hatályos szabályozás átalakította a költségvetési szervek tevékenységének osztályozását és az osztályozási rend használatának szabályait, elkülönítve egymástól a nemzetközi funkcionális osztályozási rendnek, az ún. Classification of Functions of Goverment-nek (COFOG) megfelelő kormányzati funkciók rendjét, mely elsősorban az ellátott és támogatott közfeladatok körét jeleníti meg.
Az államháztartási számviteli rendszerben elválik egymástól a funkcionális és a tevékenységalapú osztályozás. Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni az éves költségvetési beszámolóban, míg a pénzügyi számvitelben azon tevékenységek költségeit és eredményszemléletű bevételeit kell bemutatni, amely tevékenységek esetében lényeges információtartalommal bír azok önköltségének kimutatása. Ez utóbbi előírás nem kötelező érvényű az államháztartás egészére. Ha az adott tevékenység önköltségének, eredményének megállapítása jogszabályi előírás és/vagy irányító szervi, vezetői döntés miatt szükséges, akkor ez az Áhsz. 46. § (3) bekezdés szerinti 6–7. számlaosztály használatával biztosítató. Ezzel kapcsolatosan az államháztartási szervezet számviteli politikájában kell rendelkezni. Hangsúlyozandó, hogy a tevékenység önköltségének kimutatására a költségvetési kiadások és bevételek funkcionális osztályozására szolgáló kormányzati funkciók nem alkalmasak.
2014. január 1-jével a költségvetési szervek alaptevékenységének besorolása a korábban alkalmazott államháztartási szakfeladatok helyett kormányzati funkció kóddal történik.
A magyar államháztartásban alkalmazott kormányzati funkciók rendszere a kormányzati kiadások funkciók szerinti osztályozásán (classification of the functions of government, COFOG) alapul. A kormányzati kiadások funkciók szerinti osztályozása 10 főcsoportba besorolva tartalmazza a kormányzat szektor (államháztartás és a kormányzatba sorolt vállalatok és nonprofit intézmények) kiadásait.
Az államháztartás szervezeteinek főtevékenység szerinti besorolására az államháztartási szakágazati rend szolgál, melyet az R. 3. melléklete határoz meg. A szervezet államháztartási szakágazat kódjának 1-4. pozíciója kerül a KSH statisztikai számjel TEÁOR kódot tartalmazó részébe.
A költségvetési szerv közfeladatát és szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését, és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását az alapító okirat tartalmazza.