1. Pénzeszközök betétként való elhelyezésével, illetve a betétek megszüntetésével kapcsolatos könyvvezetésre milyen szabályokat kell alkalmazni?
A lekötött pénzbetétek elhelyezését és megszüntetését a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, A) Lekötött bankbetétek elszámolása cím szerint kell könyvelni. A jogszabály kontírozási rendelkezései az Áhsz. 40. § (5) bekezdésén alapulnak, amely értelmében a finanszírozási kiadásokat és bevételeket minden esetben bruttó módon, a pénzforgalom irányának megfelelő rovaton kell nyilvántartásba venni. Ennek következtében a finanszírozási tételek – így a betétműveletek is – csak bruttó módon jelenhetnek meg a nyilvántartásokban, még abban az esetben is, ha a korábbi művelettel ellentétes irányú gazdasági esemény – például az elhelyezett betét megszüntetése – kerül a tárgyévben elszámolásra.
További segítséget nyújt a számviteli elszámoláshoz a https://allamhaztartas.kormany.hu/peldak-az-allamhaztartasban-felmerulo-gyakoribb-gazdasagi-esemenyek-kotelezo-elszamolasi-modjahoz elérhetőségen közzétett példatár.
2. A finanszírozási műveletek forgatási célú lekötött betétek halmozott forgalmával meg kell emelni az önkormányzati költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát?
Az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontja értelmében a szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezése és visszavonása finanszírozási kiadásnak és finanszírozási bevételnek minősül. A költségvetési számvitelben ezért a betételhelyezést finanszírozási kiadásként, a betét megszüntetését finanszírozási bevételként kell elszámolni, nettósításra nincs lehetőség. Ugyanakkor a betétekhez kapcsolódó előirányzatok, valamint a követelés, kötelezettségvállalás adatok halmozódását az Áht. nem követeli meg, ami lehetővé teszi, hogy az Áhsz.-ben ezekre a főszabálytól eltérő rendelkezések vonatkozzanak. Az Áhsz. 17. melléklet 1. c) pontja alapján ugyanis a pénzeszközök lekötött bankbetétként történő elhelyezéséhez nem szükséges kiadási előirányzatot biztosítani, míg a lekötött bankbetétek megszűnésekor elszámolt bevételek a többi bevétellel azonos módon viselkednek, azaz azok a bevételi előirányzatokon felül is elszámolhatók.
3. Tárgyév december hónapban az önkormányzat bankszámlájára érkezett tárgyévet követő költségvetési évre vonatkozó támogatási összeget (annak megelőlegezését), illetve a tárgyévet követő évben levont visszafizetési kötelezettséget hogyan kell helyesen könyvelni? Mely könyvelési tételeket kell alkalmazni?
A tárgyév december hónapban kiutalt (a tárgyévet követő évi támogatás terhére megelőlegezett) támogatást az Áhsz. 43. § (13) bekezdés b) pontja és 15. melléklete szerint a B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések rovaton kell elszámolni. A kapott megelőlegezéskönyvelését a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet C) Államháztartásbon belüli megelőlegezések elszámolása cím szerint kell elvégezni. Lényeges, hogy a tárgyévet követő évben a K914. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése rovathoz szükséges kiadási előirányzatot biztosítani, ennek bevételi előirányzati forrása a tárgyévet követő év január első munkanapján utalt támogatás előirányzata lesz, amelyet bruttó módon szükséges könyvelni.
Az elszámoláshoz további segítséget nyújt a https://allamhaztartas.kormany.hu/peldak-az-allamhaztartasban-felmerulo-gyakoribb-gazdasagi-esemenyek-kotelezo-elszamolasi-modjahoz elérhetőségen közzétett, VII. fejezethez kapcsolódó példatár.
4. Önkormányzatunk hitelt vett fel. Helyes-e az az elszámolás, ha a pénzügyi számvitelben a hitel teljes futamideje alatt fizetendő kamatot úgy számoltuk el, hogy T853-K4223, majd pedig aktív időbeli elhatárolásként (T372-K853) került kimutatásra, mivel az nem a tárgyévet terheli?
A hitelek és a kapcsolódó kamatok elszámolását a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím 1-5. pontja szerint kell elvégezni. A hitelfelvétel és a kamatfizetés közötti időszak, valamint a kamatfizetés gyakoriságának figyelembe vételével kell megállapítani az egyes könyvelési tételeknél könyvelendő helyes összegeket.
Például az októberben felvett, negyedéves kamatfizetési gyakoriságú és ismert fix kamatozású hitel esetén (első kamatfizetés januárban esedékes):
– költségvetési évet követően esedékes kötelezettségként 3 havi kamatot kell elszámolni (T853-K4223),
– elhatárolásként 1 havi kamatot szabad elszámolni (T372-K853).
Ha a fizetendő kamat esetleg nem állapítható meg a teljes futamidőre vonatkozóan (pl. BUBOR vagy más referenciához kötött kamatmutatók), a kamat megállapítási periódus elején (pl. negyedéves kamatperiódus elején a hitelt nyújtó értesítése alapján) lehet a következő kamatperiódusban fizetendő kamatot könyvelni.
5. Pályázati forrás terhére megvalósuló szennyvízberuházás kapcsán felmerülő kiadások finanszírozására – az önerő megérkezéséig, átmeneti időre – egy gazdasági társaság kölcsönt folyósít az önkormányzat számára. A költségvetési számvitelben ezt melyik számlán kell kezelni?
Az Áhsz. 15. mellékletében a nem hitel, kölcsön nyújtásával üzletszerűen foglalkozó pénzügyi vállalkozásoktól esetileg, engedélyezett tevékenységhez nem kötött módon felvett kölcsönök elszámolására nincs külön rovat meghatározva, így azt a B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovat követelés és teljesítés nyilvántartási számláin kell elszámolni. Az ügylet visszatérítendő jellege miatt azonban az elszámolást a kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök elszámolásával azonos elvek alapján kell elvégezni, így a bevétellel egyidejűleg a kapott összeg visszafizetésére vonatkozó végleges kötelezettségvállalást a K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton is nyilvántartásba kell venni. A kölcsön visszafizetéséhez kapcsolódó esetleges ügyleti kamatot a K353. Kamatkiadások rovat nyilvántartási számláin kell elszámolni.
6. A 361. Pénzeszközök átvezetési számlán a házipénztár egyenleget kell nyilvántartani? A tárgyévben ezen összeget hogyan kell rendezni?
Az Áhsz. 48. § (3) bekezdése alapján a pénzeszközök átvezetései között a fizetési és a technikai, lebonyolítási, beszedési számlák egymás közötti, a számlák és a pénztárak, csekkek, betétkönyvek közötti pénzforgalmat kell elszámolni. A házipénztár egyenleget a 321. Forintpénztár könyvviteli számlán kell nyilvántartani.
A készpénzfelvétel elszámolását a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet F) Forint készpénzfelvétel elszámolása cím szerint kell elszámolni. Az Áhsz. 48. § (7) bekezdése alapján a pénzeszköz átvezetéssel kapcsolatos elszámolásokat a mérlegkészítés időpontjáig rendezni kell a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, így a 361. Pénzeszközök átvezetési számlának év végén nem maradhat egyenlege.
7. A pénzkezelő helyeken beszedett készpénzes bevételeket (bizományosi értékesítés, saját készlet értékesítése, beiratkozási díj, belépőjegyek, étkeztetési térítési díj, terembérlet, tárlatvezetési díj) a pénzkezelő helyek befizetik az érintett intézmény fizetési számlájára. A bevételekről az intézmények kézzel vagy online pénztárgéppel kiállított nyugtát, kézzel vagy számlázó programmal kiállított készpénzfizetési számlát állítanak ki. A nyugták és a készpénzfizetési számlák összege naponta vagy időszakonként lezárt összesítőbe kerül felvezetésre, amelynek formája és tartalma nagyrészt megegyezik a szabvány pénztárjelentéssel. Az eddigi gyakorlat szerint csak a fizetési számlán történő jóváírás után került sor a bevételeknek a megfelelő főkönyvi számlára történő könyvelésére. Szabályos-e ez a gyakorlat, vagy az Szt. 165. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bevételt a keletkezésének napján pénztári tételként rögtön le kell könyvelni a megfelelő bevételi főkönyvi számlára, a fizetési számlára befizetett összeget pedig a 361. Pénzeszközök átvezetései számla közbeiktatásával pénztári kiadási és banki bevételi tételként is könyvelni kell?
Az Áhsz. 53. § (2) bekezdése alapján a pénzeszközök változásával kapcsolatos gazdasági események könyvelését a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően kell nyilvántartásba venni, elszámolni. Az Áhsz. 52. §-a alapján a költségvetési és a pénzügyi számvitelben az Szt-nek a bizonylati elvre, bizonylati fegyelemre, és a számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni (Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdés, 166-169. §), így minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, könyvelni pedig csak a szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet. Ennek alapján a napi bevételekkel kapcsolatos bizonylatok adatai szerint kell a könyvekben rögzíteni a gazdasági eseményeket, függetlenül attól, hogy azokról még külön napi összesítő is készül. Tehát a követelések nyilvántartásba vétele a bizonylatok (kiállított számlák, nyugták) keletkezésének napján történik, a követelés teljesítésének napja pedig a pénzösszegek beszedésének napja lesz. A készpénzbevételeknek a pénzkezelési helyekről a fizetési számlára történő befizetéskor a 361. Pénzeszközök átvezetési számlát kell alkalmazni.
8. Intézetünk deviza számlájára pályázaton elnyert támogatás érkezett az előző év december végén. Mivel a pályázat utólag finanszírozott, az addig felmerült kiadásokat a kincstári számlánkról teljesítettük. A devizaszámlára érkezett támogatás a következő évben átutalásra került a kincstári forint számlánkra. Ez az összeg a kincstári rendszerben a 3B363 ERA kódon azonosítás alatt álló bevételként jelentkezik. Milyen végleges bevételi ERA kódra kell tennem az összeget? Kell-e előirányzatot módosítanom, mivel a pályázat már lezárult és ez évben már nem lesz kifizetés.
Az előző évben beérkezett összeget a pénzforgalom megtörténtekor kellett az átvett pénzeszközök között bevételként elszámolni.
A deviza számlán lévő összeg forint számlára történő átutalásának számviteli elszámolása a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, H) Deviza átutalás elszámolása devizaszámláról forintszámlára címe szerint történik. A kincstári rendszerben az ehhez a tranzakcióhoz kapcsolódó ERA kódon, nem pedig azonosítás alatt álló tételként kell a tételt megjeleníteni.
9. Az önkormányzati lakások és helyiségek részletekben történő megvásárlásakor a vevők részére a futamidő végéig az önkormányzat ügyleti kamatot számít fel. Mely előirányzati jogcímen, illetve rovaton kell ezt a kamatbevételt tervezni, illetve elszámolni?
Az ügyleti kamat egyéb működési bevételnek minősül, amelyet a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni.
10. Az önkormányzat rendelkezik több felhalmozási célra fordítható pénzeszközzel, amelyet elkülönített számlákon kezel (pl. bérlakás elidegenítéséből származó bevétel, kötvénybevétel tartaléka stb.) Az ezeken a számlákon megjelenő éven belüli lekötésekből eredő kamatbevétel felhalmozási célú kamatbevétel, mert felhalmozási célú pénzeszköz lekötéséből származik, vagy működési kamatbevétel, mert éven belüli lekötésből származó kamatbevétel?
A pénzeszközök után kapott kamat minden esetben működési célú bevételnek minősül, függetlenül attól, hogy ezek az annak alapjául szolgáló pénzeszköz felhalmozási vagy működési cél miatt került elkülönítésre. A pénzeszközök után kapott kamatok elszámolása a B4082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek rovaton történik.
11. Az önkormányzat kamatozó kincstárjeggyel és Prémium Magyar Államkötvénnyel rendelkezik. Az értékpapírok után kapott kamatbevétel esetén helyes-e a B4081 rovaton történő könyvelés, függetlenül attól, hogy azt lejáratkor vagy a lejáratot megelőzően váltja be az önkormányzat? Ha helyes a kamat könyvelése, akkor a további kérdés az, hogy a kapott kamat államháztartáson belüli, vagy egyéb kamatbevétel?
Az Áhsz. szerint a B4081. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek rovaton kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő ékpapírok után kapott, illetve az értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét, így jelen esetben a Prémium Magyar Államkötvény beváltásakor kapott kamatot. Ebben az esetben a kamat elszámolása a megfelelő rovaton történt.
Az Áhsz. 12. § (10) és (12) bekezdése szerint a kamatozó kincstárjegy az értékpapírokon belül kimutatandó forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősül, így a kamatozó értékpapír után kapott kamatot, illetve ennek értékesítéskor az eladási árban levő kamatot a B4082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek rovaton kell kimutatni. A kamatozó értékpapír esetében a B4081. rovat tévesen került alkalmazásra, így szükséges a könyvelés Áhsz. 54/A. § (1) bekezdése szerinti javítása. A B4081. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek és B4082. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek rovatokon elszámolt kamatbevételeket államháztartáson belülről kapott kamatként kell szerepeltetni.
12. Kórházunkban kezelt betegünk a nála lévő készpénzt – amelyet az ápolási díj kiegyenlítésére hozott megával – megőrzésre letétbe helyezte az osztályon, majd nemsokára elhunyt. Az összeget hagyatéki végzés alapján ki kell fizetnünk a törvényes örökösöknek, amelyet csakis átutalással tudunk rendezni (az egyik örökös nyilatkozott, hogy a nagy távolság miatt folyószámlára kéri az összeget, a másik örökös pedig a MNV Zrt.). Számvitelileg milyen jogcímen számoljuk el az összeg bevételezését a házipénztárba, és ezzel kapcsolatosan milyen jogcímen az átutalásokat?
A beteg által letétbe helyezett készpénzt letétre megőrzésre átvett pénzeszközként kell kezelni, amelyet a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számlán kell kimutatni. A letét jóváírását és kifizetését bevételként és kiadásként nem lehet elszámolni, a felmerülő gazdasági eseményeket a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, K) Letétekkel, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközökkel, biztosítékokkal kapcsolatos elszámolások cím 1. és 2. pontja előírásai szerint kell elszámolni.
13. A bérlő által befizetett óvadékot a vevői tartozásba kell betudni. Hogyan kell elszámolni a gazdasági eseményt, ha korábban már pénzforgalmi bevételként el lett számolva az óvadék?
Az óvadékot a szerződések biztosítékaival kapcsolatos számviteli szabályok alapján kötelezettségként (illetve végleges kötelezettségvállalásként) nem lehet kimutatni, költségvetésen kívüli tételként kell kezelni. Ennek megfelelően az óvadék elszámolása a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számlán történhet. Az elszámolás könyvelését a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet K) Letétekkel, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközökkel, biztosítékokkal kapcsolatos elszámolások rész előírásai alapján kell elvégezni.
14. A kapott kaució, ajánlati biztosíték hogyan könyvelendő?
Az Áhsz. 48. § (10) bekezdése h) pontja alapján a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen kapott pénzbiztosítékokat – így különösen foglaló, kötbér – a kapott pénzeszköz visszaadásáig vagy bevételként történő elszámolásáig.
Ezért a kapott biztosítékokat (kaució, óvadék stb. sokféle névvel ismertek) a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számlán kell kimutatni. Az összeg bevételként történő elszámolására akkor kerülhet sor, ha a biztosíték érvényesítésre kerül, így annak visszatérítési jogát az átadó végérvényesen elveszti. A könyvelést a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, K) Letétekkel, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközökkel, biztosítékokkal kapcsolatos elszámolások címe szerint kell elvégezni.
15. Egy közhatalmi tevékenységet folytató költségvetési szerv a közterület-felügyletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-ában foglaltak alapján a közterületen hatósági jelzéssel nem rendelkező, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti a gépjármű tulajdonos és üzembentartó költségére elszállíttatja. A költségvetési szerv a gépjárművek elszállítására vállalkozási szerződést kötött ugyanezen jogszabályi hely (7) bekezdése alapján. A hatályos jogszabályi előírások alapján az elszállított, hat hónapon belül ki nem váltott gépjárművek árverés útján értékesíthetőek. A szerződés alapján a közreműködő a gépjárművek kiváltásából, illetve az általa értékesített gépjárművek bevételének a költségekkel csökkentett, meghatározott részét a költségvetési szerv számlájára átutalja. Kérdésünk, hogy az átutalt összeg közhatalmi bevételnek minősül-e, amennyiben nem, milyen jogcímen kell nyilvántartásba venni és lekönyvelni?
A közterület-felügyletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (5) bekezdése alapján az elszállított és értékesített járművért cserébe kapott ellenérték – csökkentve a tárolási költségekkel – a jármű értékesítését követő 6 hónapig a tulajdonost illeti meg. Az elszállítással önmagában a költségvetési szerv nem szerez tulajdonjogot a gépjárművön, így az eszközt mérlegében nem mutathatja ki, az értékesítés bevételét nem számolhatja el a bevételei között. Ennek megfelelően az értékesített gépjárművek bevételének a költségekkel csökkentett részét a jogszabályi elévülési időn belül letétként szükséges kezelni, amelynek könyvelése a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, K) Letétekkel, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközökkel, biztosítékokkal kapcsolatos elszámolások cím 1. pontja alapján történik. Természetesen, ha a tulajdonos nem jelentkezik, és az értékesítés ellenértékét a továbbiakban már nem követelheti, a letétet meg kell szüntetni és – pénzforgalom nélküli – bevételként elszámolni. Megítélésünk szerint ez a bevétel nem közhatalmi, hanem működési típusú, így a B411. Egyéb működési bevételek rovat használatát tartjuk indokoltnak. Abban az esetben, ha a vállalkozó a költségeket kiszámlázza a költségvetési szerv felé, így az csak a csökkentett (a tulajdonosnak visszajáró) összeget utalja át, a különbözetre pénzforgalom nélküli kiadást – mint a vállalkozó által nyújtott szolgáltatást – és ennek ellentételezésére bevételt is el kell számolni. A bevételt a B411. Egyéb működési bevételek rovaton, a kiadást a K355. Egyéb dologi kiadások rovat nyilvántartási számlán kell elszámolni.
16. Önkormányzatunk néhány napon át igénybe vett folyószámla-hitelt, amelynek visszafizetése a likviditási helyzet javulásával megtörtént. Az önkormányzat költségvetése költségvetési hiány nélkül került megtervezésre, tehát a likviditási hitelnek nincs előirányzata. Hogy lehet megfelelni a likviditási célú hitel esetben az Áhsz. 17. mellékletében foglalt előírásnak?
Az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint finanszírozási műveletnek minősül a hitel, kölcsön (így jelen esetben a likviditási célú hitel is) felvétele és tőkeösszegének törlesztése. A költségvetési számvitelben likvid hitel igénybevétele (napi záró állományának növekedése) esetén finanszírozási bevételt, a likvid hitel visszafizetése (záró állományának csökkenése) esetén így finanszírozási kiadást kell elszámolni. A jogszabály nettósításra nem ad lehetőséget, az állományváltozást bruttó módon kell könyvelni. Ennek során természetesen szükséges gondoskodni – figyelembe véve a vonatkozó gazdálkodási szabályokat is – a kapcsolódó előirányzatok fedezetéről.
A szükséges előirányzati fedezet az Áht. 34. § (2) és (3) bekezdése alapján az előirányzat-módosítási jogkörök delegálásával is biztosítható. Ilyen esetekben a napi működéshez szükséges kötelezettségvállalásokhoz az előirányzatok módosítása nem testületi, hanem alsóbb (polgármesteri, intézményvezetői) hatáskörben jelentkezik.
17. Önkormányzatunk egy banknál vezetett napvégi betét számlával rendelkezik. A számlán a jóváírás és a terhelés a bankkal kötött megállapodás szerint történik. A napvégi betét számlára a költségvetési elszámolási számláról a banknap záró tételei között kiskincstár tranzakció megjelöléssel átvezetésre kerül a számlán lévő egyenleg összege. A következő banknapon a költségvetési elszámolási számlára átvezetésre kerül a napvégi betét számláról a számlán lévő egyenleg, a megállapodásban meghatározott összeg kivételével. Az előzőekben leírt gazdasági események minden banknapban, mindkét számlához kapcsolódnak. Ezek a tranzakciók elszámolhatók-e bankszámlák közötti átvezetésként?
A rövid lejáratú betétek elszámolásához a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet A) Lekötött bankbetétek elszámolása cím előírásait kell alkalmazni. A fizetési számla és a betétszámla közötti tranzakciókat betételhelyezésként és betét megszüntetésként kell elszámolni, azok elszámolása bankszámlák között átvezetésként nem lehetséges.
18. A mérleg mely sorában kell szerepeltetni, az olyan lekötött bankbetétet, amely tárgyév decemberében került lekötésre 1 hónapra? A betét nem hosszú távú, tehát nem éven túli, de a lejárata úgy "éven túli", hogy átcsúszik a következő költségvetési évre. Év végén a rövid lejáratra lekötött bankbetét főkönyvi számla egyenlegét át kell könyvelni az éven túli lejáratú bankbetét pénzügyi főkönyvi számlára?
Az Áhsz. 13. § (2a) bekezdése alapján a mérlegben a lekötött bankbetéteken belül kell kimutatni az éven túli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket, és az éven belüli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket. Az éven belül lejáró bankbetéteknek december 31-én nem lehet záró állománya, ezért értelemszerűen a mérlegben ezeket nem kell külön sorokban szerepeltetni. A decemberben lekötött és december 31-ig le nem járó bankbetétet az éven túli lejáratú lekötött bankbetétek között kell elszámolni és a mérlegben kimutatni.
19. Önkormányzatunk tárgyév végén a szabad pénzeszközeit rövid lejáratra lekötötte, és ezt a lekötést sajnos nem oldottuk fel december 31-el. Most szembesültünk vele, hogy ez a lekötés a maradványunk nagy részét "elviszi" mint finanszírozási kiadás. Erre a pénzre a tárgyévet követő év költségvetésében szükség lenne. Szeretném megkérdezni, tudunk-e még tenni esetleg valamit azért, hogy ez a pénz a maradványunk része legyen tárgyévben, vagy van-e lehetőség arra, hogy finanszírozási bevételként betervezzük tárgyévet követő évben, hiszen tudjuk hogy január elején felszabadult ez a pénz?
Az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontja értelmében a szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezése és visszavonása finanszírozási kiadásnak és finanszírozási bevételnek minősül, így a lekötött összeg nem lesz a maradvány része. Ugyanakkor az Áht. 23. § (2) bekezdésére tekintettel nem látjuk akadályát annak, hogy a januárban megszüntetésre kerülő betéteket bevételi előirányzatként a költségvetés eredeti előirányzatai között megtervezzék.
20. Ha a 38/2013. NGM rendelet szerint könyveljük napról-napra a likvid hitelt, akkor előbb vagy utóbb a kötelezettségvállalás összege meghaladja az előirányzat összegét a K9112 és a B8112-es rovatokon a halmozódás miatt. Pl. 10 millió a hitelkeret, azaz ennyi az előirányzat is.
– 1. nap az önkormányzat igénybe veszi a 10 milliót.
– 2. nap visszafizeti a 10 milliót.
– 3. nap igénybe vesz 1 milliót. Ezen a napon már túl is lépi a kötelezettségvállalás az előirányzat összegét.
– Ez azonban a 03. űrlapon hibát jelent és az előirányzat sem haladhatja meg a jóváhagyott hitelkeret összegét (a példa esetében a 10 milliót).
Ha az útmutató szerint könyveljük a likvid hitelt, akkor a 03-as űrlapon jelentkező hiba hogyan javítható, vagy az előirányzatot, kellene addig emelni, amíg a pénzforgalmi halmozódás miatt szükséges?
A likviditási célú hitel állományváltozásával kapcsolatos gazdasági eseményeket a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, L) Likviditási célú hitel napi záró egyenlegével kapcsolatos elszámolások címe szerint kell elszámolni. A jogszabály rendelkezései az Áhsz. 40. § (5) bekezdésén alapulnak (a finanszírozási kiadásokat és bevételeket minden esetben bruttó módon, a pénzforgalom irányának megfelelő rovaton kell nyilvántartásba venni). A finanszírozási tételek így csak bruttó módon jelenhetnek meg a nyilvántartásokban még abban az esetben is, ha a korábbi művelettel ellentétes irányú gazdasági esemény – például a likviditási célú hitel visszafizetése – kerül a tárgyévben elszámolásra.
A finanszírozási kiadásokhoz – kivéve az Áhsz. 17. melléklet 1. c) pontja alapján a pénzeszközök lekötött bankbetétként történő elhelyezését – minden esetben előirányzatot kell rendelni, mivel:
– a hitel – akár egy napra történő – felvétele kötelezettségvállalásnak minősül, hisz az összeget vissza kell fizetni,
– a kötelezettségvállalás feltétele az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti szabad előirányzat rendelkezésre állása.
Ezért, ha a likviditási célú hitel igénybevételéhez a megfelelő előirányzat nem áll rendelkezésre, a kiadási előirányzatok módosítása szükséges.
21. Önkormányzati költségvetési szervünk bérleti szerződéseket kötött az iskolai büfék üzemeltetésére. A szerződés tartalmaz egy kauciófizetési kötelezettséget az esetleges bérleti díj elmaradások kompenzálására. A kaució összegét melyik könyvviteli számlán kell elszámolni?
Az Áhsz. 48. § (10) bekezdés h) pontja alapján a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen kapott pénzbiztosítékokat – így különösen a foglalót, kötbért – a kapott pénzeszköz visszaadásáig vagy végleges bevételként történő elszámolásáig kizárólag a pénzügyi számvitelben, a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számlán lehet elszámolni. A bérleti szerződés alapján átvett kaució összegét így ezen a könyvviteli számlán kell kimutatni mindaddig, amíg nem kerül visszaadásra vagy végleges bevételként elszámolásra.