1. Az államháztartáson belülről érkezett támogatási programok előlegeit (pl. közfoglalkoztatási programokra, illetve EU-s támogatásból, illetve azok hazai társfinanszírozásából megvalósuló programok előlegeit), amelyekkel tárgyév december 31-ig még nem számoltunk el, hogyan kell a könyvelésben kezelni?
Az Ávr. 87.§ (1) bekezdése a támogatási előleget is költségvetési támogatásnak minősül, az Áhsz. szerint pedig azokat a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és/vagy a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokon kell elszámolni. A kapott támogatásokhoz kapcsolódó követelést a támogatói okirat/támogatási szerződés szerinti pénzügyi esedékességkor kell nyilvántartásba venni, függetlenül a finanszírozás módjától. A kapott (kiutalt) támogatási előleget az azzal történő elszámolásig a 0. számlaosztályban a 044. Támogatási célú előlegekkel kapcsolatos elszámolási kötelezettségek számlán is nyilván kell tartani. A kedvezményezettnél a támogatási szerződés szerinti cél megvalósítása érdekében felmerült kiadásokat a felmerüléskor kell költségvetési kiadásként elszámolni, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett kapott-e támogatási előleget vagy sem.
Az államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások részletes számviteli elszámolását az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 1. melléklet, X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím tartalmazza.
2. Egy pályázatra kaptunk 2.000.000 Ft támogatási előleget. Eddig kifizettünk 5.000.000 Ft összegű számlát, a közvetlen szállítói finanszírozásról még nincs tudomásunk, várhatóan az egész pályázat lezárása áthúzódik a következő évre. A teljes felújítás pályázati támogatásból történik.
– A befolyt előlegre előirányzat-módosítást adhatunk-e be felújításra, vagy kapott előlegként kezeljük?
– A kifizetett számlák elszámolása felújításra, vagy adott előlegre történjen?
Amennyiben felújításra kellene könyvelni, a kifizetett számlák összege magasabb, mint a befolyt előleg, ez további problémát generál, a Kincstárnál nem tudunk ERA kódot rendezni, ugyanis nincs előirányzat.
Az Ávr. 87.§ (1) bekezdése szerint a támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, az Áhsz. szerint pedig azok elszámolása a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és/vagy a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokon történik. A befolyt támogatási előleget így a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton bevétel teljesítésként kell elszámolni. Ezen felül – a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés aláírását követően – a tárgyévi bevételi és a kiadási előirányzatokat a tárgyévre járó teljes támogatási összeggel (tehát nem csak a már megkapott, hanem a még járó támogatással) meg lehet emelni az Ávr. 34/A. §-a alapján. Természetesen, ha a járó támogatás a tárgyévben mégsem folyik be, a következő évi költségvetésben az bevételi előirányzatként természetesen ismét megjeleníthető.
A támogatási szerződés szerinti cél megvalósítása érdekében felmerült kiadásokat a felmerüléskor kell költségvetési kiadásként elszámolni, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett kapott-e támogatási előleget vagy sem. A kiadások fedezetéül az előzőek szerint, a bevételi előirányzatokkal fedezett módon megemelt kiadási előirányzatok szolgálnak.
A támogatások számviteli elszámolására a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai címét kell alkalmazni.
3. Idén több uniós projektünk is lezárult, záró jelentést adtunk a Miniszterelnökség felé. Hivatalunk a projektekben azt az eljárást választotta, hogy a szállítók számláját kiegyenlíti, majd kifizetési kérelemben leigényli a számlák fedezetét. Ennek alapján a tárgyévben több mint 600 millió Ft megelőlegezett kiadás keletkezett, amely megtérítését a Miniszterelnökség még nem hagyta jóvá. A szabályozás szerint a projektek támogatási összegéhez az előirányzatokat megképeztük, a teljesített szállítói számlákat a 05 kezdetű számlákon elszámoltuk. A kifizetések fedezetéül más feladatok teljesítésére szánt bevétel, illetve más nevében beszedett bevétel szolgált. A megelőlegezett kiadásokat milyen módon kell elszámolni, elszámolhatóak-e a követelés jellegű sajátos elszámolások között?
Az Áhsz. alapján a kiadásokat főszabályként a pénzforgalmi felmerülésükkor kell költségvetési kiadásként elszámolni, azok – külön rendelkezés hiányában – nem könyvelhetők a sajátos elszámolások között. A kapott támogatással kapcsolatos számviteli elszámolására a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím előírásait kell alkalmazni. A következő évben befolyó támogatási bevétel a támogatási projekttel kapcsolatban a következő évben felmerült kiadások teljesítésére használható fel, valamint a keresztfinanszírozás miatt az előző évben nem teljesült és így az előző évről áthozott egyéb kötelezettségvállalásokat is finanszírozhatja.
4. Intézményünk évek óta nyílt közforgalmú patikát üzemeltet, nem vállalkozási tevékenységként. A gyógyszer-ártámogatás a "Patikai elszámolási összesítő kísérőbizonylat" alapján kerül elszámolásra, amely a nettó, áfa, bruttó támogatás összegét tartalmazza. Milyen rovaton kell elszámolni a gyógyszer-árkiegészítésként kapott OEP ártámogatást? A kapott gyógyszer-árkiegészítés alapja az áfának? A gyógyszer-értékesítés számviteli elszámolása tekintetében is kérnék segítséget.
Az Áhsz. 1 § (1) bekezdés 7. pontja értelmében a gyógyszer-árkiegészítés nem képezi részét az eladási árnak. Az árkiegészítést ezért a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kell elszámolni. A kapott összeg az Áfa tv. 65. §-a értelmében árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül, áfa alapot képez, ezért annak a számlán, nyugtán történő kimutatása indokolt. A gyógyszer-árkiegészítés támogatásával kapcsolatos gazdasági események számviteli elszámolása a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai címe alapján történik. A gyógyszer értékesítéssel kapcsolatos gazdasági események könyvelési lépéseit a 38/2013. NGM rendelet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet Csökkenések rész, B) Anyag-, áruértékesítés elszámolása címe ismerteti.
5. Hogyan könyvelendő a tavalyi évben kapott Erzsébet utalvány tárgyévben történő visszafizetése? A 38/2013. NGM rendelet X. fejezet D) pontja leírja hogyan könyvelendő a bevétel és a kiadás, viszont ha éven túli a visszafizetés, az nem könyvelhető bevétel csökkentésként. Helyes-e az eljárás, ha a 3662-vel szemben dologi kiadásként kerül könyvelésre a visszaküldés?
Az Áhsz. 40. § (5) bekezdése szerint a költségvetési könyvvezetés során az előző években nyilvántartásba vett költségvetési bevételek és kiadások visszatérülését a 15. mellékletben az adott bevétel vagy kiadás visszatérítésének nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni. Az Áhsz. 15. melléklete alapján a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton kell elszámolni az államháztartáson belülről bevételként végleges jelleggel kapott támogatások bármely okból a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését, így a tárgyévet követő évben visszaküldésre kerülő, előző évben végleges támogatási bevételként könyvelt Erzsébet utalványokat is. A visszaküldés dologi kiadásként történő elszámolására nincs lehetőség.
6. Az önkormányzat által folyósított szociális, gyermekjóléti ellátásokat, különös tekintettel az Erzsébet utalványra a K48 rovaton kell elszámolni? Vagy használhatja az önkormányzat a K42 Családi támogatások rovatot is az Erzsébet utalvány elszámolására?
Amennyiben az önkormányzat az adott támogatással, vagy segéllyel kapcsolatban (pl. egyéb pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatás, stb.) úgy rendelkezik, hogy annak egy részét Erzsébet utalvány formájában kívánja a támogatottak részére nyújtani, a támogatást annak jogcíme szerint szükséges a könyvekben elszámolni a K42. Családi támogatások rovaton vagy a K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton. Az elszámolás során a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, D) Erzsébet utalványok formájában nyújtott önkormányzati segélyek, szociális támogatások, ellátások elszámolása címe szerinti könyvelési tételeket kell alkalmazni.
7. A dolgozónak nyújtott lakásépítési kölcsön zárási költségét (melyet a dolgozótól vontak le) a bank a tárgyévet megelőző évben jóváírta bankszámlánkon. A jóváírást - adminisztrációs tévedés folytán – a kölcsön törlesztésére (B74. rovat), egyúttal a követelés csökkenésére (K3517) könyveltünk. A hiba tárgyévben, a beszámoló elkészítését követően vált ismertté. A dolgozótól levont költséget átvállaltuk, az összeg a tárgyév folyamán visszautalásra került a dolgozó részére. Hogy kell a tévesen nyilvántartásba vett bevételt rendezni?
Az Áhsz. 54/B. § (2) bekezdése alapján a téves rovaton elszámolt bevételek javítása a beszámoló elkészítését követően már nem lehetséges. A követelések összegének helyesbítését az előző évben kivezetett követelés könyvekbe történő visszavezetésével – a 9244. Más különféle egyéb eredményszemléletű bevételekkel szemben – javasoljuk elszámolni. Ezzel egyidejűleg a dolgozónak visszajáró összeget a költségvetési számvitelben a K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton végleges kötelezettségvállalásként, a pénzügyi számvitelben pedig – a 8435. Más különféle egyéb ráfordításokkal szemben – a 4218. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb felhalmozási célú kiadásokra kötelezettségként kell elszámolni.
8. Az Áhsz. és a 38/2013. NGM rendelet szerint a folyósított kölcsön tőke összege a késedelmi kamatot nem tartalmazhatja. Ugyanakkor a kölcsönszerződések egy jelentős részénél, amelyek nagyon régi szerződések, a bank a késedelmi kamatot is tőkésíti, tehát a tőketartozás összege a késedelmi kamattal is növekszik, míg az újabb kölcsönök esetében erre nem kerül sor. Azoknál a szerződéseknél, amelyeknél a bank tőkésíti a késedelmi kamatot, könyvelhetjük-e ezt mi is tőketartozás növekedésként? Amennyiben nem lehet így eljárni, akkor nem tudjuk a pénzintézet kimutatásával a tőketartozás összegével való egyezőséget megteremteni. A késedelmi kamat tőkét növelő részét ebben az esetben hol, hogyan kell nyilvántartani és elszámolni?
Amennyiben a régi szerződések esetében azért kerül a késedelmi kamat bank által tőkésítésre, mert a kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a késedelmi kamat a tőketartozás összegét növeli, a számviteli nyilvántartásban is ennek megfelelően – a K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre rovaton – kell nyilvántartásba venni. Amennyiben ez a kitétel a kölcsönszerződésben nem szerepel, a késedelmi kamatot nem lehet a tőketartozás növekményeként könyvelni, annak számviteli elszámolására a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, E) Dolgozóknak lakáskölcsön nyújtása elszámolása cím 12. pontját kell alkalmazni.
9. A tárgyév IV. negyedévi dolgozói lakásvásárlási kölcsönök törlesztő részletét a pénzintézet tárgyévet követő év januárjában utalja. Hogyan kell elszámolni ezt a törlesztő részletet, munkáltatói kezelési költségeket, kamatokat, amelyeket csak a pénzintézet kimutatásában látunk, és pénzforgalmilag nem teljesül decemberben, de a mérlegben szerepeltetni kell?
Az Áhsz. 53. § (2) bekezdése értelmében a bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően lehet nyilvántartásba venni, elszámolni. Amennyiben a munkáltatói lakáskölcsön tárgyév IV. negyedévi törlesztő részletét a pénzintézet csak a tárgyévet követő év januárjában utalja át és ad róla értesítést, annak elszámolására is csak a tárgyévet követő évi folyó könyvelés keretében kerülhet sor. A törlesztő részlet tárgyévi elszámolására pénzforgalom és azt igazoló szabályos bizonylat hiányában nincs lehetőség.
10. Hogyan könyveljük a segélynyújtást, ha kamatmentes szociális kölcsön formájában adjuk?
Az elszámolásra a következő javaslatot adjuk.
1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint: T0021-K055082
2. Kölcsön folyósítása költségvetési számvitel szerint:
a) Végleges kötelezettségvállalás: T055082-K0021 és T0022-K055082
b) Teljesítés: T055083-K003
c) Kölcsön előírása követelésként: T09642-K0041/0042
3. Kölcsön folyósítása pénzügyi számvitel szerint: T3516/3526-K32/33
4. Kölcsön visszafizetése a költségvetési számvitel szerint: T005-K09643
5. Kölcsön visszafizetése a pénzügyi számvitel szerint: T32/33-K3516
A 4. és 5. pontokat megelőzi – amennyiben szükséges – a költségvetési évet követően esedékes és a költségvetési évben esedékes követelés közötti átsorolás.
A 3. pontban a kötelezettség – amelyet kölcsön jellegű (hitel, kölcsön, visszatérítendő támogatás, kölcsön, államháztartáson belüli megelőlegezés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) ügylet esetén csak a teljesítéssel egyidejűleg lehet könyvelni – felvétele és követeléssel szembeni kivezetése összevonható, így csak a követelés növekményét kell rögzíteni a pénzeszközök csökkenésével szemben.
11. A helyi nemzetiségi önkormányzat (az általános választás napjával) megszűnik. A megszűnést követő hónap első napjától nem illeti meg a működési költségvetési támogatás időarányos része. Ez az önkormányzat esetében a 4.000 eFt-os éves támogatásából 600 eFt összegű visszafizetést jelent. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésében, illetve beszámolójában a támogatási összeg módosított előirányzatát hogyan kell szerepeltetni? (Eredeti ei: 4.000 eFt, módosított ei: 4.000 eFt, vagy a visszafizetéssel csökkentett 3.400 eFt.) További kérdésünk a visszafizetett összeg könyvelésével kapcsolatos. A visszafizetett összeggel a kapott bevétel összegét kell csökkenteni, vagy a kiadási oldalon egyéb befizetésként kell szerepeltetni?
A helyi nemzetiségi önkormányzatnak a központi költségvetésről szóló törvény XX. fejezetéből kapott támogatásokat a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kell elszámolnia. Amennyiben az önkormányzat a tárgyévben a támogatás egy részét visszafizeti, azt az Áhsz. 40.§ (2) bekezdés b) pontja előírása alapján a bevételek csökkentéseként kell lekönyvelni. A bevételhez kapcsolódó előirányzat megszűnéskori rendezésére kifejezett jogszabályi rendelkezés nem található, így akár a visszafizetés előtti előirányzat is megjelenhet a beszámolóban.
12. EU-s támogatást a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről vagy a B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök (államháztartáson kívüli) rovaton kell tervezni? Úgy tudom, hogy az általunk kapott támogatási összegből 85% származik az EU-ból, 15% a központi költségvetésből.
Ha közvetlenül az Európai Uniótól érkezik támogatás, azt a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök, illetve B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain kell elszámolni, attól függően, hogy az felhasználási célja szerint működési vagy felhalmozási. Ugyanakkor a hazai költségvetésen és közvetítőrendszeren keresztül (nem közvetlenül az EU-tól) kapott támogatásokat már a központi költségvetésből kapott támogatásként kell kimutatni a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről vagy a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kell elszámolni. Ugyanez igaz – mindkét esetben – a hazai társfinanszírozásra.
13. A Kincstár felülvizsgálta a központi költségvetésből származó, korábbi években felhasznált támogatásainkat. A felülvizsgálat eredményeként önkormányzatunkat pótlólagos támogatás illette meg, amelyet a Kincstár át is utalt. Milyen bevételi rovaton kell ezt elszámolni?
A kapott összeget a B116. Elszámolásból származó bevételek rovaton kell elszámolni.
14. Belső ellenőrzésünk megállapította egy működési célú támogatás elszámolásával kapcsolatban, hogy a tárgyévet megelőző (beszámolóval lezárt) évben a kedvezményezett részére biztosított támogatás nem a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően került felhasználásra, így visszafizetési kötelezettség keletkezett. A beérkező bevételt melyik rovaton kell elszámolni?
Az Áhsz. 40. § (5) bekezdése alapján a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kell elszámolni az államháztartáson belüli szervezetek számára működési célból végleges jelleggel nyújtott támogatásoknak és más ellenérték nélküli kifizetéseknek a kiadás elszámolását követő években történő visszafizetéséből származó bevételeket.
15. Utófinanszírozott támogatások esetében a tárgyévben benyújtott elszámolás alapján a tárgyévet követő évben a mérlegkészítésig befolyt támogatást el kell határolni a tárgyévre bevételként?
Az Áhsz. 13. § (8) bekezdése és 14. § (12) és (14) bekezdése alapján a költségvetési évet követően járó támogatásokat az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között kell kimutatni, ha azok csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.
16. Az önkormányzat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez csatlakozva, azon keresztül támogatja a városban lakóhellyel rendelkező, hátrányos helyzetű, felsőfokú oktatásban résztvevő fiatalokat. Milyen kormányzati funkcióra és rovatra kell könyvelni a támogatás összegét, amikor az önkormányzat elutalja az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő számlájára?
Az önkormányzat által átutalt összeg elszámolása – a felek megállapodásának jogi természete alapján – két módon lehetséges:
a) Ha az önkormányzat – a magánszeméllyel kötött támogatási szerződés alapján – biztosít támogatást az ösztöndíjasoknak, azt a magánszemélynek adott támogatásként a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kell elszámolni abban az időpontban, amikor a támogatást kifizető a támogatott személynek kiutalja. A támogatáskezelő általi kiutalásig a 3652. Továbbadási célból folyósított támogatások, ellátások elszámolása könyvviteli számlán kell nyilvántartani.
b) Ha az önkormányzat nem a támogatott magánszeméllyel, hanem a támogatást kifizető támogatáskezelővel áll támogatási jogviszonyban, azaz számára nyújtja a támogatást – amely szakmai tartalma szerint szintén támogatás nyújtására kerül felhasználásra –, annak átadását államháztartáson belüli támogatásként kell elszámolni a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton.
Természetesen mindkét esetben lényeges, hogy az államháztartáson belüli támogatáskezelő azonos elszámolási technikát alkalmazzon, azaz a) esetben az összeg a költségvetési elszámolásaiban ne jelenjen meg, míg b) esetben azt költségvetési bevételként és kiadásként elszámolja.
17. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete alapján önkormányzatunkat kártérítés fizetési kötelezettség terheli egy magánszeméllyel szemben, havi járadékösszeg formájában. A havi járadékösszeg kifizetését a K43 rovaton tartjuk nyilván. Ezzel kapcsolatban azonban problémaként merül fel, hogy az Áhsz. 15. mellékletében a rovat magyarázatában az állami kárpótlások, kártérítések szerepelnek. Más olyan rovatot, mely a fenti kifizetés jogcímének megfelelő, nem találtunk. A rovatnak megfelelő sor a KGR-K11 rendszerben az önkormányzat részére zárolt.
A K43. Pénzbeli kárpótlások, kártérítések rovaton valóban csak az állam által szerződésen kívül okozott károkért nemzetközi szerződés, jogszabály, vagy bírósági ítélet alapján egyszeri vagy tartós jelleggel pénzben folyósított kárpótlásokat, kártalanításokat, kártérítéseket lehet nyilvántartani, így ezt a rovatot az önkormányzat nem használhatja. A kérdés megválaszolásához a K355. Egyéb dologi kiadások rovat leírásának f) pontja nyújt segítséget, amely értelmében e rovaton – azaz a dologi kiadások között – kell elszámolni a szerződésen kívüli károkozásáért fizetett összegeket, így az önkormányzat által a magánszemélynek kifizetett kártérítést is. A KGR-K11 rendszerben az időközi költségvetési jelentés adatszolgáltatás K355. rovathoz tartozó cellája az önkormányzat által használható.