1. A gépjárműadó követelés 60%-áról önkormányzatunknak kimutatást kell küldenie a Kincstár részére. A fennálló gépjárműadó követelések behajtása az önkormányzat feladata, tehát amennyiben behajtok egy ilyen tartozást, a követelésállományomat nem csökkentem a 40%-os mértékkel, tekintettel arra, hogy átadtam a követelés 60%-át? Ennek a 60 %-nak az állományváltozásáról milyen időközönként szolgáltatok adatot a Kincstár részére? Valamint hogyan kell elszámolni a Kincstár részére átutalt gépjárműadó 60%-át és az önkormányzatnál maradó gépjárműadó 40%-át?
A gépjárműadó követelés 60%-a a bevételt beszedő önkormányzatot nem megillető közhatalmi bevétel, amelyet a Kincstárnak kell felvenni a könyveibe, így annak adatait az Áhsz. 14. melléklete alapján az önkormányzatnak csak a részletező nyilvántartásaiban kell megjelenítenie. A közhatalmi bevételek beérkezésekor a pénzforgalmat a pénzügyi számvitelben természetesen könyvelni kell a 38/2013. NGM rendelet XI. Közhatalmi bevételekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, B) A bevételt beszedő és a központi költségvetés/más szervezet között megosztott közhatalmi bevételek elszámolása címe szerint, de a követelésállomány csökkenését csak a részletező nyilvántartásokban kell vezetni.
A gépjárműadó követelés 40%-a ugyanakkor a bevételt beszedő önkormányzatot megillető közhatalmi bevétel, amelynek elszámolása a 38/2013. NGM rendelet XI. Közhatalmi bevételekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása címe szerint történik.
Mindkét összeggel az Ávr. 144/A. §-a szerint kell a Kincstár felé elszámolni – az elszámolás ugyanis a tárgynegyedévben beszedett gépjárműadó összegének adatait, illetve a gépjárműadó fizetési számláról a települési önkormányzat által végrehajtott utalások adatait a települési önkormányzatot és a központi költségvetést megillető hányad szerinti bontásban tartalmazza – a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig.
2. Az önkormányzat adóügyi osztálya által beszedett – az önkormányzatot megillető – építményadót a 38/2013. NGM rendelet XI. fejezetének A) vagy D) pontja szerint kell könyvelnünk?
A helyi adókról szóló 1990 évi C. törvény szerint az építményadó teljes összegében a beszedő helyi önkormányzatot illeti meg. A számviteli elszámolást így az A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása cím szerint kell elvégezni.
3. Az Áhsz. 18. §-a rendelkezik az értékvesztés elszámolásáról. A 18. § (3) bekezdése szerint a kis összegű (100.000 Ft alatti) közhatalmi bevételekre vonatkozó követeléseknél az értékvesztés összegét csoportos értékeléssel is meg lehet határozni. A 18. § (2) bekezdése szerint viszont az értékvesztést akkor kell elszámolni, ha az jelentős, vagyis ha annak összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a 100.000 Ft-ot. Ennek alapján ez a bekezdés az 1.000.000 Ft-nál nagyobb követelésekre vonatkozik?
A követelések értékvesztésére a fő szabályt a 18. § (2) bekezdése állapítja meg. Ez a szabályrendszer a követelések egyedi értékelésén és minősítésén alapul.
A (3) bekezdés a közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések esetében lehetővé teszi az egyszerűsített értékelési eljárást, amely során a követeléseket csoportosan értékelik, majd csoportosan számolják el az értékvesztést, illetve annak visszaírását. Erre az eljárásra az Áhsz. 18. § (3)-(6) bekezdése, illetve az 53. § (6) bekezdés e) pontja önálló szabályokat ad, így a 18. § (2) bekezdése szerinti szabály természetesen nem alkalmazható.
4. A közhatalmi bevételekre szóló követeléseinket hogyan kell könyvelnünk? Egyedileg kell rögzítenünk a követeléseket az adósok kimutatása alapján és havonta módosítani az előírást, hogy legyen mivel szemben elszámolni a teljesítéseket az adószámlák könyvelésekor, vagy van más lehetőség is?
Az Áhsz. 14. számú mellékletének III. Követelések nyilvántartása cím, 2. pontja értelmében a részletező nyilvántartásoknak biztosítaniuk kell a követeléseknek a 09. számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartását. A részletező nyilvántartásokban véleményünk szerint nem is lehet másként, csak egyedileg rögzíteni a követeléseket érintő eseményeket (előírás, törlés, átütemezés, teljesítés, visszaigénylés, stb.). A részletező nyilvántartások adataiból az Szt. szerinti belső bizonylaton végezhető csoportos feladás is, ennek gyakorlatát oly módon kell kialakítani, hogy az ne jelentsen aránytalan mennyiségű (például tételes főkönyvi) rögzítést, de az összesítő feladások biztosítsák a követelések folyamatos könyvelését.
5. A helyi adó számlára befolyó pénzbevételeket hogyan kell könyvelnünk? Rendszerünk úgy működik, hogy az adó számlákra befolyó pénzeket a kiskincstári rendszer minden nap végén meghatározott összeg felett rázárja a főszámlára. Elegendő-e, ha a naponta befolyó tételeket azonosítás alatt állóként kezeljük (363), és az adó részleg havi adatszolgáltatása alapján könyveljük a bevételeket és a kapcsolódó követelés előírásokat és csökkenéseket a megfelelő főkönyvi számlaszámokra, tekintettel arra, hogy az analitikus nyilvántartást az önkormányzat adómodulja tartalmazza?
Az Áhsz. 53. § (2) bekezdése alapján a helyi adó bevételek teljesítését a fizetési számlakivonatok beérkezése után haladéktalanul nyilvántartásba venni. Az előírás során figyelemmel kell lenni az előleg fizetési kötelezettségre, és az egyéb, jogszabályokban előírt bevallási kötelezettségekre is. A naponta befolyó adóbevétel tételeket az Áhsz. 48. § (5) bekezdése szerint nem lehet automatikusan azonosítás alatt álló bevételekként könyvelni, csak akkor, ha azok helyessége, jogcíme tekintetében kétely merül fel (pl. olyan szervezettől, személytől érkezett, amely nem folytat adóköteles tevékenységet az önkormányzat területén, a közlemény alapján téves utalás valószínűsíthető, vagy a befizetett összeg hibásnak tűnik az adóbevallások, határozatok alapján – pl. egy nullával többet tartalmaz). Természetesen ezen tételek azonosítását és a jogos összegek bevételként elszámolását is a lehető leghamarabb el kell végezni, ez az önkormányzatnak is érdeke (az Áht. alapján, ha a bevételekben elmaradás tapasztalható, azok előirányzatait csökkenteni kell). Az Áhsz. 53. § (5) bekezdés a) pontja szerint a költségvetési számvitelben havonta csak az egyeztetés történhet a részletező nyilvántartásokkal, és nem maga a könyvelés. Ugyanakkor – az Áhsz. 53. § (5) bekezdés b) pontja értelmében – a pénzügyi számvitel szerinti könyvelés már történhet havonta, a költségvetési számvitelből készített feladások alapján.
6. 2016. január 1-jétől hatályon kívül lett helyezve a 2014. január 1-je előtt keletkezett és a rendező mérlegben az előlegek között szerepeltetett helyi adó túlfizetések elszámolásának szabálya. 2016-ban az ilyen, még meglévő túlfizetéseket hogyan kell kezelni? 2016-ban visszautalás esetén már nem kell a költségvetési számvitelben bevétel csökkenésként elszámolni? Ha el kell számolni bevételcsökkentést, azt milyen időpontban kell elvégezni? Mi számít a visszatérítési kötelezettség ismertté válása időpontjának? A jogszabály hatályon kívül helyezésének ideje? Esetleg 2015-re kellett emiatt valamilyen más könyvelési tétel alkalmazni ezekkel a túlfizetésekkel kapcsolatosan?
A 2013. december 31-ig keletkezett helyi adó túlfizetések elszámolásakor az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 37/2014. (XII. 10.) NGM rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti szabályt kellett figyelembe venni. E speciális számviteli szabályok – a visszatérítés elszámolása során a korábban elszámolt bevétel csökkentését a túlfizetés pénzforgalmi visszatérítésének elszámolásakor kellett könyvelni a kapcsolódó előleg egyidejű kivezetésével – utoljára a 2015. évben voltak alkalmazhatóak.
A helyi adó túlfizetésekre 2016. évtől egységesen a 38/2013. NGM rendelet XI. Közhatalmi bevételekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása cím 5-7. pontját kell alkalmazni, így a túlfizetések pénzforgalmi visszafizetése vagy más adónemre történő átvezetése jelenleg csak a pénzügyi számvitel szerinti kapott előlegek csökkenéseként számolható el. A megváltozott elszámolási szabályok miatt a visszatérítéskor a bevétel csökkenés elszámolásának elmaradása nem számít hibának. A visszatérítési kötelezettség ismertté válása az az időpont, amikor az adókról vezetett részletező nyilvántartások adatai alapján az egyes adóalanyokra vonatkozóan túlfizetés kerül megállapításra.