1. A folyamatos teljesítésű (bankköltség, telefondíj, gázdíj, áramdíj, stb.) szerződések esetében amennyiben a
- teljesítésigazolással ellátott számlán az időszak teljes egészében az előző év december 31-éig tart, de a számla kiállításának időpontja januári, a pénzügyi teljesítés, a teljesítés ideje és a fizetési határidő is tárgyév januári vagy februári,
- teljesítésigazolással ellátott számlán az időszak eleje előző évi, de a vége már tárgyévi időpont, és a számla kiállításának időpontja tárgyév januári vagy februári,
a költségek a kötelezettségvállalással terhelt maradvány részei lesznek és így részei az előző évi beszámolónak, vagy már a tárgyévi folyó költségvetést terhelik?
A mérlegkészítés időpontjáig a könyvekbe azokat a fizetési kötelezettségeket szükséges kötelezettségként felvenni, amelyek jogilag és gazdaságilag a mérleg fordulónapján már fennállnak. A kérdésben szereplő folyamatos teljesítésű – így feltételezhetően határozatlan idejű, illetve június 30-áig nem lejáró határozott idejű – szerződések (víz, gáz, áram, telefon, internet stb.) besorolásakor az alábbi két eset lehetséges:
- Ha a teljesítésigazolással ellátott számlán az időszak teljes egészében december 31-ig tart (így a kötelezettség a fordulónapon fennáll), de a számla kiállításának és fizetési határidejének időpontja januári, a számlát a zárási munkák során az előző évi könyvekbe költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként fel kell venni, így az a költségvetési beszámolóban megjelenik. A költségvetési évet követően esedékes besorolás miatt e számlák/szerződések nem lesznek az előző évi maradvány kötelezettségvállalással terhelt részei, azok az esedékesség szerinti költségvetést terhelik.
- Ha a teljesítésigazolással ellátott számlán az időszak az előző évről áthúzódik a tárgyévre, és a számla kiállítási dátuma januári, a számlát meg kell bontani: a decemberig 31-ig tartó időszakot az előzőekben leírtak szerint, a január 1-jétől kezdődő időszakot pedig a tárgyévi könyvekben kell könyvelni.
2. Önkormányzati költségvetési szervnél az Ávr. 53. § (1) bekezdés szerinti esetekben nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás (pl. szerződés), hanem a pénzügyi rendezéshez szükséges bizonylat alapján kell a végleges kötelezettségvállalást könyvelni. Az ilyen esetekben az előző év decemberi fizikai teljesítésű, tárgyévben kibocsátott számlák után az előző évi könyvelésében véleményem szerint időbeli elhatárolást kell képezni, mivel a kötelezettség ugyan fennállt az előző évben, mert megtörtént a teljesítés (és valószínűleg elismerték), de a kötelezettség keletkezésének jogi feltétele ebben az esetben még nem teljesült, hiszen az nem egy tárgyévet megelőzően kötött szerződés, hanem a tárgyévben kibocsátott számla.
Az önkormányzati költségvetési szerveknek az Ávr. 53. § (1) bekezdés szerinti kis összegű szerződések alapján kifizetett összegeket végleges kiadásként, és így végleges kötelezettségvállalásként is le kell könyvelnie a pénzforgalom időpontjában. Ezek a tételek tehát eszköz vagy költség ágon szerepelnek a beszámolóban, időbeli elhatárolásra nincs szükség.
3. Az újság előfizetést havonta, negyedévente, évente előre számlázzák. Az előző évben a részben tárgyévi fizikai teljesítés után előre kibocsátott számlát (bejövő vagy kimenő) az előző évi könyvelésében kell nyilvántartásba venni, mint tárgyévet követő évi követelés/kötelezettség, és a számla alapból a tárgyévi részre aktív időbeli elhatárolást kell képezni, ha az költség/ráfordítás, passzív időbeli elhatárolást, ha az bevétel? Mi a különbség az előlegszámla és az előre számlázás között?
Az előre számlázott előfizetési díjak esetében a fizikai teljesítés feltétele a pénzügyi teljesítés, így ezeket a számlákat az előző évi könyvelésben, mint tárgyévben esedékes kötelezettség kell felvenni, a következő évre jutó költségrész összegében pedig aktív időbeli elhatárolást kell képezni. Azonos elvek alapján kell kezelni az előre számlázott követeléseket, ha azokat a partner elismerte, jogilag és gazdaságilag is fennállnak (azaz tárgyévben esedékes követelésként kell felvenni és a következő évre jutó eredményszemléletű bevételek után pedig passzív időbeli elhatárolást kell képezni).
Az adott előlegek esetében az Áhsz. 44. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a végszámla könyvelésekor kell a költséget/ráfordítást elszámolni, az előleg egyidejű megszüntetésével. Az immateriális javakra (36511. könyvviteli számla) és a beruházásokra adott előlegekkel (36512. könyvviteli számla) kapcsolatos elszámolásokat a 38/2013. NGM rendelet II. Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, A) Vásárlás elszámolása cím 2. pont és 4. pont b) alpontja (nettó összeg), valamint c)-f) alpontja (áfa összeg) is bemutatja.
4. Az önkormányzat által decemberben előre kiutalt januári segélyeket a K4. rovaton kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan kérdezném, hogy aktív időbeli elhatárolást szükséges-e képezni a kapcsolódó ráfordításra? Vagy segélyek esetében nem értelmezhető az időbeli elhatárolás fogalma?
Az Áhsz. 13. § (9) bekezdése alapján a mérlegben a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. Ennek alapján csak abban az esetben kell elhatárolást képezni a decemberben kifizetett segélyekkel kapcsolatban, ha azok vonatkozási ideje január hónap, azaz a segély kifizetése előre történik. Amennyiben a december hónapra járó segély januárban esedékes kifizetésének előrehozásáról van szó, abban az esetben nem indokolt az időbeli elhatárolás.
5. Amennyiben a tárgyévben számláztuk ki az előző év decemberi bérleti díjat (a számla minden dátuma tárgyévi), a költségvetési számvitelben elő kell írni azt a következő évben esedékes követelésként, vagy csak a pénzügyi számvitelben kell elhatárolásként könyvelni?
Amennyiben a bérleti díj követelésből származó bevétel tárgyévi elszámolása az előző évet is érinti, és a számlázás az előző évi éves költségvetési beszámoló mérlegkészítési napjáig megtörténik, az érintett összeg időbeli elhatárolása szükséges.
6. A rehabilitációs és a cégautóadóval kapcsolatosan a fizikai teljesítés alapján kell eldönteni, hogy melyik év könyvelésében vegyük nyilvántartásba a bizonylatot, függetlenül attól, hogy történt-e előzetes írásbeli kötelezettségvállalás vagy sem? Vagy, ha volt előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az előző évben, csak akkor lehet egy előző évi fizikai teljesítésű, de a tárgyévben érkező bizonylatot az előző év könyvelésében nyilvántartásba venni végleges kötelezettségvállalásként?
A rehabilitációs és cégautóadó esetében az adóbevallás keletkezteti a végleges kötelezettségvállalást. Az adófizetés esetén a fizikai teljesítés nem értelmezhető, az az adójogszabályon alapul, amelyhez kapcsolódóan a konkrét kötelezettség mértékét, így a kötelezettség keletkezését a kötelezett bevallása – ennek esetleges elmulasztása esetén az adóhatóság határozata, megállapítása – adja.
7. Az Áhsz. a K354. és a B409. rovatok tartalmát csak a realizált árfolyamveszteségben és árfolyamnyereségben határozza meg. Miként kell könyvelni a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek fordulónapi értékelésének elszámolását a költségvetési számvitel és a pénzügyi számvitel szerint?
Az Áhsz. 27. § (4) bekezdés f) pontja, valamint (8) bekezdés h) pontja alapján a mérlegfordulónapi értékelésből adódó összevont árfolyam-különbözetet a pénzügyi számvitelben jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mérlegfordulónapi értékelésből adódó árfolyam-különbözetek elszámolása a 494. Árfolyam-különbözet elszámolási számla közbeiktatásával történik, és az összevont árfolyam-különbözet innen kerül átvezetésre a megfelelő eredményszámlára.
Az év végi átértékelésből adódó árfolyamváltozások hatását az Áhsz. 43. § (1) és (5) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben a végleges kötelezettségvállalások, valamint a követelések nyilvántartási számláin is el kell számolni növekedésként, illetve csökkenésként, az árfolyam-változás előjelétől függően. Természetesen kötelezettségvállalás esetén az árfolyamromlás miatti növekmény előirányzati fedezetét a költségvetési évre meg kell teremteni, erre az Áhsz. 39. § (1a) bekezdés a) pontja alapján a költségvetési évet követő év január 31-ig van lehetőség (a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összegébe ez utóbbi érték fog beszámítani). Az év végi átértékelésből adódó árfolyam-különbözetekkel kapcsolatos konkrét könyvelési lépések az alábbiak (az előirányzatra nem térünk ki külön). A 05(2) és a 09(2) jelölés minden esetben az értékelt végleges kötelezettségvállalás (kötelezettség), illetve követelés rovatát jelenti.
Év végi átértékelésből adódó árfolyamnyereség szállítói számla esetén (év végi árfolyam alacsonyabb):
Költségvetési számvitelben (végleges kötelezettségvállalás csökkenéseként): T05(2) – K0022
Pénzügyi számvitelben: T421 – K494
Év végi átértékelésből adódó árfolyamveszteség szállítói számla esetén (év végi árfolyam magasabb):
Költségvetési számvitelben (végleges kötelezettségvállalás növekedéseként): T0022 – K05(2)
Pénzügyi számvitelben: T494 – K421
Év végi átértékelésből adódó árfolyamnyereség vevő számla esetén (év végi árfolyam magasabb):
Költségvetési számvitelben (követelés növekedéseként) T09(2) – K 0041
Pénzügyi számvitelben: T351 – K494
Év végi átértékelésből adódó árfolyamveszteség vevő számla esetén (év végi árfolyam alacsonyabb):
Költségvetési számvitelben (követelés csökkenéseként): T0041 – K09(2)
Pénzügyi számvitelben: T494 – K351
A fentiek elszámolása után a pénzügyi számvitelben a 494. Árfolyam-különbözet elszámolási számla egyenlegétől függően: T494 – K9353 vagy T8553 – K494.
A K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai és a B4092. Más egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokon csak az Áhsz.-ben meghatározott realizált árfolyam-különbözeteket lehet elszámolni.