A belső ellenőrzési tevékenység végzésére vonatkozó bejelentéssel és a belső ellenőrök továbbképzési kötelezettségével kapcsolatos kérdések

1. Kétéves, költségvetési szervnél eltöltött ellenőrzési szakmai gyakorlat nélkül lehet-e belső ellenőrzési tevékenységet folytatni és részt venni a továbbképzéseken vagy ezt csak a kétéves szakmai gyakorlat után lehet megtenni?

 A belső ellenőrzési tevékenység folytatásához a költségvetési szervnél és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú kötelező továbbképzéséről szóló 22/2019. (XII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: PMr.) 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben legalább két éves, a b) pont szerinti esetben legalább öt éves államháztartási költségvetési területen, költségvetési szervnél, illetve köztulajdonban álló gazdasági társaságnál végzett ellenőrzési vagy a jogszabály által elfogadható szakmai végzettségének megfelelő, vagyis az a) és c) pontban foglalt képesítésekkel releváns szakmai gyakorlat szükséges.

Az PMr. 2. § (2) bekezdése alapján azonban a költségvetési szerv vezetője vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője ez alól felmentést adhat, ha gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési szervezeti egység rendelkezik mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges.

Fontos, hogy felmentés minden esetben kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező személy részére adható.

Szakmai gyakorlat igazolására szolgáló minta ide kattintva letölthető.

Szakmai gyakorlat alóli munkáltatói felmentés minta ide kattintva tölthető le.

/Az ide kattintva után a dokumentum a számítógép Letöltések mappájába kerül/

A szakmai továbbképzés kötelezettségének teljesítése nem a szakmai gyakorlat fennállásának függvénye, hanem a belső ellenőrzési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés dátumához kötődik. E tekintetben a PMr. 12. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bejelentés évében, de legkésőbb a bejelentés évét követő évben ÁBPE-továbbképzés I. – belső ellenőrök részére képzésen, majd ezen képzés sikeres elvégzését követően minden második évben ÁBPE-továbbképzés II. – belső ellenőrök részére képzéseken kell részt vennie a belső ellenőrnek. Így tehát aki 2025-ben bejelentést tesz a nyilvántartásba vételre, annak 2025-ben vagy legkésőbb 2026-ban kell az ÁBPE képzés I.-es modulját teljesítenie.

Természetesen képzési kötelezettsége kizárólag a jogszabályok által előírt követelményeknek megfelelő, nyilvántartásba vett személynek áll fenn. Így tehát azon személynek, akit a hatóság elutasít, vagy a bejelentésével kezdeményezett eljárást megszünteti, annak képzési kötelezettsége nem keletkezik.

2. A nyilvántartásba vétel büntetlen előéletre vonatkozó feltételének teljesülését a kérelmező 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal maga is igazolhatja. Lehetséges ezt a tényt nyilatkozattal igazolni?

A büntetlen előélet igazolása nem kötelezően csatolandó melléklete a bejelentésnek. Ha a bejelentő nem csatol a büntetlen előéletre vonatkozó igazolást, akkor az ügyintéző lekérdezi az erre vonatkozó adatokat az Integrált Portál-alapú Lekérdező Rendszerben.

1.) Ha a kérelmezőnek rendelkezésére áll egy 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, akkor nem kell egy újabb hatósági erkölcsi bizonyítványt kérnie, hogy megküldje a részünkre.

2.) A büntetlen előéletet a munkáltató továbbra is igazolhatja, ha a belső ellenőr büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.

A munkáltató általi igazoláshoz szükséges minta ide kattintva letölthető.

3. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján a Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásában feltüntetett adatokat hogyan lehet módosítani, illetve kiegészíteni?

A PMr. 3. § (5) bekezdése alapján a Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül az adatlapon köteles írásban bejelenteni a miniszternek. A bejegyzett adatok módosítására irányuló bejelentés eljárása díjmentes. Az adatváltozás tényét igazolni szükséges, így névváltozás esetén a személyi igazolvány, címváltozás esetén a lakcímkártya másolatát mellékelni kell a bejelentéshez.

Az adatváltozás benyújtható a PM-ASZF-22-NYV jelű iForm űrlapon elektronikusan, illetve postai úton az Adatlap 2. pontjának kitöltött beküldésével.

Az Adatlap ide kattintva letölthető.

4. Az egyszerűbb változásokat (mint pl. név, lakcím, e-mail cím) bediktálhatom telefonon?

Telefonon történő bejelentésre nincs lehetőség. A Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásában szereplő adatokban vagy a tevékenységi kör tekintetében történő átvezetést kizárólag írásban, postai úton (Nemzetgazdasági Minisztérium 1358 Budapest pf. 17. postacímére) vagy elektronikus úton iForm űrlapon lehet kezdeményezni. (lásd 3. pont)

5. Munkahelyváltás miatt az új munkáltatónak szüksége lenne egy olyan nyilatkozatra, amellyel igazolható, hogy a munkavállaló szerepel a költségvetési szervnél belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában. Milyen nyilatkozat benyújtása szükséges ehhez és hol található?

A Belső Ellenőrök Névjegyzéke az aktív jogosultsággal rendelkező belső ellenőrök közhiteles nyilvántartásnak minősülő névsora, mely tartalmazza a belső ellenőr tevékenységi körének kiterjedését is. Ezen közhiteles nyilvántartás a belső ellenőrzési szolgáltatást igénybe vevők (pl. munkáltatók, megbízók) tájékoztatását szolgálja.

A Belső Ellenőrök Névjegyzéke olyan közhiteles nyilvántartás, amely bárki számára elérhető. 

A névjegyzéket ide kattintva lehet elérni.

A nyilvántartás minden hónapban frissül az előző hónapban tett bejelentésekkel.  A névjegyzékből megállapítható, hogy az adott személy rendelkezik- e belső ellenőrzési jogosultsággal, továbbá az is, hogy tevékenysége korlátozva van-e egy adott költségvetési szervre vagy köztulajdonban álló gazdasági társaságra.

A nyilvántartásba vételről 2016. január 1. előtt határozat, 2016. január 1.-től határozatnak minősülő Igazolás kerül kiállításra a belső ellenőr részére, mely igazolja a belső ellenőrzési tevékenység megkezdésére való megfelelőséget. Ha ez valamilyen okból nem áll rendelkezésre, akkor az államháztartásért felelős miniszter – a belső ellenőr kérelmére és a felhasználás céljának megjelölésével – hatósági bizonyítványt állít ki, amely hitelesen tanúsítja, hogy a belső ellenőr szerepel a nyilvántartásban és a tevékenységi köre mire terjed ki.

Hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem az e-Papír szolgáltatáson keresztül nyújtható be.

6. Tavaly regisztráltam a Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásába, azonban idén nem jelentkeztem képzésre, mi a teendőm, hogy ne tiltsanak el a belső ellenőrzési tevékenység folytatásától?

A PMr. 12. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a belső ellenőrnek a belső ellenőrzési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés évében vagy azt követő évben kell az ÁBPE képzés I. modulját teljesítenie. Ez az alapmodul és vizsgakötelezettséggel jár, így ezen képzés más képzéssel nem helyettesíthető és nem kiváltható.

Amennyiben a szakmai továbbképzés jelentkezési határidőből kicsúszott, úgy a PMr. 13. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít, hogy a fenti képzéssel szemben kimentési kérelemmel éljen.

A kimentési kérelemnek garanciális és generális szabályai vannak:

v  A kimentési kérelmet a képzési kötelezettség fennállásának évében december 15-éig lehet benyújtani az államháztartásért felelős miniszternek.

v  A határidő jogvesztő jellegű.

v  A kimentési kérelmet nem kell indokolni.

v  A képzési kötelezettséget a kimentéssel érintett évet követő évben teljesíteni kell, ezt követően ezen képzési kötelezettség tekintetében további kimentés nem adható.

v  Az ÁBPE I. képzés fogja megadni a képzési életút bázis évét, így ezen évet követően kétévente kell majd a következő, II. számú modulokat teljesíteni.

A kimentési kérelem elektronikusan benyújtható a PM-ASZF-22-KK jelű iForm űrlapon vagy papírlapon.

A kimentési kérelem benyújtására szolgáló minta ide kattintva letöltődik.

A kimentési kérelem tudomásulvételéről a miniszter határozatot hoz, amelyet következő évben mellékelni kell a képzésre történő újbóli jelentkezéshez, annak érdekében, hogy a PMr. 6. § (3) bekezdésében meghatározott költségvetési támogatás megállapítható legyen.

7. Az "ÁBPE-továbbképzés I." vizsgát 2020-ben teljesítettem. 2022-ben lettem volna kötelezett az "ÁBPE-továbbképzés II." letételére, de kimentési kérelemmel éltem és a képzést 2023-ban pótoltam. Mikor kell teljesítenem az "ÁBPE-továbbképzés II." következő modulját?

A PMr. 12. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végző belső ellenőr az ÁBPE I. képzés sikeres elvégzését követően minden második évben ÁBPE-továbbképzés II. – belső ellenőrök részére képzéseken vesz részt.

A szabályozás megalkotásával a jogalkotó szándéka az volt, hogy a belső ellenőrök legalább kétévente továbbképzésben részesüljenek a szakmai ismereteik és tudásuk bővítése, naprakészen tartása érdekében. A kimentési kérelem lehetőséget teremt arra, hogy a belső ellenőr, ha valamilyen oknál fogva nem tud határidőben eleget tenni az adott továbbképzési kötelezettségének, akkor 1 év haladékot kapjon. A kimentési kérelemnek a PMr. 13. § (3) bekezdése alapján azonban nincs halasztó hatálya a képzési életútra, így a következő "ÁBPE-továbbképzés II." a kimentési kérelemtől függetlenül, az eredeti képzési évhez számítottan minden második évben fennáll. Lásd alábbi példán bemutatva.

Fenti esetben tehát az "ÁBPE-továbbképzés II." következő moduljának teljesítésére 2024-ben, majd 2026-ban lesz kötelezett a belső ellenőr.

A kimentési kérelemre irányadó generális és garanciális szabályok az előző (6. pontban) olvashatók.

8. ÁBPE II. képzést legutóbb 2023-ban teljesítettem (tekintve, hogy 2021-ben volt az ÁBPE I. képzésem), majd 2024-ben is elvégeztem az ÁBPE II. képzést. Ezen utóbbi képzés beszámítódik a 2025-ös képzési évembe?

A PMr. 12. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg, hogy a belső ellenőrök kötelesek az "ÁBPE továbbképzés I.” képzés sikeres elvégzését követően (naptári évben számolva) minden második évben "ÁBPE továbbképzés II” szakmai továbbképzést teljesíteni.

A PMr. 12. § (1a) bekezdése a képzési életút szabályozott és következetes fenntartása érdekében garanciális szabályként rögzíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott képzési időszakon kívül teljesített képzések nem fogadhatóak el és nem számíthatóak be a szakmai továbbképzési kötelezettségbe.

Így tehát amennyiben az ÁBPE I. képzés alapján páratlan képzési évű életutat kezdett meg, úgy kizárólag a páratlan években teljesített képzések érvényesek és fogadhatóak el, tehát a 2024. évben teljesített képzéssel nem teljesítette a 2025-ben esedékes képzést.

Ugyanakkor a belső ellenőrnek lehetősége van önszorgalomból a képzési éveken kívüli időszakban is képződni, azonban ezen időszakokra nem jogosult a kedvezményes részvételi díjra és nem kérhető annak beszámítása a képzési életútba.

A PMr. 12. § (2) bekezdése elvi éllel rögzíti, hogy a továbbképzésre kötelezett szintvizsga tétel esetén az ÁBPE II. képzést a szintvizsgát követően, annak teljesítésétől számítva ugyanúgy minden második évben teljesíti. Így tehát a szintvizsga éve lesz az új bázis év.

Lásd az alábbi táblázat szerint kell számolni a képzési kötelezettséget, vagyis a szintvizsgától (2024) számított minden második évben kell ÁBPE-II. képzésen részt venni, legközelebbi alkalommal tehát 2026-ban, majd 2028-ban.

10. A belső ellenőri bejelentésemet követően a nyilvántartásba vételi díjról szóló számlát a munkáltatóm nevére szeretném megkérni. Mi ilyenkor a teendő?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 5. § (1) bekezdése, 7. § (1) - (2) bekezdése értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint közhatalmi szervezet, a számlájára befizetett igazgatási szolgáltatási díjról nem köteles számla kibocsátására, csupán az ügylet teljesítését tanúsító olyan okirat kibocsátására, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

A belső ellenőrzési tevékenységgel – mint természetes személy által ellátott szolgáltatás – kapcsolatosan felmerült, a PMr. által meghatározott igazgatási szolgáltatási díj a belső ellenőr személyéhez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a fizetendő díjat ki teljesítette. Ebből következően az igazgatási szolgáltatási díjról kiállított bizonylat minden esetben az ügyfél, jelen esetben a bejelentést tevő természetes személy nevére kerül kiállításra. Sem az ügyfél kérelmére, sem a helyette fizető fél kérésére nincs lehetőség a bizonylat más névre történő módosítására vagy új bizonylat kiállítására.

Amennyiben a természetes személy helyett a munkáltató fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat, úgy a munkáltató ezen összeget – a magánszemély nevére szóló számla alapján – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja és 79. § (3) bekezdése alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként számolhatja el.

11. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére vagyok jogosult. Szeretném ezt a jogosultságot kiterjeszteni köztulajdonban álló gazdasági társaságra is. Mi a teendőm?

Aki költségvetési szervnél folytatandó tevékenységhez belső ellenőri regisztrációval már rendelkezik, és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál is szeretné e tevékenységet folytatni, annak új bejelentést kell benyújtania. A tevékenység kibővítése esetén annak bejelentésére, valamint az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére a belső ellenőri tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó előírások az irányadóak. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tevékenységi kör kibővítése az Adatlap megfelelő kitöltésével, vagy a PM-ASZF-22-NYB vagy PM-ASZF-22-NYB_FR (elektronikus fizetés) jelű iForm űrlap beküldésével, továbbá a kapcsolódó nyomtatványok csatolásával kezdeményezhető. A bejelentés díjköteles, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a PMr. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján 10.800 forint, amelyet minden bejelentés vonatkozásában külön-külön kell megfizetni.  

Az Adatlap ide kattintva letölthető.

12. Eddig költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosult személyként szerepeltem a nyilvántartásban, mostantól viszont köztulajdonban álló gazdasági társaságnál folytatom a munkámat és nem szeretnék a kötelező képzéseken részt venni. Lehetséges, hogy csak gazdasági társaságra legyen belső ellenőri jogosultságom és kikerüljek a költségvetési szerv belső ellenőri nyilvántartásából?

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 24. § (4) bekezdése alapján, ha a szolgáltató a korábban folytatott szolgáltatási tevékenysége mellett vagy annak egyidejű megszüntetésével másik bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, az új tevékenység tekintetében az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korábbi tevékenység megszüntetése esetén a szolgáltató köteles azt a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni.

A Szolgtv. 28. § b) pontja alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság pedig törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, ha a szolgáltató a szolgáltatási tevékenység megszüntetését bejelentette.

Így tehát ezen esetben a meglévő tevékenységi kör vonatkozásában (költségvetési szerv) be kell nyújtania egy törlési kérelmet, az új tevékenységi kör vonatkozásában (köztulajdonban álló gazdasági társaság) pedig új bejelentéssel kell élnie. Mindkét eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetéssel jár, melyet a PMr. 5. § (1) bekezdése állapít meg.

Lásd alábbi táblázat szerint.

A nyilvántartásból törölt természetes személy költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet nem végezhet, a tevékenység újbóli gyakorlását az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (7a) bekezdése alapján a törlést követő 1 év után jelentheti be.

A törlésre és a bejelentésre szolgáló Adatlap vagy elektronikus ügyintézés esetén az erre szolgáló iForm űrlapok az Államháztartási Szabályozás honlapunkon elérhetőek.

13. A felsőfokú iskolai végzettségem nem szerepel a PMr. 2. § (1) bekezdésében felsorolt végzettségek között, ezért a jelenlegi munkáltatóm felmentést adott a szakmai végzettség alól. Munkahelyváltáson gondolkodom, de továbbra is belső ellenőrként szeretnék elhelyezkedni. Érdeklődnék, hogy mi a teendőm ebben az esetben?

Tekintettel arra, hogy PMr. 2. § (4) bekezdése alapján a belső ellenőrzési tevékenység folytatását a felmentést adó költségvetési szervre, illetve gazdasági társaságra korlátozza az államháztartásért felelős miniszter, így a megfelelő szakmai végzettség hiányában más szervnél csak abban az esetben láthatja el belső ellenőrzési tevékenységét, amennyiben a leendő munkáltató is felmentést biztosít. Így az új költségvetési szervre vagy köztulajdonban álló gazdasági társaságra korlátozódik a tevékenység gyakorlása, mely a Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásában átvezetésre kerül.

Ebben az esetben adatváltozás keretében kell bejelenteni a tevékenység folytatásának helyét és a bejelentéshez csatolni szükséges a költségvetési szerv vezetője, vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője által kiállított szakmai végzettségre irányuló felmentést.

Az eljárás díjfizetéssel nem jár.

14. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégeztem egy tanfolyamot. Tudomásom szerint ez beszámítható az ÁBPE II. továbbképzésbe. Bejelentkeztem ÁBPE II. képzésre is, és kérem az NKE tanúsítványom elfogadását is. Érdeklődnék, hogy van-e más teendőm ebben az esetben, elég egy ProBonos képzést végeznem az ÁBPE képzés kiváltására, vagy többet is kell?

Az Éves Továbbképzési Tájékoztató 6. számú mellékletében szereplő - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) által szervezett - ProBono képzések közül bármelyik egyenértékű az ÁBPE II. továbbképzéssel, így elegendő egy képzés elvégzése is.

A PMr. 14. § (6) bekezdése alapján a 17. § (5) bekezdésében meghatározott más képző intézmény által szervezett képzésen (NKE/ProBonos képzés) való részvételt a belső ellenőrnek kell jelezni a miniszter felé a képzés eredményes elvégzését igazoló tanúsítvány beküldésével.

Fontos, hogy csak a képzés évében teljesített ProBono képzés fogadható el.

Amennyiben a minisztérium igazolja, hogy a tanúsítvány elfogadható, úgy nem kell külön ÁBPE II. képzésre bejelentkezni, a párhuzamos, duplikált képzésteljesítés szükségtelen. A hatóság csak egy képzést rögzít a képzési életútban. A tanúsítvány másolatát postán, iForm formanyomtatványon vagy az tkXDEBu5GUkzMYXN6ZkBuZ20uZ292Lmh1 funkcionális e-mail címre lehet benyújtani.

15. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégeztem egy képzést 2024-ben. Korábban belső ellenőr voltam, jelenleg költségvetési szerv gazdasági vezető vagyok. Szeretném a ProBono képzést 2024-re beszámíttatni a PMr. 17.§ (5) alapján. Lehetséges ez?

Mind a belső ellenőr a jogosultsága fennállása alatt, mind a költségvetési szerv vezetői és gazdasági vezetői kötelesek kétévente szakmai továbbképzésen részt venni. A belső ellenőrök részére a képzési kötelezettséget a PMr. 12. §- a, míg a vezetők részére a Bkr. 12. §- a írja ezt elő.

Azonban a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére szervezett továbbképzésekről a minisztérium nyilvántartást nem vezet, az ő esetükben a képzés teljesítésének igazolása a vezetői nyilatkozatban (Bkr. 1. számú melléklete) történik, melyet a Bkr. 11. §- a alapján a tárgyévet követő év április 30-áig kell megküldeni az államháztartásért felelős miniszternek.

Ebből következően a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek nem kell a hatóság felé igazolniuk a képzésteljesítést, és ezáltal a tanúsítványt sem kell megküldeniük. A PMr. 17. § (5) bekezdés szerinti ProBono képzés beszámításának lehetősége a vezetők részére csupán annyit jelent, hogy a vezetői nyilatkozatban tett kijelentésüket ezen képzés elvégzésére tekintettel teszik meg. Tehát a képzési életútjukba bele számít, de ez a beszámítás nem közigazgatási hatósági eljárás keretében történik.

Ugyanakkor amennyiben a Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásban a kinevezést követően is fennáll a belső ellenőri jogosultság, vagyis nem kérte a nyilvántartásból való törlését, akkor mint belső ellenőrnek továbbra is fennáll a szakmai továbbképzési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy már nem ezt a tevékenységet látja el, ugyanis a képzési kötelezettség a jogosultság tényéhez, és nem a tevékenység tényleges folytatásához kapcsolódik.

Így tehát az elvégzett ProBono képzés, amennyiben az, az Éves Továbbképzési Tájékoztató 6. számú mellékletében lévő listán szerepel, úgy a belső ellenőri képzési életútba beszámítható.

A fentieket összefoglalva a belső ellenőri nyilvántartásban való jogosultág és gazdasági vezetői státusz egyidejű fennállása esetén egy ProBono képzés figyelembe vehető a vezetői nyilatkozatban tett képzésteljesítés nyilatkozatakor, és közigazgatási hatósági eljárásban beszámíttatható a belső ellenőri képzési életútba.

Természetesen figyelemmel kell lenni képzési kötelezettség esedékességére, mert csak a képzés évében teljesített képzések fogadhatóak el. 

16. Eddig költségvetési szervnél dolgoztam belső ellenőrként, de idéntől köztulajdonban álló gazdasági társaságnál folytatom a munkámat, így már nem kell képződnöm. Ugyanakkor szeretném megtartani a költségvetési szervekre is a regisztrációmat, így azt nem töröltetem. Jól tudom, hogy mivel köztulajdonban álló gazdasági társaság alkalmaz, ezért rám már nem vonatkozik továbbképzési kötelezettség?

A feltevés nem helytálló.

A képzési kötelezettség a jogosultság tényéhez, és nem a tevékenység tényleges folytatásához kapcsolódik, a belső ellenőri jogosultságot pedig a Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásában fennálló aktív státusz alapozza meg. Így tehát a továbbképzési kötelezettség független attól, hogy valaki folytat- e jelenleg belső ellenőrzési tevékenységet, illetve, hogy hol folytatja azt.

Ebből az következik, hogy szakmai továbbképzési kötelezettség csak abban az esetben szűnik meg, ha a költségvetési szervre irányuló jogosultságát a Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásában megszünteti.

Amennyiben az ügyfél fenn kívánja tartani jogosultságát a költségvetési szervre irányulóan is, úgy a korábbi gyakorlatnak megfelelően kell a jövőben is továbbképzést teljesíteni.

17. A nyilvántartásba vételi kérelmemet benyújtottam. Mennyi időn belül várható a feldolgozása és a nyilvántartásba vételről az értesítés?

A Szolgtv. 27. § (1) bekezdése alapján a bejelentéssel összefüggő eljárásban a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a bejelentés megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak.

Így, amennyiben a bejelentő nem felel meg a PMr. által előírt szakmai végzettségre és szakmai gyakorlatra irányadó rendelkezéseknek, úgy a tevékenység gyakorlását határozatban megtiltja.

Fentiek értelmében mind a nyilvántartásba vétel, mind az esetleges elutasítás ügyintézési határideje a bejelentés beérkezését követő 15 nap, mely ügyintézési határidőbe nem számít be az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 50. § (5) bekezdése által megjelölt időtartam (pl. hiánypótlás időtartama).

A Szolgtv. 23. § (1) bekezdése alapján, ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a bejelentés megérkezését követő ellenőrzése során megállapítja, hogy a bejelentés nem felel meg a formai és tartalmi követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, úgy az Ákr. 44. § szerinti hiánypótlási eljárást indít vagy a 63. § szerinti tényállás tisztázására hív fel, és a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.

18. IForm formanyomtatványon benyújtottam a nyilvántartásba vételi kérelmemet, a rendszerből nem kaptam értesítést a beküldésről, kitől érdeklődhetek, hogy a kérelmem beérkezett-e?

Az iForm űrlapok beküldéséről a rendszer nem küld automatikus visszaigazolási értesítést.  A sikeres beküldést az ügyfél a saját profiljában az Eseménynapló lekérdezésben tudja visszaellenőrizni. Az elektronikus ügyintézési segédletünk (itt) pontról pontra végig vezeti Önt az eljárás lépésein.

A beküldés sikeres, amennyiben az „Űrlap beküldés” sor dátummal és egy azonosító sorozatszámmal megjelenik.

A „Kérelmem beérkezett-e?” jellegű telefonos megkeresésre adat- és biztonságvédelmi okokból információt nem áll módunkban szolgáltatni.

19. Amennyiben már nem dolgozom belső ellenőrként tovább (pl. jogviszony megszűnés/nyugdíjazás), automatikusan törlésre kerülök-e a Belső Ellenőrök Hatósági Nyilvántartásából?

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az ügyfél kérelmére vagy a kötelező továbbképzési kötelezettség elmulasztása okán töröl hivatalból.

A belső ellenőri jogosultság fennállása nem jogviszonyhoz kötött, ebből következően a jogviszony megszűnése nem vonja maga után a jogosultság automatikus törlését.

Amennyiben a belső ellenőr a jogviszony megszűnése után úgy dönt, hogy ezen tevékenységét nem kívánja a továbbiakban folytatni (pl. pályát vált), úgy kérheti a nyilvántartásból való törlését.

A törlési kérelem benyújtható az Adatlap 3. pontjának megfelelő kitöltésével, vagy a PM-ASZF-22-NYT illetve a PM-ASZF-22-NYT_FR (elektronikus fizetés) jelű iForm űrlap beküldésével. A kérelem díjköteles, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a PMr. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján 6.000 forint, amelynek megfizetését az eljárás megindításakor igazolni szükséges.  

Az Adatlap ide kattintva letölthető

Menü

Főoldal

• Hírek
• Elérhetőségek
• Írjon nekünk

Államháztartási Szabályozás

• Jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
• Az államháztartás rendszere
• Oktatási anyagok, szakmai tájékoztatók, útmutatók
• Gyakran ismételt kérdések

Államháztartási Számvitel

• Szakmai tájékoztatók, útmutatók
• Oktatási anyagok
• Adatszolgáltatások nyomtatványai, kitöltési útmutatói
• Kérdések és válaszok

Államháztartási Kontrollok

• ÁBPE Módszertani és Képzési Központ
• Belső Ellenőrzés
• Belső Kontrollok
• Gyakran ismételt kérdések
• Nemzetközi kitekintés

Navigáció

• Vissza az oldal tetejére
• Vissza a főoldalra
• Ugrás a teljes nézetre
• Impresszum