1. A földterület bekerülési értékének részét képezi-e a rekultiváció (fásítás, füvesítés)?

 

Amennyiben a fásítási, füvesítési munkák a földterület ismételt rendeltetésszerű használata érdekében szükségesek, a felmerült költségek azok nagyságától függetlenül karbantartásnak minősülnek. Abban az esetben viszont, ha a fásítás és füvesítés célja nem csupán a rendeltetésszerű használat helyreállítása, hanem ezen felül a területen például kert- vagy parképítés is történik, azt beruházásként kell elszámolni. Ilyenkor a beruházási munkák elvégzésével új tárgyi eszköz, egyéb építmény jön létre, melyet a fölterület értékétől elkülönítetten kell nyilvántartásba venni.

 

2. Egy projekt aktiválása esetén az alábbiak közül melyek képezik a bekerülési érték részét: építési engedélyeztetés, kötelező tájékoztatás költségei, közmű-rácsatlakozási díjak, tervezői díj, tanácsadói díj, projektmanagement, PR tevékenység, könyvvizsgálat költségei, műszaki előkészítő munka, döntés előkészítő tanulmány elkészítése, műszaki szakértői terv díj, szakvélemények elkészítése, geodéziai felmérés, tanulmányterv készítése, engedélyezési, kiviteli tervek elkészítése, tervezői művezetés díj, mérnöki, műszaki ellenőri feladatok, műszaki tanácsadói díj, vízjogi létesítési engedély díj, talajvizsgálati jelentés díj, földhivatali díj, közbeszerzési eljárások lebonyolításáért fizetett szolgáltatási díj, szállítási költség, áfa, telekalakítás költsége?

 

Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak együttes vételára.

 

Ebből következik, hogy a fentiek közül az alábbiak képezik a beruházás számviteli bekerülési értékének részét: az engedélyezési, kiviteli tervek elkészítése, a műszaki előkészítő munka, a döntés előkészítő tanulmányhoz kapcsolódó díj, a szakvélemények elkészítése, a geodéziai felmérés, a tanulmányterv készítése (amennyiben azok az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók), a tervezői művezetés díj (amennyiben az a tervezői feladatok része), a műszaki szakértői terv díj, a mérnöki, műszaki ellenőri feladatok beruházáson történő elvégzése (ha az üzembe helyezés feltétele), építési engedélyeztetés, közmű-rácsatlakozási díjak, telekalakítás költsége.

 

A projekt elemei közül nem lehet figyelembe venni az egyéb járulékos költségeket, így: a kötelező tájékoztatás költségeit, a tanácsadói díjat, a projektmanagementet, a PR tevékenységet, a könyvvizsgálati díjat, a vízjogi létesítési engedély díjat, a talajvizsgálati jelentés díját, a műszaki tanácsadói díjat, a földhivatali díjat, közbeszerzési eljárások lebonyolításáért fizetett szolgáltatási díjat, a szállítási költségeit, valamint az ezek után fizetendő áfát.

 

3. Az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek?

 

Az Áhsz. szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett felújítási munkák esetén a felújítás bekerülési értéke az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítása érdekében a felújítás befejezéséig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrendben a K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. E meghatározásba a bontás költsége nem érthető bele, mivel a bontás az új, illetve a felújított építmény értékére nincs hatással. A bontási költséget ezért dologi kiadásként kell elszámolni.

 

4. Idegen kivitelezővel végeztetett útfelújítás esetén a kapcsolódó tervek elkészítésének költsége, valamint a műszaki ellenőrzés része a felújításnak?

 

A felújítási munkák bekerülési értékébe az eszköz felújítása, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák számítanak bele. Így, ha a tervek egyedileg hozzákapcsolhatók az eszközhöz, tervezési munkák beleszámítanak a felújítás bekerülési értékébe. Hasonlóan, ha a műszaki ellenőrzés az üzembe helyezés feltétele, mint üzembe helyezési munkát a bekerülési értékben figyelembe kell venni.

 

5. Mely rovaton kell nyilvántartani a közterületen elhelyezett tájékoztató tábla elkészítésének (a szolgáltató biztosítja az anyagot és készítést) költségeit?

 

Ha a tájékoztató tábla rendeltetése alapján a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, az Áhsz. 10. § (5) bekezdése alapján a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni, így a K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovaton kell a kapcsolódó kiadásokat elszámolni. Ha a tájékoztató tábla bekerülési értéke a kettőszázezer forint egyedi értéket nem haladja meg, az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 4. pontja alapján kisértékű tárgyi eszköznek minősül, így annak bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben kötelezően elszámolandó. Ha a tájékoztató tábla a rendeltetése alapján nem számolható el a tárgyi eszközök között, az annak elkészítésével kapcsolatos kiadásokat a K342. Reklám- és propaganda kiadások rovaton kell elszámolni.

 

6. Két épület felújítása esetében két külön építési terv készül, de csak egy számla kerül kibocsájtásra. Ebben az esetben a tervezési díj része a bekerülési értéknek?

 

Az Szt. 166. § (1) és (2) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. Az Szt. 167. § (1) bekezdése szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei között szerepelnie kell a (megtörtént) gazdasági művelet tartalma leírásának vagy megjelölésének is.

 

Az építési tervek elkészítésének költségei a felújítási munkák bekerülési értékébe beletartoznak. Azt, hogy az adott építési terv melyik felújítási munkához tartozik, a gazdasági eseményt alátámasztó számviteli bizonylatnak, jelen esetben a számlának világosan és egyértelmű módon kell tartalmaznia. Amennyiben a számlarészletező megfelel a számviteli bizonylat fogalmának, az a könyvviteli elszámolás alapjául szolgálhat. A számlán azonban célszerű külön soron szerepeltetni az egyik, illetve a másik felújításhoz kapcsolódó építési tervet.

 

7. Mosogatógép vásárlásakor a számlán szereplő garanciális idő meghosszabbításának tétele beszámítható a gép bekerülési értékébe?

 

A garanciális idő meghosszabbítására vonatkozó díj összege nem vehető figyelembe a bekerülési érték megállapításakor, így azt a dologi kiadások között, a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk elszámolni.

 

8. A szolgálati kutya vételárába mi tartozik bele?

 

Az Áhsz. 16. § (3) bekezdése alapján a vásárolt tárgyi eszközök bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A vételár az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pontja alapján a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, áfát nem tartalmazó ellenérték. Ennek megfelelően a kutya vételára képezi a bekerülési értéket, az egyéb tételek (pl. betanítás, ketrec, oltás, azonosító elektronikus transzponder stb.) nem.

 

9. Elektromos energia bővítés érdekében az ELMŰ-Hálózati Kft.-nek fizetendő csatlakozási díj tekinthető-e a beruházás részének és aktiválhatjuk-e az ingatlanra?

 

Az Áhsz. 11. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegben való szerepeltetése során a Szt.-ben foglaltakra kell figyelemmel lenni. Az Szt. az elektromos hálózatba történő csatlakozás díját nevesíti az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között. Tehát a kifizetett hozzájárulás összegét a 122. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok könyvviteli számlán külön kell aktiválni, így az ingatlan bekerülési értékének már nem képezheti részét.

10. Európai uniós támogatások esetén, ha egy projektet az önkormányzati alrendszerbe tartozó szereplők, illetve egy külső gazdasági szereplő közösen valósítanak meg, a bekerülési érték részét képező tételek egy részét nem a végső kedvezményezettek szerzik be, és a számla sem az ő nevükre szól, de a kivitelezés költségei teljes egészében a végső kedvezményezettnél kerülnek aktiválásra, milyen módon kell alkalmazni a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 140. § (5) bekezdésben foglaltakat (pl. közvetített szolgáltatás lehetséges-e, milyen feltételek mellett)?

 

A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 140. § (5) bekezdése alapján a beruházást annak a tagnak kell aktiválnia, amely nevére a bizonylatot kiállították. Közös beszerzés esetén a szállítónak az egyes tagokat érintő részekről külön tagonkénti bizonylatot kell kiállítania. A továbbszámlázott szolgáltatások a végső kedvezményezettnél soha nem képezhetik a beruházás bekerülési értékét, még abban az esetben sem, ha egyébként olyan munkát testesítenek meg, amely a végső kedvezményezett megrendelése esetén a beruházás bekerülési értékét képezhetné.

 

11. A könyvtár részére beszerzett könyveket tárgyi eszközként vagy a K311. rovaton kell nyilvántartani? Leltárba kell-e venni a már meglévő könyvtári könyveket, illetve ezeket milyen módon kezeljük?

 

Az Áhsz. 10. § (5) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Ennek megfelelően a könyvek készletbeszerzésként történő elszámolása a K311. Szakmai anyagok beszerzése rovaton csak abban az esetben lehetséges, ha azokat nem tartósan, hanem egy éven belül kívánják a tevékenységhez felhasználni. Feltételezhetően a legtöbb könyvtári könyv egyedi bekerülési értéke a kettőszázezer forintot nem haladja meg, így ezek az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 4. pontja alapján kisértékű tárgyi eszköznek minősülnek. A kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke értékcsökkenésként egy összegben kötelezően elszámolandó. A tárgyi eszköz nyilvántartás feladatainak csökkentését szem előtt tartva a számviteli szabályok lehetővé teszik az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközök csoportos nyilvántartását. A rendelkezés természetesen a könyvek szakmai nyilvántartás szerinti egyedi katalogizálását, egyedi nyilvántartását nem befolyásolja, mint ahogy az eszközök leltározandó mennyiségét sem.

 

További segítséget nyújt a kulturális javak számviteli elszámolásának egyes kérdéseiről szóló útmutató (https://allamhaztartas.kormany.hu/download/1/0a/01000/taj_kulturalis_javak.pdf).

 

12. Hogyan kell nyilvántartani a könyvtári egyéb információ-hordozókat (hangos könyv, dvd stb.)?

 

Az egyéb információ-hordozók elszámolását és nyilvántartását annak függvényében kell elvégezni, illetve megvalósítani, hogy azok rendeltetésük, használatuk alapján – az Áhsz. 10. § (7) bekezdése alapján – a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök, vagy a forgóeszközök közé kerültek besorolásra. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé történő besorolás estén a tárgyi eszközök között történik ezen eszközök elszámolása és nyilvántartása. A kettőszázezer forintot meg nem haladó bekerülési értékkel rendelkező eszközök estén az üzembe helyezést, használatbavételt követően a bekerülési érték terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.

 

Az Áhsz. 20. § (2) bekezdése lehetővé teszi az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A rendelkezés természetesen az egyéb információ-hordozók szakmai nyilvántartás szerinti egyedi katalogizálását, egyedi nyilvántartását nem befolyásolja, mint ahogy az eszközök leltározandó mennyiségét sem.

 

13. Hogyan kell meghatározni a devizás beszerzések, követelések bekerülési értékét és a pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyam különbözeteket?

 

A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, illetve a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, vagy a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. A különbözetet akkor kell jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a 100.000 forintot [Áhsz. 15. §].

 

Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, a számla szerinti – levonható áfát nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke. Ha a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai vagy a B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb, mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni.

 

14. Nullára leírt eszközöknek van külön főkönyvi számlája?

 

Az Áhsz. nem írja elő a nullára leírt eszközök külön könyvviteli számlán történő nyilvántartását, elegendő csak az analitikus nyilvántartásokat úgy kialakítani, hogy abból bármikor megállapítható legyen e tételek köre és bruttó értéke. Saját döntés alapján külön könyvviteli számlán kimutathatóak a nullára leírt eszközök, figyelemmel az Áhsz. 51. § (1) bekezdés előírásaira.

 

15. A nyilvántartásban még nem szereplő tárgyi eszközhöz kapcsolódó összeg új beruházásnak minősül? A beruházások során – idegen vállalkozóval végeztetett –, a tervezési, illetve a műszaki ellenőri költségeket csak akkor lehetne az 1. számlaosztályba könyvelni, ha azok a kivitelező számláján szerepeltek volna?

 

A beruházások között a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és tenyészállatok bekerülési értékét kell kimutatni, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

 

Az idegen vállalkozóval történő kivitelezés esetén a bekerülési érték meghatározásánál az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható szolgáltatások, munkák vizsgálata a fő szempont, nem az, hogy a kibocsátott számlákat a fővállalkozó bocsátotta-e ki vagy sem.

 

16. Tárgyévben a korábbi években kiépített közvilágítási hálózathoz kapcsolódóan lámpatestek kerültek beszerzésre, amelyek egyedi nettó értéke 200e Ft alatt van. A lámpatesteket kis értékű eszközként vagy a beruházáshoz kapcsolódóan (mivel önállóan nem működik, csak a hálózattal együtt) építményként kell aktiválni?

 

Ha nincs olyan – pályázati vagy egyéb – előírás, amely értelmében a közvilágítás kialakítása keretében elhelyezett lámpatesteket külön-külön helyrajzi számon kell nyilvántartásba venni, azok bekerülési értékét nem egyedileg, hanem együttesen kell a beruházás bekerülési értéke tekintetében figyelembe venni és egyéb építményként a könyvekben állományba venni.

 

Ha a lámpatesteket külön-külön, helyrajzi számonként kell aktiválni, akkor már figyelembe kell venni azok egyedi bekerülési értékét. Ha az a 200.000 forintot nem haladja meg, azok kisértékű tárgyi eszköznek minősülnek, így bekerülési értékük az üzembe helyezést, használatba vételt követően terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben kötelezően elszámolandó.

 

17. Ingatlan létesítése esetén, ha az érték nem éri el a 200 000 Ft-ot, azt kisértékű eszközként kell nyilvántartásba venni?

 

Az Áhsz. 11. § (3) bekezdése alapján az ingatlan is tárgyi eszköz, így amennyiben annak egyedi bekerülési értéke a 200.000 forintot nem haladja meg, kisértékű tárgyi eszköznek minősül.

 

18. Klíma, villanybojler beszerzése, valamint szellőző-nyílásba vásárolt beépíthető ventilátor az épület értékét növeli, vagy külön kell aktiválni?

 

Az Áhsz. 11. § (3) bekezdés előírásai szerint az ingatlanok között kell nyilvántartani a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Ennek alapján a klímaberendezés, villanybojler illetve a szellőző-nyílásba épített ventilátor alapesetben nem tartozik az ingatlanok közé, így azok nem aktiválhatóak rá az épületre. Ha azonban a beruházást alátámasztó bizonylatokból megállapítható, hogy a klímaberendezés és a szellőző-nyílásba épített ventilátor részét képezi az ingatlannak – tehát azok nem mobilizálhatók, az épülettől nem választhatók külön, illetve aránytalanul magas költségek felmerülésével oldható meg azok kiszerelése, vagy az épület egészét szolgálják, és nélkülük az épület nem használható rendeltetésszerűen –, azok vételárát az épület értékét növelő tételként kell elszámolni – tehát az épületre rá kell aktiválni –, még abban az esetben is, ha ezek várható hasznos élettartama jelentősen eltér az épület várható hasznos élettartamától.

 

19. Mi a különbség a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által meghatározott és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet által meghatározott bekerülési érték között?

 

Az Áhsz. az Szt. által definiált fogalomhoz képest szűkebb körben engedi meg a felmerült költségek beruházásként történő elszámolását.

 

Az Áhsz. a vásárolt, a saját előállítású és az idegen vállalkozóval való kivitelezés során előállt vagyoni elemek bekerülési értékének megállapítására külön szabályokat állapít meg. Ezek szerint:

 

1. A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka, stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek, stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni.

 

2. Saját előállítás esetén a tényleges piaci, forgalmi értéket leginkább az eszköz közvetlen önköltsége adja, ami először az előállításnál kerül megállapításra, így ilyen esetben az eszköz bekerülési értéke a számított önköltségével azonos.

 

3. Idegen vállalkozóval történő kivitelezés esetén az előállított eszköz bekerülési értéke egy szűkített önköltség, ami szintén a piaci értékhez legközelebbi érték. Ilyen esetben a bekerülési érték az anyagköltség mellett az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási rakodási, alapozási, szerelési költségek összessége, ide nem értve az egyéb jogcímen elszámolt költségeket (biztosítás, kapcsolódó időarányos hitelkamat, hatósági engedélyek, projekt menedzsment díja stb.). Ennek alapján az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható üzembe helyezési költségként a tervezési költség, kivitelezési költségek, műszaki ellenőrzés díja beleszámít a beruházás bekerülési értékébe. [Vagyis a tervezési díj része a bekerülési értéknek, a közbeszerzési díj viszont nem (K355 Egyéb dologi kiadások).] A hatósági engedélyezési díjak szintén nem képezik részét a bekerülési értéknek.

 

A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értékébe az eszköz felújítása, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák számítanak bele.

 

A bekerülési érték részét képező – vagyis a fent ismertetett – tételek elszámolásának időpontjára az Áhsz. az Szt. szabályait rendeli alkalmazni, amely alapján azokat a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni, kivéve, ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, illetve a megfelelő bizonylat nem érkezett meg.

 

20. Egy költségvetési szerv épületének helyiségeiben a bitumenből készült padlóburkolat lefedése betonnal felújításnak vagy karbantartásnak minősül?

 

A felújítás fogalma (Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja) alapján:

 

– a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnynek kell származnia, amely abban az esetben áll fenn, ha műszaki dokumentációval igazolják az új burkolat által – pl. a hőszigetelés javulásának hatására – a jövőben elérhető megtakarítás mértékét,

 

– a helyiségek használhatóságának növekedése nem járul hozzá azok teljesítőképességének növekedéséhez (a helyiségek az épület részei, nem önálló tárgyi eszközök, így a padlóburkolaton tervezett munkák még közvetve sem járulnak hozzá az épület, mint egész élettartalmának, eredeti műszaki állapotának, teljesítőképességének növekedéséhez),

 

– nem számít felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától (ha pl. a bitumen lemezszigetelés feletti betonréteg felporzott, és azt fedik le újra).

 

21. Az önkormányzatok vagyonkimutatásában szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékének és az ingatlan vagyon kataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékének egyezőségét biztosítani kell. A kataszteri nyilvántartásban milyen értéken kell az ingatlanokat nyilvántartani? Tartalmaznia kell az áfát, vagy sem?

 

A kataszter többek között az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét is tartalmazza, amely alatt a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték értendő. Az áfa az Áhsz. szerinti bekerülési értéknek nem része, az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát a különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Azonban a 2014. január 1-jét megelőzően beszerzett, de még üzembe nem helyezett, használatba nem vett tárgyi eszközök korábban megállapított bekerülési értékét nem kellett módosítani, így azok az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát tartalmazzák a 2014. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint. Így a kataszteri nyilvántartásban az ingatlanok számviteli nyilvántartás szerinti bruttó (bekerülési) értéke az üzembe helyezés, használatba vétel időpontjától függően tartalmazza, illetve nem tartalmazza az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát.

 

22. Egy infokommunikációs akadálymenetesítés tárgyában kiírt projekt keretén belül beltéri eligazító táblák kerültek beszerzésre. A kiadások a költségvetésben az építési résznél kerültek betervezésre. Rá lehet aktiválni a felújításra (beruházásra) vagy külön dologi költségként könyvelendő?

 

A beruházások között a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét kell kimutatni. A beltéri eligazító táblák beszerzését általában dologi kiadásként kell elszámolni. Azonban, ha az akadálymentesítés kialakítása az ingatlan átalakítását igényli, illetve a beltéri eligazító táblák elhelyezése az üzembe helyezés feltétele, a beszerzések költségeit rá lehet aktiválni a beruházásra.

 

23. Ingatlan beruházás befejeződött és az üzembe helyezés megtörtént, azonban a szállító számlája még nem érkezett meg. A beruházás a rendelkezésre álló dokumentumok (megkötött szerződés) alapján kerül elszámolásra. A számla a beruházás elszámolása után érkezik meg. A bekerülési érték így hogyan kerül megállapításra?

 

Az Áhsz. 15. § (1) bekezdésében megfogalmazott, az Szt. 47. § (9) bekezdése szerinti előírás alapján – amely a bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára vonatkozik – abban az esetben, ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla nem érkezett meg, az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. A különbözet akkor tekinthető jelentősnek, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot. Ha a különbözet összege nem tekinthető jelentősnek, azt – a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában – egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.

 

A fentiek alapján, ha az aktiváláskor megállapított bekerülési érték és a számla kézhezvételét követően megállapított bekerülési érték különbözete jelentős összegű, az aktivált értéket módosítani szükséges: T121/141-K4216 (ha a különbözet növekmény), vagy T4216-K121/141 (ha a különbözet csökkenés). Ha különbözet nem jelentős összegű, azt más különféle egyéb ráfordításként (T8435-K4213), amennyiben kevesebb, más különféle egyéb eredményszemléletű bevételként (T4216-K9244) kell elszámolni. Természetesen mindegyik esetben kapcsolódó tétel – a kötelezettségek változása miatt – a költségvetési számvitel szerinti végleges kötelezettségvállalások korrigálása is.

 

24. Az önkormányzatnál folytatott leltározás során az egyik leltárkörzetben többletként került feltárásra egy, a kulturális javak körébe tartozó eszköz, egész pontosan egy ismert festőművész által kb. 100 évvel ezelőtt készített olajfestmény. A festményt az önkormányzat piaci értéken állományba veheti? Amennyiben igen, úgy egy művészettörténész által készített értékbecslés elegendő a piaci érték megállapításához?

 

A többletként fellelt eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. A többletként fellelt eszköz piaci értékének meghatározására vonatkozó eljárásrendet a számviteli politikában kell szabályozni. Amennyiben a számviteli politikában foglaltak alapján a piaci érték meghatározása egy művészettörténész által készített értékbecslés alapján történik, az általa készített értékbecslés lesz a bekerülési érték megállapításának alapbizonylata.

 

25. Az önkormányzat által megvalósított projekt keretében egy közút mellé fák, cserjék ültetésére került sor. Ebben az esetben a vagyonelemek, valamint a parkosítás beruházási költségeinek aktiválását milyen módon kell végrehajtani?

 

A közút mellé ültetett fák és cserjék a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszköznek, ezen belül egyéb építménynek minősülnek. Amennyiben a telepített fák funkcionálisan összefüggnek, úgynevezett fasort alkotnak, az aktiválás mint fasor történhet. Abban az esetben, ha csak szórványosan egy-egy fa/cserje ültetése történt, azok különálló tárgyi eszköznek minősülnek, azonban az Áhsz. 20. § (2) bekezdése alapján – mint egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközök – lehetőség van azok csoportos nyilvántartására.

 

26. A vásárolt tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő-e a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges – a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben beszerzett – tartozékok beszerzési értéke, ha az a tárgyi eszköz számlázott értékével azonos számlában jelenik meg?

 

A tartozék értékét a tárgyi eszköz bekerülési értékének megállapításánál nem lehet figyelembe venni, a tárgyi eszközről és a tartozékról külön-külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a tartozék és a tárgyi eszköz között fennálló kapcsolatot, az „összetartozást”, valamint az eszköz tartozékainak megnevezését, értékét, az azonosításhoz szükséges adatokat szerepeltetni kell.

 

27. Nagy összegben végzett rendszerfejlesztések elszámolását szolgáltatásként kell lekönyvelni, vagy rá kell aktiválni a korábban már használatba vett, immateriális javak között nyilvántartott rendszerekre?

 

Az Szt., így az Áhsz. is a beruházás, felújítás fogalmát csak a tárgyi eszközök tekintetében ismeri, így az immateriális javak esetében számvitelileg e munkák nem értelmezhetőek. Amennyiben az immateriális javak bekerülési értéke a használatuk során értéknövelő fejlesztés, bővítés miatt megnő, és az a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, úgy a fejlesztés kiadásait a K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovaton kell elszámolni. Ha azonban a fejlesztés nem felel meg a fenti feltételeknek, a kiadásokat csak dologi kiadásként, a K321. Informatikai szolgáltatások igénybevétele rovaton lehet elszámolni.

 

28. Európai uniós pályázat keretében létrehozott beruházások bekerülési értékében figyelembe vett költségek köre eltérhet a támogatási szerződésben meghatározott elismert (támogatott) költségektől?

 

A támogatás során a beruházás részeként elismert (támogatott) költségek köre nem azonos a számviteli szabályok szerinti beruházással, a két fogalom eltér egymástól. A pályázatok keretében teljesített kiadások számviteli elszámolása során az államháztartás alrendszereibe tartozó kedvezményezetteknek a hatályos Áhsz. rendelkezéseit kell figyelembe venniük a bekerülési érték meghatározásakor. Ugyanakkor azt a kérdést, hogy e tételek a pályázati dokumentációban milyen jogcímen kerülnek figyelembe vételre, az aktuális támogatási konstrukció rögzíti. A kétféle megközelítés eltérhet egymástól, hiszen a számviteli elszámolások kialakítása tagállami hatáskör, míg a pályázati rendszerek működtetése az Európai Unióval összehangoltan, egyeztetett módon történik.

 

29. Egy európai uniós pályázat keretében finanszírozott program megvalósítása során ingatlan kivitelezés jogcímen, bruttó módon került megtervezésre a támogatott kiadás. A nettó értékű ingatlan felújítási számlákhoz fordított Áfa kapcsolódik, az aktiválás nettó értéken történik, a beruházási soron a nettó érték jelenik meg, az Áfa dologi kiadásként (mint Áfa befizetés) számolódik el. Így a beruházási sorokon a teljesítés kevesebb lesz, a dologi kereten pedig nagyobb összeg jelenik meg. Helyesen járunk-e el, ha a beruházást nettó értéken aktiváljuk, és kezdeményezzük a program vezető szervezeténél a támogatási szerződés módosítását? Vagy – mivel a beruházás EU-s forrásból valósul meg – esetlegesen bruttó értéken történjen az aktiválás?

 

A bekerülési érték részébe nem számítható be az áfa értéke, így a felújítás aktiválása is a nettó értéken történhet csak, függetlenül attól, hogy a felújítás megvalósítása milyen forrás felhasználásával történik. Véleményünk szerint jelen esetben a támogatási szerződés módosítását szükséges kezdeményezni.

 

30. Mit jelent az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 2. pontjában a „mindezekbe beépült szoftverek” fogalma?

 

Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 2. pontja szerint az informatikai eszközök körébe tartoznak, amelyek az egyéb informatikai eszközök egy konkrét feladatának ellátását biztosítják (pl. a számítógép alaplapjának a BIOS-a). A „klasszikus” megvásárolható szoftvereket (operációs rendszerek, irodai alkalmazások, adatbáziskezelők stb.) az Áhsz. az immateriális javak közé sorolja (az Szt. szerinti besorolással, azaz ha licenc jogot szerez a vásárló, akkor vagyoni értékű jognak, ha tulajdont, akkor szellemi terméknek tekinti).

 

31. Az immateriális javak között sok programot, adatbázist és szakrendszert tartunk nyilván. Ezeket rendszeresen továbbfejlesztik, új funkcióval bővítik. Az eddigi gyakorlatunk szerint ezeket a fejlesztéseket ráaktiváltuk a nyilvántartásunkban lévő rendszerekre. Viszont most vettük észre, hogy a meglévő eszközön végzett beruházást, felújítást csak a tárgyi eszközök esetében említi a számviteli törvény és az Áhsz. is. Kérdésünk, hogy ezeket szolgáltatásként kellene elszámolnunk vagy ráaktiválhatjuk továbbra is a korábban már használatba vett, immateriális javak között nyilvántartott eszközökre?

 

Amennyiben az immateriális javak bekerülési értéke a használatuk során értéknövelő fejlesztés, bővítés miatt megnő, és az a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, úgy a fejlesztés költségeivel az eszközök értéke megnövelhető, azonban nem beruházásként (majd a beruházás aktiválásaként, mint tárgyi eszközök esetén), hanem közvetlenül az immateriális javak növekedéseként. Ilyen esetben a kiadásokat a K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovaton kell elszámolni.

 

32. A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint az építési-szerelési munkálatok finanszírozásához vissza nem térítendő támogatást kapott hivatalunk a K71, K74. rovatokra. Kérdésünk, hogy ez a megfelelő rovat a nyilvántartásba vételhez, vagy pedig beruházásokra könyveljük a K62, K67. rovatokon? A támogatásból munkaállomások, fotófülkék, akadálymentesített területek kialakítása történik. Véleményünk szerint ez inkább a beruházás kategóriába tartozna.

 

Az ingatlanon nem az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását vagy korszerűsítést, hanem belső átalakítási munkálatokat végeznek. A már használatba vett tárgyi eszközök átalakításával összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét a mérlegben beruházásként kell kimutatni, így egyetértünk a munkaállomások, fotófülkék, akadálymentesített területek kialakításának beruházásként történő kezelésében.

 

33. Az ivóvízminőség javító beruházást az önkormányzatok (tulajdonos), vagy a vízi közmű (üzemeltető) könyveiben kell elszámolni?

 

Az ivóvízminőség-javító beruházás kapcsán létrejövő létesítmények üzembe helyezése a társulás könyveiben nem lehetséges, mivel a víziközmű kizárólag az állam és a települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza, így azokat a műszaki átadást követően, az üzembe helyezési jegyzőkönyvben foglaltak szerint, még aktiválás előtt át kell adni az ellátásért felelős települési önkormányzatnak.

 

34. Felújításnak vagy beruházásnak minősül az épület hőszigetelése?

 

Az Áhsz. 11. § (5) bekezdése alapján beruházásként kell kezelni többek között az eszközök, bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. Az épület hőszigetelése önmagában nem eredményezi a fenti feltételek teljesülését. Ugyanakkor az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja alapján a hőszigetelés felújításnak minősülhet, ha a pótlólagos ráfordításból a jövőben gazdasági előnyök származnak, amely jelen esetben a fűtési kiadások mérséklésében nyilvánul meg.

 

35. Az éven túl elhasználódó eszközöket lehet minősíteni fizikai jellemzők (pl.: törékeny eszközök, textíliák, szétszerelhető állványok…), illetve intenzív igénybevétel alapján (kézi szerszámok, kerti szerszámok, gépkocsihoz tartozó kerékgumik…) forgóeszköznek?

 

A besorolás szempontjából meghatározó a tartósság. Az az anyagi eszköz, amely egy évet meghaladóan szolgálja a tevékenységet (függetlenül a bekerülési értéktől) tárgyi eszköznek minősül. Természetesen az eszközöket a szervezetnek kell minősítenie, így amennyiben például egy átlagos igénybevétel mellett több évig használható eszköznél a korábbi tapasztalati adatok alapján az adott szervezetnél – az intenzív igénybevétel miatt – feltételezhető, hogy annak elhasználódása egy éven belül végbemegy, és ez az adott eszközkör vonatkozásában a számviteli politikában rögzítésre kerül, az eszköz forgóeszköznek minősítendő.

 

36. Közbeszerzési pályázat keretében kiírt „belső udvari homlokzat felújítása” (meglazult, sérült vakolat, gipsz homlokzatburkolat javítása, sérült cserépfedés javítása, meglévő csatorna és bádogszegély javítása, tisztítása, valamint erkélykorlát rozsdamentesítés, belső terek festési munkái, amely magában foglalja a lépcsőház, porta, termek, folyosó és titkárság festését) beruházásnak vagy karbantartásnak minősül?

 

Az Szt. 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerint a biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási tevékenység – ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi – karbantartásnak minősül. A felsorolt tevékenységek ezek, valamint az Áhsz. 11. § (5) bekezdése alapján így nem beruházásnak, hanem karbantartásnak minősülnek, mivel azok elvégzése nem az élettartam közvetlen növelése, hanem a rendeltetésszerű használat érdekében történik.

 

37. Az online pénztárgépek informatikai eszköznek vagy az egyéb gépnek minősülnek?

 

Az online pénztárgép az Áhsz. szerint nem minősül informatikai eszköznek, így annak beszerzését a K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovaton kell elszámolni a költségvetési számvitelben. A pénzügyi számvitelben a nyilvántartás a 131. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek könyvviteli számlán történik.

 

38. Önkormányzatunk magánszeméllyel végeztetett beruházást. Hogyan kell az ügyletet elszámolni?

 

Az adószámmal rendelkező magánszemély által kibocsátott számla számviteli elszámolását a mögöttes gazdasági esemény közgazdasági tartalma határozza meg. Ha a gazdasági esemény vállalkozóval kötött szerződés alapján eszköz létrehozására irányuló ügyletet takar, azt beruházásként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a számla alapján a kifizetőnek levonási és közteher fizetési kötelezettsége keletkezik.

A számla összegéből a magánszemélynek kifizetendő részt a K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovaton kell nyilvántartásba venni.

 

Amennyiben az adószámmal rendelkező magánszemély által kibocsátott számlából a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonások a központosított illetményszámfejtés keretében kerülnek bevallásra és kifizetésre, a KIRA rendszerben történő számfejtést követően kapott könyvelési értesítő elszámolása után – amennyiben a könyvelési értesítőn a számla összege és az abból levont rész személyi juttatásként szerepel – a kiadás tényleges közgazdasági tartalma szerint a könyvekben helyesbítést szükséges elvégezni: a számla összegével kapcsolatos végleges kötelezettségvállalást, és annak teljesítését a személyi juttatások közül át kell vezetni arra a rovathoz tartozó nyilvántartási számlára, amelyre az eredeti kötelezettségvállalás szól.

 

Az adószámmal rendelkező magánszemély által kibocsátott számla kifizetőt terhelő közterhének összege ugyanakkor már nem része a beszerzett eszköz bekerülési értékének, így azokat a K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovaton szükséges elszámolni, ahogyan az a Magyar Államkincstártól kapott könyvelési értesítőn is szerepel.

 

39. Idén fellelt többlet esetén mi a teendő? Az eszköz értékének megállapítását ki végezheti el?

 

A többletként fellelt eszközt piaci értéken kell számba venni. Ez a szervezeten belül a számviteli szabályzatokban kijelölt személyek feladata.

 

40. Önkormányzatunk mikrobusz beszerzésére nyert támogatást az MVH által meghirdetett pályázaton. Az alábbi gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni?

 

a)   MVH pályázaton mikrobusz beszerzésére nyert támogatást az önkormányzat, az önerő az áfa összege,

b)   a közbeszerzési eljárás nyertesével adásvételi szerződés megkötése,

c)    az önkormányzat adatairól nyilatkozat bank felé (nem számlavezető pénzintézet),

d)   egyedi, forint alapú cash flow típusú hitelajánlat (nem számlavezető pénzintézet),

e)    az ingó dologra alapított jelzálog szerződés megkötése zálogtárgy a megvásárolni kívánt gépjármű, a hitelbiztosítéki nyilatkozat a hitelbiztosítéki rendszerben rögzítve közjegyző által,

f)    kölcsönszerződés támogatás előfinanszírozására (nem számlavezető pénzintézet) megkötése,

g)   a Bank részéről kölcsön kérelem jóváhagyása,

h)   a kereskedő részéről előleg számla, az előleg számla összege megegyezik a pályázaton elnyert támogatás összegével, erre az összegre van alapítva a kölcsönszerződés,

i) a Bank a kereskedő részére a gépjárművásárlással kapcsolatos finanszírozási összeget átutalta,

j)a kereskedő kiállította a számlát, az önkormányzat átutalta az összegét, a gépjárművet átvette,

k)   az MVH-hoz kifizetési kérelem benyújtása.

l) a következő évben a Bank megküldte a törlesztési tervet,

m) az MVH helyszíni ellenőrzést tartott a támogatással kapcsolatban,

n)   az MVH határozata, amelyben a kifizetési kérelemnek helyt ad,

o)   a bankszámlára megérkezett a pályázati pénz, annak átutalása a Bank részére.

A mikrobusz beszerzést az Áhsz. 16. § (3b) bekezdése alapján a K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovaton, a kapott támogatást a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton, a hitelfelvételt pedig a B811. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól rovaton kell nyilvántartásba venni. A beszerzéshez kapcsolódó adott előleget az Áhsz. 48. § (8) bekezdése szerint a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni. Az egyes gazdasági események könyvelését az alábbiak szerint javasoljuk elvégezni:

a) Az MVH pályázaton elnyert támogatás elszámolása a támogatási szerződés megkötésekor a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadásának elszámolásai cím, 1. pontja szerint történik.

b) A közbeszerzés nyertesével az adásvételi szerződés megkötésének elszámolása a 38/2013. NGM rendelet II. Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, A) Vásárlás elszámolása cím, 1. pontja szerint történik.

c-e) Az önkormányzat adatairól a bank felé tett nyilatkozat, az egyedi, forint alapú cash flow típusú hitelajánlat, és az ingó dologra alapított jelzálog szerződés megkötése könyvelési feladattal nem jár.

f) A kölcsönszerződés megkötésének elszámolása a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím, 1. pontja szerint történik.

g-h) A bank részéről a kölcsönkérelem és a kereskedő részéről az előlegszámla kiállítása könyvelési feladattal nem jár.

i) A bank a kereskedő részére teljesített kifizetését a 38/2013. NGM rendelet VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím 2-3. pontja szerint (kölcsönfelvétel), valamint a II. Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, A) Vásárlás elszámolása cím 2. pontja (előlegfizetés) szerint kell elszámolni.

j) A kereskedő által a végszámla kiállítását és az önkormányzat általi teljesítést a 38/2013. NGM rendelet II. Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, A) Vásárlás elszámolása cím, 3-6. pontja szerint kell elszámolni.

k-m) Az MVH-hoz a kifizetési kérelem benyújtása, a bank által megküldött törlesztési terv, valamint az MVH helyszíni ellenőrzése könyvelési feladattal nem jár.

n) Az MVH általi kifizetési kérelem jóváhagyás könyvelése a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, elszámolásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím, 1a. és 2a. pontja szerint történik.

o) A pályázati összeg fogadásának és a kölcsön törlesztésének elszámolása a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, elszámolásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím, 1b. és 2b. pontja, valamint VII. Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások fejezet, D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím, 6-7. pontja szerint történik.

További kapcsolódó feladat év végén az időbeli elhatárolás könyvelése a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, elszámolásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím, 4. pontja szerint.

 

41. A tárgyi eszköz analitikában a VTSZ számokat kötelező szerepeltetni?

 

Az Áhsz. 14. melléklet VII. A tárgyi eszközök nyilvántartása rész előírásai alapján a gépek, berendezések, felszerelések és járművek esetében mindenképpen szükséges a részletező nyilvántartásokban a VTSZ számok rögzítése. Ennek oka, hogy a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a Tao. tv. 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint kell megállapítani, amely rendelkezés végrehajtása feltételezi a VTSZ számok ismeretét.

 

42. A kutatás-kísérleti fejlesztés aktivált állományát a főkönyvben és a mérlegben nem kell külön soron kimutatni, hanem saját előállítású eszközként kell elszámolni és befejezetlen beruházásként kimutatni a mérlegben, amíg folyamatban van és aktiváláskor a megfelelő eszközön állományba venni?

 

Az immateriális javakon belül csak a vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, továbbá ezen immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. A kísérleti fejlesztéssel, kutatással kapcsolatban felmerült költségeket nem lehet aktiválni, azokat költségágon kell minden esetben elszámolni.

 

43. Egy korábbi megállapodásnak megfelelően hivatalunk tartja karban a bérbe kapott önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant, ugyanakkor a bérbeadó önkormányzat – a megállapodásnak megfelelően – havonta bérleti díjat számláz ki. A megállapodás alapján a bérleti díj beszámításra kerül az állagmegóvási költségekbe mindaddig, amíg az fedezetet nyújt a bérleti díjra, azaz 12 hónapig. A karbantartás költségéről a bérbeadó részére egy összegben számlát állítunk ki. A havonta kiállított bérleti díj pénzügyi teljesítése – a karbantartás beszámítását követően – a számla kézhez vételétől számított 30 napon belül történik átutalással. Ezeket a gazdasági eseményeket hogyan kell elszámolni?

 

A hivatal által az önkormányzatnak továbbszámlázott állagmegóvási, karbantartási költségek közvetített szolgáltatásnak minősülnek. A bérleti díj és a közvetített szolgáltatások elszámolását a 38/2013. NGM rendelet XII. Egyéb gazdasági események elszámolásai fejezet, A) Szolgáltatás vásárlás elszámolása és B) Szolgáltatás nyújtás elszámolása cím előírásai szerint kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a kötelezettségek és követelések teljesítését a pénzügyi számvitelben történő a kötelezettség és követelés összevezetéseként kell elszámolni (T4213 – K3514). A beszámítás értékén felüli kötelezettségek (bérleti díj) teljesítésének pénzügyi számvitel szerinti elszámolása az általános szabályok szerint, azaz a pénzeszközökkel szemben történik.

 

Az ingyenes használatba kapott önkormányzati ingatlanon a hivatal által végzett felújítás átadását – ha az önkormányzat veszi át a könyveibe – a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, L) Idegen eszközön végzett felújítások átadásának elszámolása cím szerint kell elszámolni.

 

44. Hogyan kell elszámolni egy ingatlanon a bérlő által elvégzett felújítást, ha a bérleti díjak (5 év időintervallumra) és a felújítás összege kompenzálná egymást?

A bérbe adott ingatlanon a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolására a bruttó elszámolás számviteli alapelvét kell alkalmazni, azaz a bérleti díjat és a felújítást külön ügyletként kell a könyvekben felvenni és az alábbiak szerint elszámolni:

 

1. A bérleti díj számlázása a felújítás összegével egyezően a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, J) Bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása cím 1-2. pontja szerint történik, kiegészítve a fizetendő áfa könyvelésével: T094062 – K0041, T3514 – K36422.

 

2. A bérlő által elvégzett felújítás elszámolása a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, J) Bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása cím 3. pontja szerint történik. A szállítói számla kiegyenlítése során a nettó összeg könyvelése: T05713 – K003, az áfa könyvelése: T05743 – K003. A követelés kiegyenlítése során a nettó összeg könyvelése: T005 – K094023, az áfa részé: T005 – K094063, kiegészítve a felújítás aktiválásával (T121 – K152), valamint a követelés és kötelezettség összevezetésével (T4217 – K3514).

 

45. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon végzett telekmegosztás, telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, így az értéke is. A változás lehet növekedés és csökkenés. Ilyen eset továbbá a vagyonkataszteri adatok földhivatali nyilvántartással való egyeztetése is, amely során növekedés és csökkenés is előfordulhat a paraméterekben, illetve mennyiségben egyaránt. A felsorolt bruttó érték növekedéseket és csökkenéseket mely könyvelési tételek alkalmazásával kell helyesen könyvelni?

 

Amennyiben a telekmegosztás, telekalakítás, telekösszevonás következtében a bruttó értékben növekedés történik az alábbi könyvelési tételek elvégzése indokolt:

 

Beruházásként történő könyvelés: T151 – K9244

 

Passzív időbeli elhatárolás elszámolása halasztott bevételként: T9244 – K443.

 

A passzív időbeli elhatárolás feloldásánál figyelembe kell venni, hogy a telek után terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el (kivéve bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására történő igénybevétel esetén).

 

Használatbavételkor aktiválás: T12 – K151

 

Amennyiben a telekmegosztás, telekalakítás, telekösszevonás következtében a bruttó értékben csökkenés következik be, azt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amelynek könyvelését a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Csökkenések rész, C) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása cím szerint kell elvégezni.

 

46. Társulásunk szennyvízcsatorna beruházást hajtott végre több önkormányzat tulajdonán. A telepek próbaüzeme alatt végrehajtható-e szakaszosan a csatornahálózat aktiválása, vagy csak a próbaüzemet követően egy időpontban lehet aktiválni a teljes rendszert?

 

Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja. A megvalósítandó szennyvízcsatorna beruházás során létrejövő rendszer – amely magában foglalja a szennyvízelvezetési hálózatot (csatornahálózatot), a szennyvíztisztító telepeket és egy komposztáló telepet is – aktiválása a rendeltetésszerű használatbavételkor végezhető el, amelyet csak az üzemeltetési engedély rendelkezésre állásakor lehet megvalósítani. Üzemeltetési engedély hiányában az aktiválás nem történhet meg. Ha a víziközmű nem az állam vagy az önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. A jogszabályi előírások alapján így a társulásnál sem a próbaüzem alatti szakaszos aktiválás, sem a próbaüzem utáni teljes rendszer aktiválása nem történhet meg, a teljes rendszer a próbaüzemet követően, az üzemeltetési engedély rendelkezésre állásával egyidejűleg átadásra kerül a tag önkormányzatoknak. Az átadást követően, az önkormányzatoknál történhet meg az aktiválás.

 

47. Mi minősül infokommunikációs eszköznek? A televízió, illetve HIFI torony beletartozik ebbe a kategóriába?

 

Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell besorolni. Az eszközök besorolásához jelen esetben az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni:

 

– A többféle felhasználásra is alkalmas infokommunikációs eszköz abban az esetben minősül az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti informatikai eszköznek, ha a beszerzés céljaként megjelölt felhasználással megvalósul az eszköz informatikai célú felhasználása.

 

– Nem minősül informatikai eszköznek a műszaki, technikai képessége szerint informatikai felhasználásra is alkalmas eszköz, ha jellemzően a hagyományos alapfunkciójával (TV, FAX, rádió, videó, telefon, CD/DVD lejátszó, fénymásoló, nyomtató, szkenner, stb.), az informatikai képessége kihasználása nélkül kerül felhasználásra, azaz jellemzően nem kapcsolódik a beszerző szerv informatikai rendszerének folyamataihoz, informatikai hálózatához, informatikai eszközeihez, informatikai jellegű tevékenységéhez és feladatához.

 

– A számviteli politikában foglaltak szerint kell a besorolást, átsorolást, átminősítést elvégezni.

 

A fentiek alapján az olyan műszaki, technikai képességeik szerint hagyományos kommunikációs eszközök esetén, amelyek nem rendelkeznek informatikai képességekkel, vagy az informatikai képességük kihasználása nélkül kerülnek felhasználásra, nem kerülhet sor azok informatikai eszközként történő besorolására.

 

48. A „Konica Minolta BizHub” eszközök fénymásolónak vagy informatikai eszköznek minősülnek?

 

A „Konica Minolta BizHub” többfunkciós eszköz (nyomtató, fénymásoló, szkenner, fax) rendeltetésszerű használata az informatikai hálózatban integrált működéssel, nyomtatóként és infokommunikációs eszközként történő felhasználással valósul meg. Az eszköz megfelelő, rendeltetésszerű felhasználását feltételezve a „Konica Minolta BizHub” eszköz informatikai eszköznek minősül.

 

49. Intézetünk házi műhelye saját előállításban készít kisértékű bútorokat, pl. polcokat, kisebb asztalokat, székeket. Ezeket nem értékesítjük, hanem saját működésünkhöz használjuk fel. Hogyan kell a saját előállítású eszközöket aktiválni, majd az értékcsökkenést elszámolni? A 38/2013. NGM rendeletben nem találtam utalást arra, hogy az 572. főkönyvi számla esetében mikor kell a tartozik oldalra könyvelni (az év végi zárástól eltérően). Így az 572. főkönyvi számlának év végén is követel egyenlege lesz, ami a mérleg szerinti eredményt növeli. Helyes-e így a saját felhasználásra előállított kisbútorokhoz kapcsolódó fenti könyvelés?

 

A saját előállítású eszközök elszámolását a 38/2013. NGM rendelet II. Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) Saját előállítás elszámolása cím szerint kell elvégezni. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Csökkenések rész, B) Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása cím szerint történik. Az államháztartási számvitelben az adott költségvetési év eredményét az Szt. szerinti összköltség-eljárás módszerével kell megállapítani. Az összköltség-eljárás módszerével megállapított eredményben a saját előállítású eszközökkel kapcsolatos költségek kivezetésre kerülnek a költségek közül, ezáltal a bevételekkel szemben elszámolandó költségek tömege csökken, növelve így az eredményt. Ez a magyarázat arra, hogy az 572. könnyviteli számlán követel egyenleg marad, amely év végén közvetlenül a 492. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlával szemben zár.

 

50. Hogyan kell könyvelni a nyílt forráskódú szoftverek felhasználási jogát?

 

Az Áhsz. az Szt. előírásaival azonosan a szoftvereket, illetve a szoftverek használati jogait – függetlenül attól, hogy azok nyílt vagy zárt forráskódúak – az immateriális javak között rendeli kimutatni. Kiindulópontként a szoftverek esetében különbséget kell tenni annak kvázi tulajdonjoga, illetve a szoftver használati, felhasználási joga között. Előzőt ugyanis szoftverként a szellemi termékek között, utóbbit viszont az adott szellemi termék felhasználási jogaként a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. A nyílt forráskódú szoftverek esetében ez utóbbi a meghatározó. Amennyiben a tulajdonos által a nyílt forráskódú szoftveren végrehajtott kiegészítő fejlesztést követően, a fejlesztés eredményeként a szoftver olyan új modulokkal, funkciókkal bővül, amelyek már csak bizonyos felhasználók számára érhetőek el, a számviteli elszámolás attól függ, hogy a felhasználó ezeknek a felhasználási jogát, vagy a tulajdonjogát szerzi meg. Amennyiben a felhasználási jogát, abban az esetben vagyoni értékű jogként, ha pedig a tulajdonjogát, úgy szellemi termékként kell a könyvekbe felvenni.

 

A szoftverek felhasználási jogát bekerülési értékén (beszerzési értéken, vételáron) kell a könyvekbe felvenni. Az Áhsz. 16. § (1) bekezdése szerint a vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovatokon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A vagyoni értékű jog után a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása az Áhsz. 17. § (2a) bekezdés a) pontja szerint 16%-os lineáris kulccsal történik, azonban lehetőség van a tervezett használati idő alapján ettől eltérő leírási kulcsot megállapítani. A vagyoni értékű jog vonatkozásában az Szt. szerinti terven felüli értékcsökkenés szabályait is alkalmazni kell, kivéve a piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó rendelkezéseket.

 

Az ingyenesen megszerzett szoftver használati joga esetében a térítés nélkül átvett eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a vagyoni értékű jogot a piaci értékén kell a könyvekbe felvenni. A nyílt forráskódú szoftverek felhasználási joga esetében azonban általában nem beszélhetünk tényleges piaci értékről, hiszen azok zömében ingyenesen hozzáférhetők mindenki számára, így azok piaci értéke gyakorlatilag 0. Ha viszont ezeket a nyílt forráskódú szoftvereket továbbfejlesztik, a továbbfejlesztés közvetlen költségei már külön, mint szoftver bekerülési érték veendők figyelembe, amennyiben egyebekben megfelelnek az aktiválás feltételeinek.

 

Az ingyenesen megszerzett nyílt forráskódú szoftverek felhasználási joga tekintetében olyan analitikus (részletező) nyilvántartásra van szükség, amely megfelelően (tételesen) tartalmazza az adott felhasználó által használt ilyen szoftvereket, és amely egyben bizonyítja, hogy az érintett szoftverek használata minden tekintetben jogszerű. A nyilvántartás minimális tartalmát az Áhsz. 14. melléklet VI. Az immateriális javak nyilvántartása fejezete konkrétan meghatározza.

Abban az esetben, ha a korábban ingyenesen kapott nyílt forráskódú szoftver tulajdonosának a program további (alapfunkciókon kívüli) funkcióinak felhasználási jogáért díjat kell fizetnie, azt a vagyoni értékű jog bekerülési értékének növekményeként kell elszámolni.

Amennyiben a szoftver tulajdonosa a programkövetésért, programfrissítésért bizonyos időszakonként díjat számol fel, az igénybe vett szolgáltatásnak minősül, így nem növeli a vagyoni értékű jog értékét.

 

51. A műemlék jellegű épület teljes körű rekonstrukciója esetében a beruházás értékébe beszámíthatóak-e az épület részleges bontási munkálatai? Továbbá beruházásnak minősül-e a tereprendezés, kertészeti munka és ráaktiválható-e az ingatlanra?

 

Az Áhsz. 16. § (3d) bekezdése alapján a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által elvégzett felújítási munkák esetén a felújítás bekerülési értéke az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítása érdekében a felújítás befejezéséig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatain végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. A bekezdésben megfogalmazott felsorolásba a bontás, a tereprendezés és a kertészeti munkák költségei nem érthetők bele, mivel azok az új, illetve a felújított építmény értékére nincsenek hatással.