1. Egy önkormányzatnál szereplő ingatlanok tulajdonlapján a tulajdonosi jog a polgármesteri hivatalra van bejegyezve a földhivatali nyilvántartás alapján. Az intézmények elkülönült adószáma, számlaszáma és könyvelése miatt a tárgyi eszközöket is az intézmények könyveiben szerepeltetjük. A Magyar Államkincstár által közzétett esettanulmányban szerepel, hogy „ha az ingatlanok tulajdoni lapján az intézmények nem kerültek bejegyzésre, illetve nincs rá vagyonkezelési jog sem nyilvántartásba véve, akkor az önkormányzat nyilvántartásába való elszámolással egyidejűleg az intézmény könyveiből ki kell vezetni őket”.

 

A költségvetési szerv a könyveiben a saját tulajdonában álló vagy a vagyonkezelésébe kapott nemzeti vagyonba tartozó eszközöket mutathatja ki. A jogcím nélküli használat, ingyenes vagy térítés fejében biztosított bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön és más hasonló jogcímeken használt eszközt az Áhsz. – összhangban a nemzetközi számviteli előírásokkal és a számviteli törvénnyel – nem engedi a könyvekbe felvenni. Az esettanulmány azt az esetet taglalja, ha az addig a költségvetési szerv mérlegében szereplő vagyonra az intézménynek nincs a számviteli törvény rendelkezéseivel összhangban álló jogcíme. Ilyen esetben a tulajdonos önkormányzatnak két választása van. Az első eset, hogy az önkormányzat a vagyonrendeletében szabályozza az intézményei rendelkezésre bocsátott önkormányzati vagyont érintő kérdéseket, amelyek alapján az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyon vagyonkezelője lesz, ami – a tulajdonjog mellé – az ingatlan nyilvántartásba is bejegyezhető. A második lehetőség, hogy a költségvetési szerv továbbra is ingyenes használója marad az ingatlannak, ebben az esetben viszont az intézményi könyvekből ezeket a vagyonelemeket ki kell vezetni és az önkormányzati könyvekben nyilvántartásba kell venni, ahogyan ezt az esettanulmány is tartalmazza.

 

2. Elválhat-e a tulajdonos, a vagyonkezelő, illetve a használó személye egymástól? Az önkormányzat intézménye a vagyonkezelésbe vevő és ő látja el a vagyonkezelési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a vagyonkezelési feladatokat. A vagyonkezelő mérlegében szerepel a vagyonkezelésbe vett eszköz, azzal kapcsolatosan adatot szolgáltat az önkormányzatnak, a saját tulajdonú gazdasági társaság pedig a használatba adást tartalmazó megállapodás alapján használja az eszközt.

 

Az Áhsz. 10. § (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv a saját tulajdonában álló, pénzügyi lízing keretében átvett és vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, forgóeszközöket, valamint a beruházások és felújítások értékét mutatja ki. Az önkormányzatnak szabályoznia kell a saját intézményei rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyont érintő kérdéseket, melyek alapján az intézmények használatában lévő vagyon, mint államháztartáson belül vagyonkezelésbe adott eszköz kerülhet nyilvántartásba az önkormányzatnál. A vagyonkezelő és a használó személye akkor válhat el egymástól, ha azt az önkormányzat, mint tulajdonos ilyen módon szabályozta, azaz a vagyonkezelési szerződésben, vagyonrendeletében lehetővé tette a használati jog létesítését.

 

3. A költségvetési címen belül megvalósuló készlet és eszköz átadás-átvétel (azaz egy címhez tartozó intézetek, intézmények egymás közötti készleteinek, illetve eszközeinek átadása, illetve átvétele), amely pénzmozgással nem jár – ellenérték nem kerül kifizetésre – hogyan könyvelendő, tőkével szemben vagy a térítésmentes átadás szabályai szerint?

 

Ha az államháztartás központi alrendszerén belül – tehát akár címen belül, akár címek között – kerül az eszköz átadásra-átvételre, úgy az eszköz tulajdonjoga nem változik az egységes állami tulajdon elvét alkalmazó törvényi vagyongazdálkodási szabályok alapján. Ennek megfelelően az eszköz átadása és átvétele eredménysemleges, a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számla alkalmazandó. A térítés nélküli átadás-átvétel szabályait abban az esetben lehet alkalmazni, ha az állami tulajdonú vagyon gyarapszik, illetve csökken, azaz államháztartáson kívüli szereplőnek vagy az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó szervezetnek történik térítésmentes átadás, vagy ilyen szervezettől valósul meg átvétel.

 

4. Önkormányzatunknak térítésmentesen került a tulajdonába ingatlan vagyon, amely földterületből és falépítményből áll. Az időbeli elhatárolást a bekerülési érték arányos részének költségként, illetve ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni. A földterület után értékcsökkenés elszámolása nem történik, így évente költségként történő elszámolás nem jelenik meg. Ettől függetlenül a földterület bekerülési értékét is el kell határolni, ami ott marad az időbeli elhatárolás számlán?

 

Az Áhsz. 14. § (14) bekezdése szerint – az Szt. 45. § (1) bekezdésével összhangban – az egyéb eredményszemléletű bevételként elszámolt térítés nélkül átvett eszközöket, így a földterület értékét is halasztott bevételként el kell határolni. A halasztott eredményszemléletű bevételt az átvett eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként történő elszámolásakor kell feloldani. Tekintettel arra, hogy a földterület után az Szt. 52. § (5) bekezdése alapján nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, ezért ebben az esetben a földterület értéke a halasztott bevételek között marad mindaddig, amíg azok ráfordításként elszámolásra kerülnek (pl: értékesítéskor, térítés nélküli átadáskor).

 

5. Tárgyév január 1-jével az intézményünk ingatlanjait át kellett adnunk a fenntartó önkormányzat részére. Kérdésünk, hogy a továbbiakban az ingatlanon végzett beruházást milyen módon kell a könyvelésből kivezetni, s azt hogyan kell könyvelni?

 

A költségvetési szerv és a fenntartó önkormányzat között átadott/átvett felújítás értékét a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számlával szemben kell az intézménynél kivezetni és az önkormányzatnál felvenni.

 

6. A tulajdonos önkormányzat felújítást, beruházást hajtott végre a tankerületnek vagyonkezelésbe átadott általános iskolán. Tekintettel arra, hogy az iskola épülete nem szerepel könyveinkben, a tervezésre kifizetett összeg milyen jogcímen kerülhet elszámolásra, illetve ilyen költség jogszerűen elszámolható-e? Ha ezen felújítást, beruházást pályázat útján végezzük el és az önerőt az önkormányzatnak kell biztosítania, akkor az milyen jogcímen kerülhet elszámolásra?

 

Az önkormányzat által a köznevelési célt szolgáló ingatlanokon elvégzett felújítást a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, H) Tárgyi eszközök idegen kivitelezővel végzett felújítása elszámolása, vagy I) Tárgyi eszközök saját kivitelezésben végzett felújítása elszámolása címe alapján kell elszámolni attól függően, hogy az önkormányzat maga vagy idegen kivitelező segítségével végzi el az adott felújítást. A felújítás értékét az üzembe helyezésig az önkormányzat könyveiben kell kimutatni, majd az aktiválást megelőzően a tankerületnek át kell adni.

 

Az Áhsz. 10. § (2) bekezdése alapján abban az esetben, ha a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki. Így a felújítás befejezését követően az önkormányzatnál a felújított ingatlan vagyonkezelésbe adását a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Csökkenések rész, K) Vagyonkezelésbe adás elszámolása államháztartáson belüli szervezetnek (tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél) címe alapján kell elszámolni, méghozzá az üzembe helyezési jegyzőkönyv szerinti időpontban.

 

7. Önkormányzatunk az alapfeladatok ellátása céljából vagyonkezelési szerződést kötött államháztartáson belüli szervezettel, az intézmények működtetésével összefüggő feladatok ellátására pedig költségvetési szervet hozott létre. Az önkormányzat és az államháztartáson belüli szerv között létrejött vagyonkezelési szerződésben szereplő, ingyenes vagyonkezelésbe adott eszközöket kinek a könyveiben kell szerepeltetni? A tulajdonos önkormányzatnál vagy a köznevelési intézmények működtetésére létrehozott költségvetési szervnél kell a vagyonkezelt eszközök számviteli (0-ás számlaosztályban történő) és analitikus nyilvántartásáról gondoskodni?

 

Az államháztartáson belüli vagyonkezelésbe átadott eszközöket a vagyonkezelő jeleníti meg a mérlegben. A kettős nyilvántartás elkerülése végett a tulajdonos – az eszköz visszavételéig – azokat csak a 0. számlaosztályban veszi nyilvántartásba. Mindkét szervezetet terheli tehát könyvvezetési kötelezettség, azonban a mérlegben csak az egyik szervezet (a vagyonkezelő) esetén jelennek meg az ingatlanok. Természetesen, ha a vagyonkezelő – például értékesítés miatt – az eszközt visszaadja a tulajdonosnak, az már ismételten az ő könyveiben, az ingatlanok között jelenik meg.

 

8. Az államháztartáson belül vagyonkezelésbe adott ingatlanon végzett karbantartási munkák ellenértékét hogyan kell könyvelni, mi a követendő eljárás?

 

A karbantartási munkát a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Tárgyi eszközök fenntartása rész, A) Idegen kivitelezésben elvégzett karbantartás elszámolása vagy B) Saját kivitelezésben elvégzett karbantartás elszámolása címe szerint kell elszámolnia a karbantartást végzőnek (ez lehet a tulajdonos, illetve a vagyonkezelő egyaránt, hiszen a karbantartási kiadás nem aktiválható eszközre) attól függően, hogy maga vagy idegen kivitelező segítségével végzi el az adott karbantartást.

 

9. Az önkormányzat az intézményei könyveiben szereplő önkormányzati vagyonra vagyonkezelési szerződést kíván kötni. Kérdésünk, hogy a szerződés hatálya alá csak az ingatlanvagyon tartozzon, mivel az a Földhivatalban be van jegyezve, vagy azokra az egyéb tárgyi eszközök is, amelyekre az önkormányzat biztosította a forrást, és az intézmény maga szerezte be? Az intézmény által saját pályázati pénzből beszerzett eszközökre a szerződés nem vonatkozhat, mivel azok az intézmények sajátjai?

 

Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által beszerzett eszközök – kivéve, ha az adásvételi szerződést kifejezetten más, például az önkormányzat nevében eljárva kötötte meg – esetében az eszközök a vevő, tehát a költségvetési szerv tulajdonát képezik (a saját tulajdon megszerzésének lehetőségét jogszabály csak a központi költségvetési szervekre nézve zárja ki). Az adásvételi szerződés forrása – támogatás, saját bevétel – a tulajdonszerzés szempontjából irreleváns. Ennek megfelelően ezeket az eszközöket továbbra is a költségvetési szerv könyveiben kell kimutatni, azokra vagyonkezelési szerződést az önkormányzattal nem indokolt létesíteni.

 

10. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat a vagyonkezelésbe adott eszközök kapcsán alkalmazhat progresszív, illetve degresszív értékcsökkenési leírási módszert? A számviteli és egyéb államháztartási jogszabályok alapján lehetséges vagyonkezelési konstrukcióban, hogy a szerződés felei nem azonos módszerrel számolják el az adott időszak értékcsökkenését? Amennyiben lehetséges, akkor előáll az, hogy az adott időszakban a felek által elszámolt értékcsökkenés összege nem fog megegyezni. Ezt az önkormányzatnak a számviteli nyilvántartásaiban hogyan kell könyvelnie, a különbözet miként és milyen jogcímen kell nyilvántartania?

 

A vagyonkezelésbe adott eszközök kapcsán az önkormányzat könyveiben az Áhsz. szerinti terv szerinti értékcsökkenést, valamint a vagyonkezelő adatszolgáltatásában közölt esetleges terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenés esetében az Áhsz. szerinti lineáris leírástól eltérni nem lehet. A vagyonkezelő és az önkormányzat által alkalmazott eltérő értékcsökkenési kulcs miatt a könyv szerinti érték a használat során eltérhet, a különbözet könyvelése nem szükséges. Természetesen a használati idő végeztével mindkét félnél azonos könyv szerinti értéknek és visszapótlási követelésnek/kötelezettségnek kell szerepelnie, hisz az eltérő kulcsok csak a leírás ütemét érinthetik, az eszköz bruttó értékét, maradványértékét nem.

 

11. A vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközökkel kapcsolatosan a terv szerinti értékcsökkenést negyedévente számoljuk el. Könyveléskor a 38/2013. (IX.) NGM rendelet 1. melléklet III. fejezet csökkenések B) pontjában leírtakat alkalmazzuk. T56-K18, T7-K591. A vagyonkezelő év végi adatszolgáltatásában megküldi az általa elszámolt terv szerinti értékcsökkenések összegét. Az általunk elszámolt és a vagyonkezelő által elszámolt terv szerinti értékcsökkenés különbözetének elszámolásánál is az előző kontírozást alkalmazzuk. Helyesen könyveltük az 56. számlára a terv szerinti értékcsökkenést, amennyiben nem, úgy mely könyvelési tételt kell alkalmazni? A vagyonkezelő által megküldött terv szerinti értékcsökkenés különbözetnél mely könyvelési tétel alkalmazása a helyes?

 

Az Áhsz. 17. § (3) bekezdése egységesen szabályozza a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének leírását, a Tao. tv. 2. számú mellékletével azonosan. Az Áhsz. 17. § (3) bekezdésének előírásait az államháztartáson kívüli vagyonkezelő ugyanakkor nem alkalmazhatja, helyette az Szt. 52. § (1) és (2) bekezdése szerint kell az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét meghatároznia a vagyonkezelési szerződésben rögzített bekerülési érték, a várható hasznos élettartam, a hasznos élettartam végén várható maradványérték, valamint a következőkben ismertetett szempontok figyelembe vételével. Az Szt. 52. § (5) bekezdése értelmében a földterület, a telek után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés.

Az államháztartáson kívüli vagyonkezelőnek a számviteli politikájában foglaltakon, valamint az Szt. előírásain túl figyelembe kell vennie az önkormányzat vagyongazdálkodásával, vagyonkezelésbe adásával kapcsolatos törvényi és más jogszabályi előírásokat (ideértve az önkormányzat vagyonrendeletét) is, valamint a vagyonkezelési szerződésben rögzített elszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeket. A vagyonkezelő eszközönként köteles közölni a vagyonkezelési szerződésben meghatározott gyakorisággal a vagyonkezelésbe vett eszközök bruttó értékét, az eszközök elszámolt értékcsökkenését, az eszközök nettó értékét, és mindezek változásait.

 

Az Áhsz. 21. § (2) bekezdés előírása szerint a vagyonkezelésbe adott eszközök után a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján csak a terven felüli értékcsökkenés és az értékhelyesbítés összege számolható el, a terv szerinti értékcsökkenés nem. A terv szerinti értékcsökkenést a vagyonkezelésbe adónál (tulajdonosnál) az Áhsz. 17. § (1)-(3) bekezdése szerint kell a könyvekben elszámolni (és nem a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján), így a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál nem lényeges, hogy a vagyonkezelő milyen leírási kulcsot alkalmaz.

 

12. Egy önkormányzat mint tulajdonos által vagyonkezelésbe átadott eszközöknél a visszapótlási követelés könyvelése pontosan mit jelent? Milyen összeget kell ide lekönyvelni, mikor fog ez a követelés kiegyenlítődni, továbbá hogyan kerülnek ezen követelések közé a korábban már vagyonkezelésbe adott eszközök? Az egyes beruházásokat az önkormányzat végezteti el, de ezek túlnyomó részét átadja intézményei vagyonkezelésébe. Az időbeli elhatárolást hogyan kell kivezetni és visszavezetni, ha ezek más könyveiben szerepelnek?

 

A helyi önkormányzatok vagyonának vagyonkezelésbe adására vonatkozó szabályokat az Mötv. VI. fejezete tartalmazza. A visszapótlási kötelezettség tekintetében az Mötv. 109. § (6) bekezdése kimondja „a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.” Amennyiben a vagyonkezelővel szemben a kötelezettség elengedése a törvény szerint nem lehetséges, a vagyonkezelésbe adónál az ezzel kapcsolatos követelést elő kell írni a 3655. Vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés elszámolása könyvviteli számlán.

 

Időbeli elhatárolás kivezetésére azokban az esetekben kerül sor, ha a vagyonkezelésbe adott eszközhöz a vagyonkezelésbe adónál passzív időbeli elhatárolás is kapcsolódik. Ez abból adódhat például, ha az adott eszköz beszerzésének, megvalósításának forrása valamilyen felhalmozási célú támogatás volt, vagy térítés nélkül, hagyatékként, ajándékként kapta az önkormányzat. Lényeges, hogy ilyen esetben nem csak az önkormányzatnál kell az elhatárolást kivezetni, hanem az eszközt vagyonkezelésbe vevő intézménynél az eszközhöz kapcsolódó ilyen jogcímű – az önkormányzatnál kivezetett összegű – halasztott bevételt az eszközzel együtt át kell venni, és az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg feloldani. Ilyen esetekben az elhatárolás kivezetése és felvétele mindkét félnél a 412. Nemzeti vagyon változásai könyvviteli számlával szemben történik. Államháztartáson kívüli vagyonkezelőnek történő átadáskor természetesen az időbeli elhatárolás kivezetése nem lehetséges, mert az eszköz továbbra is a tulajdonos könyveiben szerepel.

 

13. Az államháztartáson kívülre vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés a 3655.főkönyvi számlán szerepel. A képviselő-testület a visszapótlási követelés elengedéséről döntött. Mely könyvelési tételt kell alkalmazni a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendeletben előírtakból?

 

A képviselő testület döntése alapján az államháztartáson kívüli vagyonkezelővel szemben előírt visszapótlási követelés elengedésére – figyelemmel a Rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Csökkenések J) Koncesszióba, vagyonkezelésbe adás elszámolása államháztartáson kívüli szerezetnek, személynek cím 4. pontja által előírt visszapótlási követelés előírásának könyvelési tételére – az alábbi könyvelési tételt javasoljuk: T412 – K3655.

 

14. A vagyonkezelésbe adás során a vagyonkezelő társaság által végzett felújítások, beruházások hogyan módosítják a visszapótlási követelés összegét? A tárgyévben végrehajtott értéknövelő beruházásokra és felújításokra az üzembe helyezéstől számított értékcsökkenés növeli a követelést?

 

A társaság által elvégzett pótlólagos beruházások, felújítások csökkentik a visszapótlási követelést, ugyanakkor a tárgyévben végrehajtott beruházások, felújítások esetében az üzembe helyezéstől számított értékcsökkenés növeli a visszapótlási követelés értékét, ha a beruházás, felújítás is a társaság vagyonkezelésébe került.

 

15. Hogyan könyvelendő az a gazdasági esemény, ha egy államháztartáson kívüli szervezet vagyonkezelésbe adott épületet visszaad a tulajdonos önkormányzatnak?

 

Az államháztartáson kívüli vagyonkezelőtől történő visszavételt a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Csökkenések rész J) Koncesszióba, vagyonkezelésbe adás elszámolása államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek cím előírásainak megfelelő könyvelési tételek ellentétes könyvelésével kell elvégezni. A visszavételkori bruttó érték, a terv szerinti értékcsökkenés, valamint a visszapótlási követelés az önkormányzat nyilvántartásaiban szereplő értéken, a terven felüli értékcsökkenés és az értékhelyesbítés pedig a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő értéken történik.

Ha a vagyonkezelőnek a záró elszámolásnál pénzforgalomban megtérítendő visszapótlása keletkezik, azt követelésként el kell számolni a B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovat nyilvántartási számláin. A követelés nyilvántartásba vételével egyidejűleg a visszapótlási követelés csökkentését is el kell végezni (T412 – K3655).

 

16. Egy megszűnő víziközmű társulat vagyonát átvevő önkormányzat az eszközöket, kötelezettségeket a 495. mérlegrendezési számlával szemben vegye fel a könyveibe, valamint az eszközök és kötelezettségek különbözetét egyéb bevételként, ráfordításként számolja el?

 

A megszűnt víziközmű társulat jogutód nélküli megszűnése esetén az önkormányzat veszi át térítés nélkül a társulat vagyonát, követeléseit és kötelezettségeit, ezért az Áhsz. térítés nélküli átvételre vonatkozó előírásait szükséges alkalmaznia, természetesen – a számviteli alapelvnek megfelelően – bruttó módon, az átvett eszközöket egyéb eredményszemléletű bevételként, az átvett kötelezettségeket egyéb ráfordításként könyvelve. Lényeges, hogy ezekhez a könyvelési tételekhez az Áhsz. alapján az Szt. 33. § (1) bekezdése és 45. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időbeli elhatárolás tartozik, amelyet az átvett vagyon értékének csökkenése, könyvekből történő kivezetése esetén kell feloldani (pl. tárgyi eszközök esetén az elszámolt értékcsökkenéssel arányosan, vagy az eszköz átadásakor).

 

17. Egy társaság vagyonkezelési szerződés keretében működteti az ellátásért felelős önkormányzat víziközműveit. Az önkormányzatok a könyveikben a vagyonértékelt vagyont vagyonértékelés szerinti értéken szerepeltethetik-e, vagy továbbra is csak a bekerülési értéken, és a vagyonértékelés szerinti új érték csak a számviteli törvény előírásai szerinti értékhelyesbítéseként – elkülönítve – mutatható ki? A vagyonkezelő könyveiben már az új (vagyonértékelt) értéket kell szerepeltetni, illetve ez lesz-e az elszámolandó amortizáció alapja? Mivel a vagyonkezelőnek és a vagyonkezelésbe adónak azonosan kell az eszköz értékét figyelembe vennie, hogyan valósítható meg az egységes elszámolás, ha a vagyonértékelés szerinti vagyonérték csak értékhelyesbítéssel tud megjelenni a vagyon nyilvántartásában?

 

A vagyonértékelést a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 12. §-a írja elő, amit a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján kell elvégezni.

A vagyonértékelés hatását az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdése alapján kell a könyvekben elszámolni, ennek során a vagyonértékelés tárgyát képező eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig – a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján – a megállapított új értéken kell az eszközt a könyvekbe felvenni. A könyvelés dátuma az új értéket megállapító dokumentum dátuma. A korábbi bruttó érték kivezetését és az új bruttó érték bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni, a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben történik. Az új bekerülési értékre vonatkozó terv szerinti értékcsökkenés kimutatását a felhalmozott eredménnyel szemben kell nyilvántartásba venni. A rendelkezés végrehajtása a vagyonkezelésbe adott eszközök esetében együtt jár a vagyonkezelési szerződés módosításával is, mivel a vagyonértékelést a vagyonkezelésbe vevő államháztartáson kívüli szervezet könyveiben csak így lehet megjeleníteni (a vagyonkezelésbe vevő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott értéken köteles az eszközöket nyilvántartásba venni).

 

18. Két államháztartáson belüli szervezet közötti vagyonátadás esetén a vagyonkezelő által készített beszámolót csak a Kincstárnak kell megküldeni?

 

Az éves költségvetési beszámolóját a vagyonkezelő a Kincstárnak küldi meg, más kötelezettséget az Áhsz. nem ír elő.

 

19. Egy önkormányzat térítésmentesen ingatlant kapott a Magyar Államtól. Milyen értéken kell a könyveikbe felvenni az ingatlant, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által közölt forgalmi (piaci) értéken, vagy a nettó nyilvántartási értéken?

 

Az Áhsz. 15. § (4) bekezdése alapján a térítésmentesen átvett eszközök bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci érték. Az Áhsz. 50. § (1) bekezdése szerint a számviteli politika tartalmazza többek között az eszközök és források értékelési szabályzatát, amelyben szabályozni szükséges a piaci érték meghatározásának szabályait. Amennyiben a Magyar Államtól ingyenesen az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok átadását jogszabály szabályozza, és a jogszabály az Áhsz. és az Szt. törvénytől eltérő előírásokat tartalmaz a bekerülési érték megállapítására, úgy e sajátos szabályokat kell figyelembe venni.

 

20. Egy társaságtól ajándékba kapunk egy ingatlant, az ingyenes ügylet utáni áfa összegét megfizetjük a részére, mivel az adóhatóság részére történő bevallást neki kell teljesíteni. Az áfa megtérítése történhet a K8-as áfa sorról?

 

A 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként felelt immateriális javak tárgyi eszközök elszámolása cím 3-4. alpontjai szerint az áfa megtérítését a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton kell elszámolni.

 

21. Hogyan kell elszámolni egy ingatlanon a bérlő által elvégzett felújítást, ha a bérleti díjak (5 év időintervallumra) és a felújítás összege kompenzálná egymást?

 

A bérbe adott ingatlanon a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolására a bruttó elszámolás számviteli alapelvét kell alkalmazni, azaz a bérleti díjat és a felújítást külön ügyletként kell a könyvekben felvenni és az alábbiak szerint elszámolni:

1. A bérleti díj számlázása a felújítás összegével egyezően a Rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, J) Bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása cím 1-2. pontja szerint történik, kiegészítve a fizetendő áfa könyvelésével: T094062 – K0041, T3514 – K3642.

2. A bérlő által elvégzett felújítás elszámolása a Rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, J) Bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása cím 3-4. pontja, valamint a Rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, H) Tárgyi eszközök idegen kivitelezővel végzett felújítása elszámolása cím szerint történik, kivéve a szállítói számla kiegyenlítését. A szállítói számla kiegyenlítése során a nettó összeg könyvelése: T05713 – K003, az ÁFA könyvelése: T05743 – K003. A követelés kiegyenlítése során a nettó összeg könyvelése: T005 – K094023, az ÁFA részé: T005 – K094063, kiegészítve a felújítás aktiválásával (T121 – K152), valamint a követelés és kötelezettség összevezetésével (T4217 – K3514).

 

22. Külső vállalkozó által elvégzett bérelt orvosi rendelő felújítatása során milyen könyvelési tételeket kell könyvelni?

 

A bérelt orvosi rendelő számviteli szempontból mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszköznek minősül, azonban annak a bérlő által – idegen vállalkozóval kötött szerződés alapján – elvégzett felújítását a mérlegben a felújítások között, illetve az aktiválást követően az ingatlanok között kell szerepeltetni a Rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, H) Tárgyi eszközök idegen kivitelezővel végzett felújítása elszámolása cím előírásai szerint.

 

23. Hogyan kell eljárni az önkormányzati lakóingatlanok bérbeadásából és a nem lakóingatlanok bérbeadásából származó bevételek rovatrend szerinti besorolásakor? Melyik rovatszámot kell alkalmazni?

 

A B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton kell elszámolni a tárgyi eszközök bérbe adásából származó bevételeket, így az önkormányzati lakóingatlanok és nem lakóingatlanok bérbeadásából származó bevételeket is.

 

24. Önkormányzatunk életjáradéki szerződést kötött egy magánszeméllyel. A szerződés szerint havi fix összeget fizetünk a kedvezményezett részére, amelynek alapja egy becsült értéken kötött adásvételi szerződés. Az adásvételi szerződés alapján az ingatlan tulajdonjogát megszereztük (földhivatalban bejegyezték). Kérdésünk, hogyan kell elszámolni az ingatlan vásárlását és az életjáradék megfizetését?

 

Az ingatlan tulajdonjogának megszerzését térítési nélküli átvételként javasoljuk könyvelni a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Növekedések rész, A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím szerint. A 2. pont szerinti időbeli elhatárolás feloldását évente egyszer, a tárgyévben kifizetett életjáradék összegével kell feloldani.

 

Az életjáradékot a költségvetési számvitelben a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovat nyilvántartási számláin, a pénzügyi számvitelben – esedékesség függvényében – a 4215. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra, illetve a 4225. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra könyvviteli számlákkal szemben a 8435. Más különféle egyéb ráfordítások könyvviteli számlán kell elszámolni. A 8435. Más különféle egyéb ráfordítások könyvviteli számlán a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségnek megfelelő összeget – ez határozatlan idejű ügyleteknél mindig a tárgyévet követő három évben kifizetendő összeg – időbeli elhatárolásként el kell számolni. Az elhatárolás feloldása a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek költségvetési évben esedékes kötelezettségek közzé átsorolásakor, azzal azonos összegében történik.

 

25. Térségünkben szilárdhulladék rekultivációja valósult meg a szeméttelep bezárása miatt. A megállapodás műszaki tartalma szerint meghatározták, hogy az önkormányzatnak a beruházás keretén belül mekkora összeget kell egyéb építményre (gázgyűjtő rendszer építése) és a rekultivált földterületre értékkorrekcióként térítésmentesen törzsvagyonként aktiválni. Helyesen járunk el, ha az egyéb építmény 2%-os értékcsökkenését számoljuk el a gázgyűjtő rendszer vonatkozásában, illetve a földterület értékkorrekcióját az adott hrsz-ú ingatlanra, mint földterületre aktiváljuk? Mikor járunk el helyesen, ha az Szt. 52. § (5) bekezdése alapján a földterület okán nem számolunk el terv szerinti értékcsökkenést, vagy a szeméttelep miatt kell elszámolni értékcsökkenést? A Tao. tv. 2. melléklete rögzíti: "Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni."

 

Véleményünk szerint helyesen járnak el, ha a gázgyűjtő rendszerre az egyéb építmények 2%-os leírási kulcsát alkalmazzák.

 

A rekultiváció fogalmát a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006 (IV.5.) KvVm rendelet 2. § 13. pontja definiálja, amely alapján az így létrejött eszköz megítélésünk szerint földterületnek minősül, így azután – az Szt. 52. § (5) bekezdése alapján – nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés.

 

26. Beruházás keretében ingatlanra aktivált klímaberendezésen aktuálissá vált a légtechnikai rendszer felújítása, cseréje. A régi klíma felújítását aktiválni kell az épületre, vagy át kell vezetni a gépek berendezések közé?

 

Az Áhsz. 11. § (4) bekezdés c) pontja alapján a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között az azokon végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat lehet kimutatni. Az ingatlanra aktivált légtechnikai rendszer (klímaberendezés) felújítása így a gépek, berendezések között nem aktiválható, csak az ingatlanok között. Amennyiben a korábbi építési beruházást alátámasztó bizonylatokból megállapítható, hogy a klímaberendezés nem képezhette részét az ingatlannak, abban az esetben a dokumentumok alapján indokolt elvégezni az ingatlanok közül a gépek, berendezések, felszerelések közzé történő átsorolást, ezt követően lehetséges a felújítás ilyen jogcímű aktiválása. Természetesen az átsoroláshoz kapcsolódóan a korábban elszámolt terv szerinti értékcsökkenés helyesbítését is el kell végezni.

 

27. Az önkormányzat helyett a magánszemélyek végezték el a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét (a bérleti jogviszony ugyanakkor nem is jött létre.) A felújítás bizonylatai a magánszemélyek nevére szólnak és az önkormányzat a kifizetett összegben elismert saját teljesítmény értéket is, amiről azonban a szerződésen kívül más bizonylat nem áll rendelkezésre. Felújítás esetén milyen érték kerül az önkormányzat könyveibe és ennek mi az alapbizonylata? (Nem áll rendelkezésre a felújítással kapcsolatban vállalkozói szerződés, így nincs kötelezettségvállalás, sem számla.) Szintén kérdés az üzembe helyezés dokumentálása és annak aláírása, mivel a munkálatokat az önkormányzat nem felügyelte.

 

Az információk alapján (különös tekintettel arra a tényre, hogy a magánszemélyek még csak bérlői sem voltak az adott ingatlannak) a szerződésben szereplő összeget nem lehet az önkormányzati ingatlanra ráaktiválni. Az is kérdéses, hogy a magánszemély által elvégzett munkák számviteli szempontból egyáltalán felújításnak minősülnek-e, ugyanis nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. A számviteli elszámolás tekintetében valószínűsíteni lehet, hogy ezt az összeget a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton vagy a K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton lehet elszámolni.

 

28. Egy épület-felújítási munkálatokra kötött megállapodás tartalmaz jótállási kötelezettséget 36 hónapra. A beruházás megtörtént, a partner által kiállított számlán fel lett tüntetve a szerződés szerinti összeg, a jólteljesítési biztosíték, illetve a fizetendő összeg (a számla összege csökkentve a biztosítékkal). A jólteljesítési összeg nélkül a számla pénzügyileg rendezésre került. A beruházás az áfa-t nem tartalmazó, szerződés szerinti összeggel aktiválásra került, értéke megjelenik az 1-es számlaosztályban. Kérdésünk, hogy a jótállási kötelezettséget hogyan kell elszámolni?

 

Az Áhsz. 16. § (3d) bekezdése értelmében a felújítás bekerülési értékét a K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár alapján kell megállapítani. A mérleg és a K7. rovatok egyezőségének megteremtése érdekében mindenképpen szükséges az ingatlan – ez előzőekben meghatározott – felújítási kiadásainak teljes körű elszámolása mind a költségvetési számvitelben, mind a pénzügyi számvitelben. A jótállási biztosítékot, mint kötelezettségjellegű sajátos elszámolást pedig a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számlán kell kimutatni.

 

Az ügyletet bruttó módon, a teljes számlázott vételár teljesítéseként, illetve a kapott biztosíték fogadásaként kell elszámolni oly módon, hogy a pénzforgalomban meg nem jelenő részt a pénzügyi számvitelben a kötelezettség 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számlával szemben kell megszüntetni (T4217 – K3678).

 

29. Az önkormányzat forgalomképes vagyona bírósági döntés alapján, korábbi tartozása fejében egy pénzintézet tulajdonába került. Ezen ingatlanok kivezetését a nemzeti vagyon változásával szemben lehet-e könyvelni? Az ingatlanok értékét kell-e bevételezni, pénzforgalom nélkül könyvelni?

 

Az Áhsz. 14. § (4) bekezdése alapján nemzeti vagyon változásaként nem számolható el a tartozás fejében átadott forgalomképes vagyon kivezetése, helyette a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Csökkenések rész, D) Értékesítés elszámolása, ha előtte nem sorolják át a készletek közé cím 1-3. pontja szerinti elszámolási módot kell alkalmazni. A pénzintézet felé fennálló tartozás csökkenését az egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az alábbiak szerint:

Kötelezettség kivezetése a költségvetési számvitel szerint: T05911(2) – K0022

Kötelezettség kivezetése a pénzügyi számvitel szerint: T421 – K9244

 

30. Energetikai felújítás keretében a meglévő ingatlanon nyílászáró csere lesz és a régi alumínium ablakok helyett hőszigetelt nyílászárok kerülnek beépítésre. Az alumínium ablakok hulladékként értékesítésre kerülnek. Az értékesítésből származó bevétel hulladékhasznosítás, illetve készletértékesítés lesz? Az értékesítésre jutó összeget ki kell vezetni az 1-ből? Kivezetés után át kell minősíteni készletté? Ezután lehet készletként (hulladékhasznosításként) értékesíteni?

 

Az Áhsz. 12. § (6) bekezdése alapján a mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni azokat az eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak.

Az ablakokat az értékesítés előtt át kell minősíteni készletté (ezzel az ingatlanok közül azok kivezetésre kerülnek), így az abból származó bevételek készletértékesítésnek minősülnek. Az átminősítés könyvelése a következő módon történik: T21-22 – K12.

 

31. Egy kormányhivatali ingatlan emeleti szintjén felújítás történt, amelyben más kormányhivatali független szervek is el vannak helyezve. Ezeknek a szerveknek megállapodás alapján továbbszámlázták az üzemeltetési, és felújítási költségeket is. Teljes összegben kell a felújítást elszámolni a K7 Felújítások rovaton? Ebben az esetben a továbbszámlázásra kerülő összeget hogyan kell elszámolni?

 

Közgazdasági tartalmuk alapján a felújítás során felmerült és elszámolt szolgáltatások nem tekinthetők közvetített szolgáltatásoknak, így azok elszámolása nem lehetséges a K335. Közvetített szolgáltatások rovaton. A bruttó elszámolás számviteli elve figyelembe vételével a felújítás összege a K7. Felújítások kiemelt előirányzat megfelelő rovatán, a továbbszámlázott karbantartási kiadások pedig a K335. Közvetített szolgáltatások rovaton jelenik meg. A továbbszámlázásból származó bevételek a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton számolandók el.

 

32. Egy önkormányzat szennyvíz-, és vízhálózat üzemeltetésére idegen vállalkozóval köt megállapodást. Mi a teendő, ha a projekthez kapcsolódó költség-haszon elemzés eltérő értékcsökkenési leírási kulcsok figyelembevételével készült, mint az Áhsz. által előírt?

 

Nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a projekthez kapcsolódó költség-haszon elemzésben szereplő terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok kerüljenek az eszköz értékcsökkenésének elszámolásakor alkalmazásra. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy az önkormányzat a költség-haszon elemzés adatai alapján, ne pedig az elszámolt terv szerinti értékcsökkenésből kiindulva tervezze meg, illetve végeztesse el a víziközmű-létesítmény felújítását.

 

33. A tenyészállatok esetében 14,5%-os értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni. Intézményünknek lehetősége van eltérő leírási kulcs alkalmazására, amely igazodik az állatok különböző élettartamaihoz? (Pl.: tenyészbika tenyésztési célból történő hasznosítása egy gulyánál 3 év…)

 

Az Áhsz. 17. § (1) bekezdése szerint a tárgyi eszközök értékcsökkenésére Áhsz. 17. § (2)-(4) bekezdésében foglalt eltérésekkel a Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni. A tenyészállatok esetében a terv szerinti értékcsökkenést a Tao. 2. számú mellékletben meghatározott kulcsok szerint kell elszámolni, amelynek alapja a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték. Egyedileg meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazására a tenyészállatok esetében nincs lehetőség. A példánál maradva, a tenyészbika esetén, amennyiben annak értéke 3 év után tartósan lecsökken, feleslegessé válik vagy egészségi állapot megromlás, elhullás, hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem „használható”, illetve „használhatatlan”, úgy a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltételei állnak fenn, így azt kell alkalmazni.

 

34. A kisértékű tárgyi eszközök értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni, azok beszerzését a beruházási kiadások között kell nyilvántartani és könyvelni. A kisértékű tárgyi eszközöket beszerzésenként (pl. két számítógép) fel kell sorolni nevesítve egyesével a költségvetési rendeletünkben?

 

A tervezésnél a „kisértékű tárgyi eszközök beszerzése”, vagy más hasonló jogcímen történő tervezés véleményünk szerint elegendő, nem szükséges tételesen felsorolni és nevesíteni a beszerzendő kisértékű tárgyi eszközöket.

 

35. Mi a helyes értékcsökkenési leírási kulcs azon eszközök esetében, amelyek 2014. január 1-jét megelőzően kerültek aktiválásra, de azt követően bővítették, felújították?

 

A használatba vett tárgyi eszközök bővítésével összefüggő munka még nem aktivált bekerülési értékét beruházásként kell kimutatni, amely aktiváláskor növeli a tárgyi eszköz értékét. A 2014. január 1-jét megelőzően aktivált eszközök esetében főszabályként a korábban alkalmazott leírási kulcsokat kell alkalmazni, a bővítés aktiválását követően elszámolandó értékcsökkenés pedig az új leírási kulcsok szerint kerül elszámolásra. Saját döntés alapján a számviteli politikában a 2014. évtől hatályos előírások a már 2013-ban meglévő eszközre is kiterjeszthetők.

 

36. 2014. január 1-jén már meglévő és üzembe helyezett épületre 2017-ben beruházást hajtanak végre, amelyet az épületre aktiválnak, megnövelve annak bekerülési értékét. Kell-e ebben az esetben az épületre maradványértéket meghatározni?

 

Az Áhsz. 17. § (1) bekezdése szerint a tárgyi eszközök értékcsökkenésére – az Áhsz. 17. § (2)-(4) bekezdésében foglalt eltérésekkel – a Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni. Azon ingatlanok esetében, amelyekre a fenti előírás nem tiltja a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását, az Szt. 52. § (1) bekezdése alapján - a 2014. január 1-jét megelőzően aktivált eszközök kivételével- kötelező maradványértéket megállapítani. A maradványérték nulla is lehet az Szt. 3. § (4) bekezdés 6. pontja alapján, ha a tárgyi eszköz a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke nem jelentős. Ha a maradványérték jelentősnek tekinthető, azt a terv szerinti értékcsökkenés meghatározásánál figyelembe kell venni, ami azt jelenti, hogy a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékre kell az évente elszámolandó értékcsökkenés összegét megállapítani. A maradványérték jelentős vagy nem jelentős értékét a számviteli politika keretében az eszközök és források értékelési szabályzatában szükséges meghatározni.

 

37. Egyes kisértékű kulturális javak (pl. a múzeumunkban kiállított fácán makett, tojásgyűjtemény) értékükből a használat során nem veszítenek, egyedi mivoltukból adódóan értékük évről évre nő. Kérdésünk, hogy kell értékcsökkenést elszámolni az adott eszközökre?

 

Az Szt. 52. § (6) bekezdése alapján nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Abban az esetben, ha a kulturális javak bekerülése értéke nem haladja meg a kettőszázezer forintot – azaz kisértékű tárgyi eszköznek minősülnek –, azonban az Szt. feltételeinek megfelelnek, azokat kisértékű tárgyi eszközként kell nyilvántartani, de nem lehet utánuk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni.

További segítséget nyújt a kulturális javak számviteli elszámolásának egyes kérdéseiről szóló útmutató (https://allamhaztartas.kormany.hu/download/1/0a/01000/taj_kulturalis_javak.pdf).

 

38. Kisértékű tárgyi eszközök esetében először aktiválom az eszközt, majd utána kell értékcsökkenteni? Amennyiben először aktiválni kell a kisértékű eszközt, akkor ez azt jelenti-e, hogy az éves beszámoló 15. űrlapjának megfelelő oszlopának bruttó érték, tervszerinti értékcsökkenés, teljesen nullára leírt eszközök bruttó értéke sora tartalmazza a kisértékű tárgyi eszköz adatait is?

 

A kisértékű tárgyi eszközök esetén az üzembe helyezést, használatba vételt követően (a nem integrált számítógépes rendszer működtetése esetén legkésőbb a negyedéves zárlati elszámolások során) a terv szerinti értékcsökkenés egy összegben kötelezően elszámolandó.

A kisértékű tárgyi eszközök bruttó értékét az aktiválással, a terv szerinti értékcsökkenését az értékcsökkenés elszámolásával kell megjeleníteni a 12-14. főkönyvi számlákon. A beruházások aktiválásának elszámolása: T121-141 – K151, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a Rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Csökkenések rész, B) Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása cím alapján történik. Ezeket az eszközöket a költségvetési beszámoló 15. űrlapjának megfelelő sorain szerepeltetni kell, tehát a bekerülési értéket az aktiválásig a 02. Nem aktivált beruházások sor megfelelő oszlopában, aktiválást követően a 04. Beruházásokból, felújításokból aktivált érték sor megfelelő oszlopában. Az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést a 17. Terv szerinti értékcsökkenés növekedése sor megfelelő oszlopában kell kimutatni, illetve a 26. Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke sor is tartalmazza ezen eszközök bekerülési értékét.

 

39. Előző években kistárgyi eszközként elszámolt építmény, idén 230.000 eFt forint összegben felújításra került. Hogyan történik ezen gazdasági esemény könyvelése?

 

Ha 2014. január 1-jét megelőzően dologi kiadásként számolták el az eszköz beszerzését, úgy azt a mérlegben nem szerepeltethető eszközként kellett nyilvántartani a 0-s számlaosztályban. A felújítást aktiválni kell 230.000 Ft értékben.