1. Egy önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapír vásárlással hasznosítja (egy éven belüli lejáratú diszkontkincstárjegyek, illetve egy éves futamidejű kamatozó kincstárjegyek). Az állampapír vásárlást szükséges-e előirányzatosítani, és ha igen hogyan? Amennyiben év közben többször vásárolunk és adunk el állampapírt, mindegyik gazdasági eseményre kell bevételi és kiadási előirányzatot képezni?
Az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek és kiadások finanszírozási bevételnek és finanszírozási kiadásnak minősülnek, amelyek esetén az Áht. és az Szt. a nettó elszámolásra nem ad lehetőséget. Az Áht. 36. § (1) bekezdése alapján kötelezettségvállalásra – ide értve bármely eszköz, akár értékpapír megvásárlását is – csak a szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor, ezért az állampapír vásárlás esetében szükséges az előirányzati fedezetet biztosítani.
Az állampapírral kapcsolatos elszámolásokat a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet előírásai szerint kell elvégezni. További segítséget nyújt a számviteli elszámoláshoz https://allamhaztartas.kormany.hu/peldak-az-allamhaztartasban-felmerulo-gyakoribb-gazdasagi-esemenyek-kotelezo-elszamolasi-modjahoz elérhetőségen közzétett, a IV. fejezethez kapcsolódó példatár.
2. Egy gazdasági társaság tulajdonjogát az állam – ellenérték nélkül – a megyei önkormányzat tulajdonába adta. A jóváhagyott társasági szerződés rögzíti a tulajdonossá vált megyei önkormányzat gazdasági társaságon belüli tulajdonosi részesedésének összegét. A tulajdonosok változását a cégbíróság bejegyezte. Ha jól gondoljuk, a részesedés megszerzését térítésmentes átvételként kell elszámolni a megyei önkormányzatnál. Ez az elszámolási mód halasztott bevétel elszámolásával is jár?
Az Áhsz. 25. § (10) bekezdése alapján a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke után halasztott bevételként időbeli elhatárolást kell képezni, így a kérdésre igen a válaszunk. A halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékének költségként, illetve ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni (pl. ha az önkormányzat is átadja térítésmentesen).
3. Mikor és milyen értékben vezethető ki a tulajdonosnál a tárgyi eszközök nyilvántartásából az apportba adott eszköz, figyelembe véve, hogy az átadás-átvétel, a földhivatali- és a cégbírósági bejegyzés időpontja eltérhet egymástól?
Az Szt. 35. § (3)-(4) bekezdése szerint a jegyzett tőkét a létesítő okiratban meghatározott összegben a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A gazdasági események konkrét elszámolása a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Csökkenések rész E) Apportba adás elszámolása cím szerint történik, így a tárgyi eszközök közül történő átvezetésre a társaságnak történő tényleges átadás, a részesedés bejegyzésére a cégbírósági bejegyzés napjával kell sort keríteni. A könyvelés tekintetében a földhivatali bejegyzés időpontja nem releváns.
4. Egy már meglévő gazdasági társaságban törzstőke emelést hajtottunk végre. A tőkeemelés teljes összegét a társaság részére átutaltuk. A cégbírósági bejegyzésben a pénzforgalmilag átutalt összegnek csak egy része jelent meg, mert a másik rész az alapítói határozat szerint tőketartalékba kerül. Szeretném megkérdezni, hogy a tőketartalékba került összeget kell-e és ha igen, hogyan kell helyesen könyvelni a költségvetési és a pénzügyi számvitelben?
Az Áhsz. 16. § (5) bekezdése szerint tőkeemelés esetén a gazdasági társaságban való részesedések bekerülési értéke – azonosan az Szt. 49. § (4) bekezdésével – az alapítói határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke.
A társaság részére átutalt teljes összeget, mint a részesedés bekerülési értékét a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedés rész, B) Részesedések elszámolása alapításkor, tőkeemeléskor pénzbeli hozzájárulás teljesítésekor cím előírása szerint kell könyvelni.
5. Egy társaságnál tőkeleszállítást hajtunk végre, amely pénzeszköz kivonással jár. Kérdésünk hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni?
A tőkeleszállítás számviteli elszámolása attól függ, hogy a bevont részesedés könyv szerinti értéke (KSZÉ) és a névérték fejében kapott pénzeszközök értékének különbözete nyereség vagy veszteség. A bevont részesedés kivezetése az állományi számláról nyereség (KSZÉ kisebb, mint a kapott pénzeszköz értéke) esetén az Áhsz. 27.§ (2a) bekezdés b) pontja szerint a 9321. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete könyvviteli számlával szemben (T9321-K1622), veszteség (KSZÉ nagyobb, mint a kapott pénzeszközök értéke) esetén az Áhsz. 27. § (5a) bekezdés b) pontja szerint a 8512. Megszűnt tartós részesedés nyilvántartási szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordítás jellegű különbözete könyvviteli számlával szemben (T8512-K1622) történik. A bevont részesedés kivezetését megelőzően elsődlegesen a bevont részesedésre jutó értékvesztés értékét kell elszámolni, ez után következhet a nyereség vagy veszteség megállapítása.
A bevont részesedés fejében járó pénzeszközt a költségvetési számvitelben a 09552. Követelés részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekre nyilvántartási számlán kell elszámolni. Ezzel egy időben a pénzügyi számvitelben is el kell számolni a követelést (3515. Költségvetési évben esedékes követelések felhalmozási bevételre) a nyereséggel (9321. számla) vagy veszteséggel (8512. számla) szemben.
A pénzügyi teljesítést a költségvetési számvitelben a 09553. Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek teljesítése nyilvántartási számlán kell elszámolni, ezzel egyidejűleg a pénzügyi számvitelben el kell számolni a pénzeszközök növekedését és a követelések csökkenését.
6. Követelés fejében veszünk át társasági részesedést. Mi lesz az átvett eszköz bekerülési értéke, ha a követelésre értékvesztést is számoltunk el?
Az Áhsz. 15. § (4) bekezdése alapján a követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. A gazdasági eseményt a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedés rész, D) Követelés fejében átvett részesedések, értékpapírok elszámolása cím szerint kell elszámolni.
Amennyiben a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a pénzügyi számvitelben a követelés (bekerülési értékét tartalmazó) állományi számlájára először a 358. Követelések értékvesztése és annak visszaírása számla egyenlegét át kell vezetni, ezt követően kell a részesedést állományba venni a követelés (immár könyv szerinti értékét tartalmazó) állományi számlájával szemben. Amennyiben a követelés állományi számlája ezt követően T egyenlegű, és az a megállapodás alapján nem kerül a későbbiekben pénzügyi rendezésre, attól függően kell a még fennálló követelésrészt kezelni, hogy annak kivezetése lehetséges-e (például mert az behajthatatlannak minősül, vagy – ha annak feltételei fennállnak – a követelés elengedésre kerül), vagy sem (ebben az esetben a követelés fennmarad, és a könyvekből sem vezethető ki).
Ha a követelés állományi számlája az összevezetést követően követel egyenleget mutat (vagyis a követelés könyv szerinti értéke kisebb, mint a követelés fejében átvett részesedés bekerülési értéke), a felek megállapodása alapján kell eljárni. Ha nem kerül sor pénzügyi rendezésre (azaz a különbözet átadó részére történő megtérítésére), az értékvesztés visszaírásához hasonlóan (de nem visszaírásként) különféle egyéb eredményszemléletű bevételek könyvviteli számlával szemben kell azt a könyvekből kivezetni, egyebekben pedig a kötelezettségek közé átsorolni.
A költségvetési számvitelben a követelést – mivel a részesedés átadása pénzforgalmi bevételt nem érintő gazdasági eseménynek minősül – ki kell vezetni a követelések nyilvántartására szolgáló ellenszámlával szemben.
7. Amennyiben az államháztartáson belüli tulajdonos vagyoni hozzájárulása egy gazdasági társaságnál tőketartalékba kerül, és ebből a tőketartalékból később a gazdasági társaság tőkét emel, akkor nem lesz duplázódás a részesedés bekerülési értékében?
A 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész, G) Alaptőkén, törzstőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés elszámolása cím szerint a gazdasági eseményt a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell könyvelni, vagyis a részesedések bekerülési értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, amely általában nem egyezik meg a részesedés névértékével. A piaci érték meghatározásának módját a számviteli politika keretében kell szabályozni, melyet jelen esetben a részesedére jutó saját tőke alapján javasolunk meghatározni. Ennek értelmében tehát nem lesz duplázódás a részesedések bekerülési értékében.
8. Az önkormányzat 2017. évben tulajdonosi pótbefizetést hajtott végre a 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál, a saját tőke törvényes szintre emelése érdekében. Az elszámolás a K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovaton történt. A pótbefizetés összege a tulajdonolt részesedések állományában jelenleg úgy jelenik meg, mintha tényleges részesedés vásárlás, vagy jegyzett tőkeemelés valósult volna meg, noha a cégekben tulajdonolt jegyzet tőke összege nem változott. Hogy lehet elszámolni a pótbefizetést úgy, hogy annak összege ne jelenjen meg a részesedések állományában?
Az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, amelynek elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik. Mivel a pótbefizetést a tulajdonosok tőkejuttatásként adják a befektetést élvező társaságnak, aki ezzel a saját tőkéjét növeli meg, a pótbefizetés nem minősíthető kötelezettségnek. A társaságnál a pótbefizetés visszatérítésének kötelezettsége legkorábban akkor állhat be, amikor az eredménytartalék pozitívvá válik (kivéve a társaság jogutód nélküli megszűnésének esetét), de ennek összege maximálisan a tulajdonos által korábban teljesített összeg erejéig terjedhet. Ennek megfelelően a pótbefizetést nyújtó önkormányzatnál a pótbefizetést államháztartáson kívülre átadott végleges pénzeszközként a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kell elszámolni, amelyhez kapcsolódóan a társaság visszafizetési kötelezettségét mérlegen kívüli tételként, mint függő követelést a 032. Egyéb függő követelések nyilvántartási számlán kell felvenni (T006-K032). A pénzügyi számvitelben a kötelezettség könyvelése a 8435. Más különféle ráfordítások könyvviteli számlával szemen, teljesítése a 4215. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek egyéb működési célú kiadásokra könyvviteli számlán történik.
9. Az elmúlt években a társaság saját tőkéje az alaptőke kétharmada alá csökkent, így annak rendezése szükségessé vált. A társaság alaptőkéje veszteségrendezés céljából 50%-os mértékben került leszállításra. A gazdasági esemény könyvelésével kapcsolatosan kérnék iránymutatást, ugyanis a 38/2013 (IX. 19.) NGM rendeletben erre vonatkozóan nem találtam könyvelési segítséget. Ebben az esetben az eddig elszámolt értékvesztést teljes összegben vissza kell-e írni, vagy csak a leszállítás mértékéig?
A veszteség rendezése miatti jegyzett tőke leszállítást a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Csökkenések rész, B) Részesedés, értékpapír térítés nélküli átadásának elszámolása címben leírtak alapján. Ebben az esetben a 2. pont szerinti értékvesztés kivezetésénél (mivel 50%-os mértékben történt a jegyzett tőke leszállítása) az elszámolt értékvesztés 50%-át kell kivezetni.
A könyvekben maradó részesedés értékelését az Áhsz. 19. § (1) bekezdése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Ekkor kell – amennyiben szükséges – az esetleges értékvesztés visszaírását elszámolni a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkentéseként (a 854. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése és annak visszaírása számlán), figyelemmel arra, hogy a visszaírás összege nem lehet több, mint az erre a részesedésre korábban értékvesztésként elszámolt összeg.
10. A részesedés szerzés alábbi esetei esetén milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni:
a) osztalékelvonás a részesedések átadásával történik,
b) tőkeleszállítás keretében történik a részesedések átadása?
Az a) esetben pénzeszköz átadására nem kerül sor, így az elszámolást a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész, E) Térítési nélkül átvett, ajándékba kapott, hagyatékként átvett részesedések, értékpapírok elszámolása cím szerint javasoljuk elvégezni.
A b) pont estében az alábbi kontírozási tételeket kell elszámolni:
Értékvesztés kivezetése: T168–K16
Tőkeleszállítás eszköz átvétellel: T1-3–K16
Átadott részesedés>bevont részesedés közötti különbözet nyereség estén: T1-3–K9321
vagy
Átadott részesedés <Bevont részesedés közötti különbözet veszteség esetén: T8511–K1-3
11. Önkormányzatunk egy társaságánál tőkeemelésről döntött, méghozzá egy elismert követelés (9.000000.-Ft) apportálásával. A tőkeemelés összege 9.000.000 Ft, melyből 1.000.000 Ft-tal a Kft. jegyzett tőkéje kerül felemelésre, 8.000.000 Ft-ot pedig tőketartalékba kell helyeznie a társaságnak. A gazdasági esemény önkormányzatnál történő könyvelésében szeretnénk segítséget kérni.
Az önkormányzatnak a társaság jegyzett tőke emeléséhez történő 1.000.000 Ft-os nem pénzbeli hozzájárulását a 38/2013. NGM rendelet IV. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész, H) Részesedések elszámolása alapításkor, tőkeemeléskor nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésekor cím alapján kell lekönyvelni a következők szerint:
a) Követelés apportba adásának elszámolása, ha a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig az eszköz átadása megtörtént:
1. Követelés könyv szerinti értékének kivezetése a költségvetési számvitel szerint T0041/0042–K09(2)
2. Követelés bekerülési értékének kivezetése a pénzügyi számvitel szerint T36584–K351/352
3. Követelés értékvesztésének kivezetése a pénzügyi számvitel szerint T358–K36584
4. A gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözete
a) Nyereségjellegű különbözet esetén T36584–K9244
b) Veszteségjellegű különbözet esetén T8435–K36584
5. Cégbírósági bejegyzés T161-163/165 –K36584
b) Elszámolás, ha a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulás átadása nem történik meg:
a) Állományba vétel a cégbírósági bejegyzéskor a pénzügyi számvitel szerint
T161-163/165–K36753
Követelés könyv szerinti értékének kivezetése a költségvetési számvitel szerint (rendeletben nem szerepel) T0041/0042–K09(2)
b) Követelés könyv szerinti értékének kivezetése az átadáskor a pénzügyi számvitel szerint T36753–K351/352
c) Követelés értékvesztésének kivezetése az átadáskor a pénzügyi számvitel szerint
T358–K36753
e) A gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének nyereségjellegű különbözete
T36753–K9244
f) A gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének veszteségjellegű különbözet esetén
T8435–K36753
A gazdasági társaság tőketartalékának 8.000.000 Ft-tal történő növelésének számviteli elszámolásakor az alábbiakra kell tekintettel lenni:
A Ptk. 3:200. § (1) bekezdése szerint, ha a tőkeemelésről szóló határozatban meghatározott mértékű és összetételű vagyoni hozzájárulás szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalásokat tettek az erre jogosultak, szükséges a társasági szerződést a felemelt törzstőkének megfelelően módosítani. Az Szt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerint a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét kell a tőketartalék növekedéseként kimutatni.
Mindezek értelmében a társaság törzstőkéje csak a pénzbeli hozzájárulással növelhető meg, a pénzeszközön kívüli eszközök – így a követelések – átadását a térítésmentes átadás szabályai szerint kell lekönyvelni. Ennek következtében az önkormányzat által tőketartalék növelésére átadott követelés számviteli elszámolásakor az alábbi könyvelési tételeket javasoljuk elvégezni az önkormányzat könyveiben, a képviselőtestület döntésének dátuma szerint:
1. Követelés könyv szerinti értékének kivezetése a költségvetési számvitel szerint
T004–K09(2)
2. Követelés átadás a pénzügyi számvitel szerint T8434–K351/352
3. Az átadott követelés elszámolt értékvesztésének kivezetése a pénzügyi számvitel szerint T358–K8434
12.a) Egy 100%-ban önkormányzatunk tulajdonában lévő járóbeteg szakellátást nyújtó nonprofit gazdasági társaság 2024. június 30-án megszűnt, a feladatot egy – a megszűnés napján már létező – önkormányzati költségvetési szerv veszi át. A feladatátvétel az Áht. 9/A. „Az állami, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok állami, valamint önkormányzati feladatellátásának költségvetési szerv által történő átvétele” alcíme szerint történt. Hogyan kell a költségvetési szerv könyveiben elszámolni az átvett vagyonelemeket, pénzeszközt, követeléseket és kötelezettségeket? Fel lehet-e venni a nonprofit gazdasági társaság zárómérlegében szereplő saját tőke elemeket a költségvetési szerv könyveibe?
b) Hogyan változik az elszámolás, ha a feladatot egy a nonprofit gazdasági társaság megszűnését követő nappal alapított költségvetési szerv veszi át?
c) Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a feladatot átadó nonprofit gazdasági társaság nem szűnik meg?
a) A megszűnt nonprofit gazdasági társasági részesedése az önkormányzat könyveiben szerepel, így a részesedés ellenében kapott eszközöket és kötelezettségeket főszabály szerint az önkormányzat könyveibe kellene átvenni az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 27. § (2a) bekezdés b) pontja és (5a) bekezdés b) pontja figyelembevételével. Azonban, mivel a feladatátvételével kapcsolatos számviteli elszámolás során az Áht. sajátos rendelkezéseit is figyelembe kell venni, a feladatot átvevő költségvetési szerv és az önkormányzat átvétellel kapcsolatos számviteli elszámolásai a két szervezet összesen adatai tekintetében kell, hogy megfeleljenek a főszabálynak. Így annak ellenére, hogy a részesedés nem a költségvetési szerv, hanem az önkormányzat könyveiben szerepel, a költségvetési szerv könyvelésében a részesedés megszűnésével kapcsolatos rovaton és eredményszámlán is lehet számviteli elszámolás.
Az Áht. 11/B. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságnak legkésőbb a feladat átvételének időpontját megelőzően át kell utalnia az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára valamennyi pénzforgalmi számlán meglévő pénzeszközét, a készpénzállományát pedig át kell adnia a költségvetési szerv számára. Az Áht. 11/B. § (1) bekezdése szerinti pénzeszköz átvételt a költségvetési szervnél az Áhsz. 17. melléklet 4. a) pontja szerinti sajátos elszámolásokkal korrigált záró pénzeszköz összegében költségvetési bevételként a költségvetési számvitelben a B55. Részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételek rovaton, a pénzügyi számvitelben az átvétel összesített eredményhatásától függően a „9322. Megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete” vagy a „8512. Megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete” könyvviteli számlával szemben javasolt elszámolni. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni pénzforgalomban, pénzeszközzel szemben az Áhsz. 17. melléklet 4. a) pontja szerinti sajátos elszámolások (36-os számlacsoport megfelelő számlái, pl.: adott, kapott előleg) nyilvántartásba vételét. Abban az esetben, ha van olyan „leürített” pénzeszköz, amely támogatási előlegnek minősül és emiatt a társaságnál korábban bevételként nem számolták el, nem vehető fel a B55. rovaton, hanem azt az általános államháztartási szabályok szerint el kell számolni költségvetési támogatásként, figyelemmel a halasztott bevételként történő elszámolásra is.
Az Áht. 11/B. § (2) bekezdése alapján a feladat átvételének időpontjában a nonprofit gazdasági társaság tulajdonában álló vagyon a törvény erejénél fogva ingyenesen az önkormányzatra száll. A feladat átvételének időpontjával az önkormányzatnak a tulajdonába került vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződést kellett kötnie a feladatot átvevő költségvetési szervvel az Áht. 11/B. § (2) bekezdésében előírtak szerint. Feltételezve, hogy az ennek megfelelően jártak el és a költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjában rendelkezett érvényes vagyonkezelési szerződéssel, a vagyon közvetlenül a költségvetési szervnél eredményágon vehető nyilvántartásba.
Az Áht. 11/C. § (1) bekezdése szerint a feladat átvételének időpontjában – a 11/C. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Ez alapján a feladatot átvevő költségvetési szerv a megszűnt gazdasági társaság követeléseit és a kötelezettségeit is közvetlenül eredményágon veszi át.
A költségvetési szerv könyveibe történő átvétel során a nonprofit gazdasági társaság záró beszámolójában szereplő téteket felül kell vizsgálni és csak olyan tételeket lehet az államháztartási nyilvántartásokba felvenni, amit az Áhsz. előír. Mivel nem feltétlen lehet egy az egyben megfeleltetni a társaság záró beszámolójában kimutatott tételeket az Áhsz. 5. melléklete szerinti mérlegtételekkel, erre kiemelt gondot kell fordítani, hiszen csak a tételes analitika alapján lehet a vagyont, az eszközöket, illetve a kötelezettségeket beazonosítani. A beazonosítást követően az átvett vagyonelemeket, a követeléseket, illetve a kötelezettségeket a költségvetési szervnél a pénzügyi számvitelben – a vagyonelemek, a követelések, a kötelezettségek, illetve a pénzvagyon költségvetési szerv által történő átvételének (a továbbiakban: átvétel) összesített eredményhatásától függően – vagy a „9322. Megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke nyereségjellegű különbözete” könyvviteli számlával, vagy a „8512. Megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete” könyvviteli számlával szemben kell nyilvántartásba venni. A rovatot is érintő követelések és kötelezettségek könyvekbe történő felvételét a költségvetési számvitelben azok közgazdasági tartalmának megfelelően kell nyilvántartásba venni. Természetesen a költségvetési számvitelben a nem végleges kötelezettségvállalásokat is nyilvántartásba kell venni. A könyvekbe történő felvétel során az Áht. 11/B. § (4) bekezdésére is tekintettel kell lenni, vagyis külön kell nyilvántartásba venni a bruttó értéket és a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést, illetve értékvesztést (követelések értékvesztésének nyilvántartásba vételét mérlegelni kell a számviteli politika előírások és a tartóssági kritériumok alapján).
Mivel a megszűnt részesedés ellenében történő eszköz és kötelezettség átvétel elszámolása az önkormányzat költségvetési szervénél történik, az önkormányzatnál csak a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének kivezetését kell elszámolni, a „8512. Megszűnt tartós részesedés nyilvántartás szerinti értéke és az átvett eszközök értéke ráfordításjellegű különbözete” könyvviteli számlával szemben.
Amennyiben a költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjában nem rendelkezett érvényes vagyonkezelési szerződéssel, abban az esetben a vagyont az önkormányzatnak szükséges felvennie a könyveibe. Ebben az esetben is vizsgálni kell az átvétel összesített eredményhatását a fentiek szerint külön a költségvetési szerv, külön az önkormányzat vonatkozásában, mivel a vagyon, a követelések, a kötelezettségek és a pénzvagyon átvételét az eredményhatás jellegétől függő eredményszámlával szemben kell felvenni a könyvekbe. Ezt követően az önkormányzat a vagyonelemeket (külön a bruttó értéket és az elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést) a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlával szemben adja át a költségvetési szervének és az szintén a 412. számlával szemben veszi fel a könyveibe.
A nonprofit gazdasági társaság zárómérlegében szereplő saját tőke elemeket sem a feladatot átvevő költségvetési szerv, sem az önkormányzat nem veheti fel a könyveibe!
b) Amennyiben a feladatot átvevő költségvetési szerv a nonprofit gazdasági társaság megszűnésének napján még nem létezik, az Áht. 11/B. § (1) bekezdése szerinti pénzeszköz leürítést csak az önkormányzat felé történhet. Az önkormányzat a költségvetési szervet megillető pénzeszközt a 3673. Más szervezetet megillető bevételek elszámolása könyvviteli számlán veszi nyilvántartásba, majd ezzel a számlával szemben adja át a feladatot átvevő költségvetési szerv részére.
c) Abban az esetben, ha a feladatátadással érintett nonprofit gazdasági társaság nem szűnik meg, a feladatátvétel kapcsán átvett eszközök számviteli elszámolására az Áhsz. térítés nélküli átvételre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értékét az Áhsz. 15. § (4) bekezdése alapján az Szt. 50. § (4) bekezdésében leírtaknak megfelelően kell meghatározni. Ebben az esetben a kötelezettségek átvételét a tartozásátvállalás számviteli elszámolási szabályaival egyezően kell a könyvekben rögzíteni. Ugyanakkor ezekhez a könyvelési tételekhez az Szt. 33. § (1) bekezdés és 45. § (1) bekezdés c) pontja alapján időbeli elhatárolás tartozik, amit az ott megjelölt időpontokban kell feloldani.