1. Önkormányzatunk közhasznú foglalkoztatás keretében mezőgazdasági minta programban növénytermesztést, és állattenyésztést is végez. A tevékenység kapcsán a közfoglalkoztatáshoz biztosított támogatási összegek felhasználásán felül is merülnek fel kiadások, ugyanakkor a megtermelt termények, illetve a nevelt állatok értékesítésre kerülnek. Ezen gazdasági esemény számviteli elszámolására, nyilvántartására, önköltségszámításra, árképzésére vonatkozóan kérnénk segítséget.
Az Áhsz. 12. § (2), (8) és (9) bekezdése szerint a mérlegben a készleteken belül kell kimutatni többek között a befejezetlen termelés, a félkész termékek és késztermékek értékét. A befejezetlen termelés, a félkész termékek, és a késztermékek között olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell szerepeltetni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak. A növendék-, hízó és egyéb állatok között – azonosan az Szt. 28. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint – pedig azokat az állatokat kell kimutatni, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, tömegük gyarapszik (súlyuk), függetlenül attól, hogy a tevékenységet mennyi ideig szolgálják. Így a közhasznú foglalkoztatás keretében a mezőgazdasági minta program növénytermesztési programjában előállított terményeket, termékeket a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között, a nevelt állatokat pedig a növendék-, hízó és egyéb állatok között kell nyilvántartani.
A nyilvántartásra az Áhsz. 14. mellékletének X. A készletek nyilvántartása pontjában meghatározottak irányadók. A főkönyvben az értékbeli nyilvántartás a 23. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok könyvviteli számlacsoport megfelelő számláin történik.
Az Áhsz. 50. § (1) és (3) bekezdése értelmében a számviteli politika keretében el kell készíteni a készletek (többek között a termények, termékek) értékelési, leltározási és leltárkészítési szabályzatait, valamint az önköltség számítási rendjére vonatkozó belső szabályzatokat.
A termények esetében – függetlenül attól, hogy saját felhasználás vagy értékesítés céljára termesztik azokat – az önköltséget az önköltség-számítási rend szerint kell megállapítani. Az önköltség számítási rendre vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell többek között az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatoknak a főkönyvi számlákkal, az éves költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.
A befejezetlen termelés értékelésére és nyilvántartására hasonló előírások vonatkoznak, mint a kész terményekre. A befejezetlen termelést a mérlegben előállítási költségen kell értékelni, a mérlegértékét az év végi zárás során kell megállapítani. Az időbeli elhatárolás számviteli alapelve alapján az elszámolásnál biztosítani kell a folyó évi és a következő évi növénytermelési költségek elhatárolását. A teljesség igénye nélkül a befejezetlen növénytermelés költségeként kell elszámolni azokat a költségeket:
– amelyek csak a következő év növénytermelési és kertészeti termékek, termények előállítása érdekében merültek fel, és teljes egészében felosztásra kerülnek a következő évben (például őszi vetések, őszi mélyszántás, őszi talajmunkák tavaszi vetések alá, őszi műtrágyázás, stb.),
– amelyek több évre kihatnak és az érintett évek között kerülnek felosztásra (például szervestrágyázás, évelő növények telepítése, talajjavítás, több évre ható gyomirtózás, stb.).
A befejezetlen növénytermelés költségei között célszerű továbbá elszámolni az elszámolás évében termelt növényekkel összefüggő azon munkák költségeit, amelyek elvégzése a következő év hozamait szolgálja (például kukoricaszár beszántása; gyümölcsösökben, szőlőben végzett betakarítás utáni talajmunkák, őszi metszés, ápolás költségei, őszi műtrágyázás költségei; melegágyak következő évre történő előkészítésének költségei; a szabadföldi zöldségtermelés érdekében végzett őszi talajmunkák költségei; stb.). Az évnyitást követően a rendező tételek elszámolása keretében történik a mezei leltár felosztása és felhasználásának elszámolása a folyó évi növénytermelés terhére, így az évnyitás után a tárgyévi felhasználások elszámolását követően a befejezetlen termelés értéke a több évre ható befejezetlen termelés még el nem számolt (fel nem osztott) összege. A mezei leltár felosztás módszerét a számviteli politikában szintén szabályozni szükséges.
Az állományváltozások elszámolására az Áhsz. 53. § (2) bekezdése irányadó. Ennek alapján a könyvekben haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően: a bevételi és a kiadási előirányzatokat, a követeléseket és kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, valamint a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait – ha az Áhsz. másként nem rendelkezik – a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. Ennek megfelelően – az Áhsz. 53. § (6) bekezdés b) pontja alapján – a negyedéves könyvviteli zárlat során kell elszámolni a készletek állományváltozását is, kivéve azok követelés, kötelezettség fejében történő átadását, átvételét, amit a havi könyvviteli zárlat keretében kell könyvelni.
A gazdasági események bizonylatolására az Áhsz. 52. §-a szerint az Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint 166-169. §-át kell alkalmazni.
A számlázást érintő bizonylatokkal kapcsolatban figyelembe kell venni az Áfa tv. X. Számlázás fejezetének (159-178. §) előírásait is. Az értékesítéshez kapcsolódóan a kiszámlázott – áfát is tartalmazó – követelések számviteli elszámolására az Áhsz. 43. § (1)-(4) bekezdésének és 53. § (2) bekezdésének szabályai irányadóak.
Az értékesítéshez kapcsolódó követelések értékelése során az Áhsz. 18. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni. Ezek alapján az értékvesztés elszámolására az Szt. 54-56. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés meghaladja a bekerülési érték 10 %-át, de legalább a százezer forintot.
Az állományváltozásokkal kapcsolatos gazdasági események kontírozását a 38/2013. NGM rendelet VI. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezete ismerteti. Az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági események könyvelésében a 38/2013. NGM rendelet XII. Egyéb gazdasági események elszámolásai fejezet, B) Szolgáltatás nyújtás elszámolása cím nyújt segítséget, azzal a különbséggel, hogy az 1. pont a) alpontjában és a 3. pont a) alpontjában a B401. Készletértékesítés ellenértéke rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlákat kell alkalmazni.
2. Saját termelésű készletek esetében a termelési költségek során felmerült le nem vonható áfa része az önköltségnek?
Az Áhsz. 26. § (11a) bekezdés c) pontja alapján az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát minden esetben a más különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Ebből adódóan a le nem vonható áfa nem képezheti részét a saját termelésű készletek előállítási értékének, vagyis nem része az önköltségnek.
3. Az alábbi gazdasági esemény könyvelésében kérnénk segítséget. Az előző években már készletre vett textília bérmunka keretében megvarratásra került. A bérmunkáról szolgáltatást – varratást - tartalmazó számla készült. A textíliát bevételezték az analitikus nyilvántartásokba, illetve a készletet számla alapján készletbeszerzésként számolták el a költségvetési kiadások között. A varratásra kiadott anyagot felhasználásként kell kiadni bérmunkára? A bérmunkára vonatkozó számla hogyan könyvelendő a költségvetési és a pénzügyi számvitel szerint?
Az Áhsz. 16. § (7) bekezdése alapján a saját termelésű készletek esetében a bekerülési érték az Szt. 62. § (2) bekezdése szerint számított előállítási érték. Ha az előállítási érték az önköltséggel azonosan került megállapításra, a termék bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a termék előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ennek alapján a bérmunkáért fizetett ellenérték részét képezi az előállítási értéknek. A bérmunkadíj konkrét számviteli elszámolását a 38/2013. NGM rendelet XII. Egyéb gazdasági események elszámolásai fejezet, A) Szolgáltatás vásárlás elszámolása címe szerint kell elvégezni.
A varratáshoz szükséges átadott anyag értékét célszerű elkülöníteni az analitikában vagy a főkönyvben mindaddig, amíg a bérmunkadíj leszámlázásra kerül. (Itt a textília kiadását csak az analitikus nyilvántartásban kell jelölni.) Anyagfelhasználásként a bérmunkadíj számlázását követően kell a megvarrt textília értékét elszámolni, és az így létrehozott terméket saját termelésű készletként állományba venni. Ennek elszámolása a 38/2013. NGM rendelet VI. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész, A) Késztermékek készletre vétele elszámolása cím szerint történik.
4. A saját termelésű készletek (ezek jellemzően a közfoglalkoztatási programok végrehajtása során keletkeznek) részletező nyilvántartását a közfoglalkoztatási projektvezetők vezetik. A vásárolt készletek (amelyek készletek jellemzően az iskolai főzőkonyha beszerzéseihez kapcsolódnak) részletező nyilvántartását a raktáros, élelmezés vezető vezeti. Amennyiben a saját termelésű készletek (mezőgazdasági termények, brikett) esetében biztosított a hivatkozott analitikus nyilvántartás teljes körű vezetése, úgy annak adatai alapján, a számviteli politikában rögzítettek szerint a negyedéves főkönyvi zárlat keretében elegendő-e az állományváltozások könyvviteli elszámolása a pénzügyi számvitelben a 232. Késztermékek, illetve a 571. Saját termelésű készletek állományváltozása számlákon?
Nem integrált könyvviteli rendszer alkalmazása esetén a készletek állományváltozásának főkönyvi elszámolása az Áhsz. 53. § (6) bekezdés b) pontja alapján a negyedéves könyvviteli zárlat keretében történik, kivéve akkor, ha azt a havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni (pl. az Áhsz. 53. § (5) bekezdés c) pontja szerinti készletek közé történő átsorolást). A főkönyvi feladást a saját teljesítésű készletek esetében is állományváltozási jogcímek szerint kell elvégezni, mint például: készletre vétel, értékesítés miatti csökkenés, térítés nélküli átadás, hiány, selejtezés, értékvesztés stb. Ezek elszámolása a 38/2013. NGM rendelet VI. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezete szerint történik. Az egyes gazdasági eseményeket, illetve állományváltozási jogcímeket nem elegendő csupán az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása és a 232. Késztermékek könyvviteli számlán elszámolni.
5. Segítségüket kérjük saját előállítású könyv tiszteletpéldányának átadásával kapcsolatos könyveléséhez: készletváltozás, áfa és járulékok előírása és befizetése elszámolása hogyan történik?
A saját termelésű készlet térítés nélküli átadását a 38/2013. NGM rendelet VI. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, Csökkenések rész, F) Késztermékek térítés nélküli átadásának elszámolása cím szerint kell elszámolni.
Az áfá-val kapcsolatos számviteli elszámolásra a 38/2013. NGM rendelet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet, Csökkenések rész, F) Térítés nélküli átadás elszámolása cím 2. pontja irányadó.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az átadott tiszteletpéldányok egyes meghatározott juttatásként adókötelesek lehetnek az Szja tv. 70. § (4) bekezdése alapján. Az egyes meghatározott juttatásokat az Áhsz. 15. melléklete alapján a K1107. Béren kívüli juttatások rovaton kell kimutatni, ezek számviteli elszámolása a 38/2013. NGM rendelet VIII. Személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, B) A személyi juttatásokkal és a kapcsolódó közterhekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásai cím szerint történik.