1. El kell számolni a bruttó elszámolás elvének, illetve az eredményszemléletű könyvelés figyelembe vételével a gépjármű karbantartások biztosító által fedezett részét, valamint a gépjármű javításának költségét abban az esetben, ha a gépjárműjavítást végző szolgáltató meghatalmazással jár el a biztosítónál? Pénzforgalmi tétel nem keletkezik sem kiadási, sem bevételi oldalon. A pénzügyi számvitelben van-e könyvelési teendőnk, ki kell-e mutatni a kiadások és bevételek között a fedezett részt?
A megkeresésben szereplő gazdasági eseményeket a bruttó elszámolás elve alapján nem lehet nettósítva könyvelni. A szerviz által kiszámlázott javítási szolgáltatást teljes összegében el kell számolni a költségvetési számvitelben a K334. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások rovaton, valamint a pénzügyi számvitelben igénybe vett szolgáltatásként. A biztosító által térített összeget a költségvetési számvitelben a B411. Egyéb működési bevételek vagy – káreseményhez kapcsolódó megtérítés esetén – a B410. Biztosító által fizetett kártérítés rovaton, a pénzügyi számvitelben pedig a különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni. A teljesítés költségvetési számviteli elszámolásával egyidejűleg a pénzügyi számvitelben a biztosító által térített rész esetében a követelést és a kötelezettséget egymással szemben kell kivezetni (tekintettel arra, hogy a biztosító közvetlenül a szolgáltató részére fizet).
2. Hivatalunk több esetben irodaház/ingatlan közös üzemeltetésére üzemeltetési megállapodást kötött, amelyben %-os megosztásra kerültek a kizárólagos, illetve a közös használatban lévő területek. A havi épületüzemeltetési átalánydíj (rezsi és egyéb költségek megtérítése) egy összegben kerül meghatározásra, a számlázás havi rendszerességgel történik. Az egyes épületeket közösen üzemeltető felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy az éves tényleges felhasználást számlák alapján tételesen elszámolják, az így létrejövő egyenleget rendezik. Kérdéseink a következők:
– Közvetített szolgáltatásként számolhatjuk-e el a közüzemi szolgáltatásokat, amennyiben a közös üzemeltető félnél/bérlőnél nincs felszerelve az üzemeltető/bérlő fogyasztásának mérésére külön mérőóra, mert például a mérőóra felszerelése műszakilag kivitelezhetetlen (pl. közös használatú folyosók esetén)?
– Helyes-e az az eljárás, ha az épület üzemeltetésének egyéb költségeit (pl. vagyonvédelmi szolgáltatások, rendszeres, vagy eseti karbantartás) a közös üzemeltetésű épületek vonatkozásában hivatalunk megosztja a kiadási oldalon közvetített szolgáltatások, illetve a saját költség esetén a megfelelő szolgáltatási rovatra?
– Helyes-e az egyösszegű átalánydíj kiszámlázása, vagy kizárólag a bérleti díj+továbbszámlázott szolgáltatások összegét kell a megfelelő szerződés alapján kiszámlázni?
– Végül elengedhetetlen követelmény-e, hogy a számlából kitűnjön a közvetítés ténye, azaz szolgáltatásonként kell-e tartalmaznia a számlának a hivatal saját-, továbbá az általa közvetített szolgáltatásokat, megnevezve azok műszaki tartalmát és ellenértékét, szolgáltatásonként az áfáját?
A közvetített szolgáltatások fogalmát az Szt. 3. § (4) bekezdés 1. pontja határozza meg [„közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható”], amelyet az Áhsz. szerint az államháztartásban is alkalmazni kell.
– A közvetített szolgáltatásként történő elszámolás feltétele a megrendelővel, jelen esetben a közös üzemeltető féllel/bérlőkkel kötött olyan szerződés(ek) megléte, amely(ek)ből a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható. A külön mérő megléte, vagy hiánya nem feltétele a közvetített szolgáltatásként történő elszámolásnak.
– Az ismertetett megoldás abban az esetben megfelelő, ha a fent említett szerződés alapján ezen kiadások (azok egy része) egyértelműen megosztásra és továbbszámlázásra kerülnek.
– A közvetített szolgáltatásként történő továbbértékesítés fogalmi eleme a változatlan formában történő továbbértékesítés, amely feltételnek az átalány alapján történő továbbértékesítés nem tesz eleget. Ezt az esetet csak „normál” szolgáltatásértékesítésnek lehet tekinteni. A számlázás a szerződésben foglaltak alapján történhet.
– A kiállított számla esetén elengedhetetlen követelmény a közvetítés tényének számlából történő megállapíthatósága. A számlának ugyanakkor nem kell tartalmaznia a saját költségrészt, csak a továbbszámlázott összeget közvetített szolgáltatásonként külön-külön felsorolva és megnevezve (a megnevezésben a „továbbszámlázott” jelzőnek szerepelnie kell), a számlázott ellenértéket és általános esetben a kapcsolódó általános forgalmi adót is.
3. Hogyan kell elszámolni a mobilparkolást, ha a társaság szerződése alapján először az egyenleg feltöltése történik, majd a szolgáltató a hónap végét követően állítja ki számlát a terhelésről, végül a meghatározott limit elérésekor kell újra feltölteni az egyenleget?
A mobilparkolással kapcsolatos gazdasági eseményeket a 38/2013. NGM rendelet XII. Egyéb gazdasági események elszámolásai fejezet, A) Szolgáltatás vásárlás elszámolása címe alapján kell elszámolni. A mobilparkolás igénybevételéhez szükséges egyenlegfeltöltést, mivel az a jövőben várhatóan igénybevételre/teljesítésre kerülő szolgáltatás ellenértékeként előre fizetett összeg, számviteli szempontból adott előlegként kell kezelni. A könyvelési lépések a következők:
1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték: T0021 - K053372
b) Áfa: T0021 - K053512
2. Egyenleg feltöltése
a) Fizetéskor csak a pénzügyi számvitel szerint: T36514 - K32/33
3. Szállítói számla a parkolási díjról a költségvetési számvitel szerint
a) Nettó érték:
T053372 - K0021
T0022 - K053372
b) Áfa
T053512 - K0021
T0022 - K053512
c) Egyenleg beszámítása teljesítésként (nettó összeg): T053373 - K003
d) Egyenleg beszámítása teljesítésként (Áfa): T053513 - K003
4. Szállítói számla a parkolási díjról a pénzügyi számvitel szerint
a) Nettó összeg: T52 - K4213
b) Le nem vonható előzetesen felszámított Áfa: T36414 - K4213
b) Le nem vonható előzetesen felszámított Áfa: T8435 - K36414
c) A számla bruttó összege rendezésének elszámolása: T4213 - K36514
5. Év végén a december havi teljesítésről januárban beérkezett számla összegének elhatárolása: T52 - K442
Azt, hogy az egyenleg feltöltés címén előre fizetett összeg az Áfa tv. alapján is előlegnek minősül-e, a rendelkezésünkre álló információk alapján nem tudjuk megítélni. Amennyiben a szerződés és a rendelkezésre álló egyéb dokumentumok alapján a feltöltött összeg az Áfa tv. szerint is előlegnek minősül, a számviteli elszámolásnál az előleg áfáját is könyvelni kell a 38/2013. NGM rendelet II. Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, A) Vásárlás elszámolása cím, 2. pont c-d) pontjai szerint.
4. Hogyan kell eljárni az önkormányzati lakóingatlanok bérbeadásából és a nem lakóingatlanok bérbeadásából származó bevételek rovatrend szerinti besorolásakor? Melyik rovatszámot kell alkalmazni?
Az Áhsz. 15. melléklete alapján a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton kell elszámolni a tárgyi eszközök bérbe adásából származó bevételeket, így az önkormányzati lakóingatlanok és nem lakóingatlanok bérbeadásából származó bevételeket is.
5. Egy önkormányzati, kizárólag közhatalmi tevékenységet folytató költségvetési szerv feladatellátásához két autót használ kölcsön-haszon (gépjármű használati) szerződés alapján. A szerződés alapján a költségvetési szerv kötelezettsége csak az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek térítésére korlátozódik, így ez nem minősíthető tartós bérletként. A gépjárművek tulajdonosa (egy non-profit szervezet) vallotta be és fizette a cégautóadót a gépjárművek után, amelyet át akar hárítani. Amennyiben átháríthatja, milyen jogcímen kell ezt a nyilvántartásunkban kimutatni? Milyen főkönyvi számokon kell elszámolni, ha egy (előzetes információ szerint) áfás számlát kapunk?
Az áthárított cégautóadót egyéb dologi kiadásként kell elszámolni, amelynek elszámolására a 38/2013. NGM rendelet XII. Egyéb gazdasági események elszámolásai fejezet, A) Szolgáltatás vásárlás elszámolása címe irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a 4. pontban a számla nettó összegét ráfordításként (a 8435. Más különféle egyéb ráfordítások könyvviteli számlán) kell könyvelni.
6. Önállóan gazdálkodó gazdasági szervezettel rendelkező önkormányzati költségvetési szervként ellátjuk a köznevelési intézmények étkeztetését. Megrendeljük az étkezést, kiállítjuk a gyerekek részére a számlát, illetve kifizetjük a vásárolt élelmezést a főzést végző konyhák felé. A bevétel és a kiadás megjelenik a költségvetésünkben, a különbözetet önkormányzati támogatásként kapjuk meg. Az étkezési normatívát az önkormányzat igényli meg az elszámolásunk alapján. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán, illetve a 100% kedvezményről kiállítja a rendszer a 0-ás számlát. Az Áfa bevallás során a 100% kedvezményre eső Áfa-t nem igényeljük vissza. A kedvezményes étkezést hogyan kell lekönyvelni?
Az Áhsz. 26. § (1) bekezdése és 15. melléklete alapján a vásárolt étkeztetési szolgáltatásokat a költségvetési számvitelben a K332. Vásárolt élelmezés rovaton, a pénzügyi számvitelben az 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei könyvviteli számlán kell elszámolni. Az ingyenes (kedvezményes) étkezés térítésmentes szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynek hatását csak a pénzügyi számvitelben kell elszámolni.
A K332. Vásárolt élelmezés rovaton elszámolt vásárolt étkeztetési szolgáltatások esetében különösen fontos, hogy az elszámolt kiadások a megfelelő kormányzati funkción szerepeljenek. Pénzforgalom nélküli bevételt ilyen esetben nem kell elszámolni.
Az eladási ár a kedvezményekkel csökkentett, áfát nem tartalmazó ellenérték, az étkezésről kiállított számlán mínusz előjellel szerepel az ingyenes rész, mint kedvezmény. Mivel jelen esetben – ingyenes étkezés – a végösszeg 0 Ft, a kedvezményt külön gazdasági eseményként nem kell könyvelni (természetesen formailag lehetséges a kiszámlázott eladási ár követelésként és bevételként könyvelése, amit rögtön sztornó tételként ki kell korrigálni a követelés esetén adott engedményként, a bevétel teljesítés esetén pedig, mint bevétel visszatérítésként, ezt azonban nem érezzük szükségesnek). Az ingyenes étkezők után nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, ugyanakkor az adólevonási jog ezen ételadagok tekintetében nem gyakorolható.
7. Az Ávr. 150. § (1) bekezdésének a) és c-e) pontjaiban felsorolt bevételek általában még nincsenek lekötve semmilyen konkrét kötelezettségvállalással. Ezekben az esetekben a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási számlákon rögzíteni kell-e ezeket a tételeket egy összegben?
Az Ávr. 150. § (1) bekezdésének a) és c-k) pontja szerinti bevételekhez nem valós kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket nem szabad rögzíteni, ugyanakkor azok a kötelezettségvállalással terhelt maradvány részét képezhetik. Az éves költségvetési beszámolók kitöltési útmutatójának 07. űrlapra vonatkozó része fel is hívja erre az esetre külön a figyelmet (megtekinthető a https://allamhaztartas.kormany.hu/elemi-koltsegvetes-es-beszamolo-urlapjai elérhetőségen).
8. Egyik nemzetiségi önkormányzatunk beszámolójában negatív maradvány keletkezik, mivel a bérjárulékok levonása a nettó finanszírozás keretében az önkormányzat számlájáról történik, ahol az adott előlegre van könyvelve, a nemzetiségeknél pedig kapott előlegre a bérköltséggel szemben. A negatív összeget hogyan lehet, kell-e pénzmaradvány felhasználásként könyvelni, illetve előirányzatosítani, vagy "0" összegnek kell szerepelnie a költségvetésükben?
A nettó finanszírozás elszámolása miatt – az Áhsz. 44. § (2) bekezdés a) pontja értelmében – nem indokolt, hogy a maradvány összege negatívba forduljon. Az önkormányzat nettó finanszírozásában elszámolt közterhek összegét ugyanis a nemzetiségi önkormányzat könyveiben nem csak pénzforgalom nélküli kiadásként kell elszámolni annak közgazdasági tartalma alapján, de ezzel együtt pénzforgalom nélküli bevételt is szükséges könyvelni a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton. Természetesen az önkormányzatnál ezzel párhuzamosan – szintén pénzforgalom nélküli kiadásként – a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton is nyilvántartásba kell venni ennek összegét. A maradvány-kimutatásban e tételek hatásai így kiegyenlítik egymást.
9. Melyik rovaton számolja el az önkormányzat intézménye a maradványából az önkormányzat által elvont, így az önkormányzatnak visszafizetendő összeget?
Az önkormányzati intézménynél az elvont összeget a K5023. Egyéb elvonások, befizetések rovaton kell elszámolnia. A levonást az önkormányzatnál a B12. Elvonások és befizetések bevételei rovaton kell könyvelni.
10. A tárgyévben a bevételi és a kiadási előirányzatot megemeltük az EU-s projekt támogatói okiratában szereplő összegig, melynek teljesülése tárgyévben nem történt meg, így előirányzat maradványunk keletkezett. Tekintettel arra, hogy a beszámolóban kimutatott maradvány pénzforgalmi szemléletet tükröz, így ezt az összeget nem tartalmazza. Kérem szíves tájékoztatását, hogy a projekthez tartózó tárgyévi teljesítésű, de tárgyévet követő évben kifizetett számlákat és azok fedezetét kell-e szerepeltetni a tárgyévi maradványunk között. Amennyiben nem, úgy idén ismét szükséges a bevételi és a kiadási előirányzatot újra megemelni ugyanerre a támogatói okiratra hivatkozva?
Az Áht. 1. § 17. pontja értelmében a maradvány a tárgyévi bevételek és kiadások különbözete, így az az előirányzatok szintjén nem értelmezhető. A támogatási szerződés szerint járó, de nem teljesült támogatások összegei nem szerepelhetnek a tárgyévi maradványkimutatásban, azok csak a (pénzforgalmi vagy pénzforgalom nélküli) teljesítéssel együtt fogják az adott év maradvány részét képezni. Természetesen a már vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban a támogatás jóváírásáig is szükséges lehet a következő évben a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása.
11. Intézményünkhöz beérkeztek közüzemi számlák, melyek mínuszosok voltak. A tárgyévben e számlákat nem tudtuk teljesen kifuttatni. Kérdésünk, hogy ezen számlákat a 42-es, mint kötelezettség vagy a 35-ös, mint követelés főkönyvi számon kell nyilvántartani? Amennyiben a szállítók között a 42-es számlaosztályban, akkor a kötelezettségvállalás kevesebb, mint a teljesítés, ami nem lehetséges az Áhsz. szerint. A jóváíró számlák esetében is ugyanez a helyzet áll elő, ha az adott hónapban érkező jóváíró számla nem kerül a jóváírást végző által pénzügyi teljesítésre a hónap végéig, úgy a rovat végleges kötelezettségvállalása kevesebb, mint a teljesítés.
A mínuszos közüzemi számlák, jóváíró számlák elszámolására az Áhsz. 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni. Ezekben az esetekben tartalmilag arról van szó, hogy a költségvetési szerv túlfizetéses pozícióba került, azaz olyan kiadást teljesített, amelyre a szolgáltató – az utólagos elszámolás alapján – nem volt jogosult. Ezért ilyen esetekben az értesítőt követően el kell számolni a korábbi végleges kötelezettségvállalás és kiadás csökkentését a költségvetési számvitelben, továbbá a költségek csökkentését az egyéb adott előlegek számla növelésével szemben (ez utóbbi testesíti meg a szolgáltatóval szembeni követelés jellegű pozíciót). A következő időszakban a túlfizetés a kiszámlázott összegbe beszámításra kerül, amely a könyvviteli elszámolások oldaláról a kötelezettségeknek – a pénzeszközök helyett – az egyéb adott előlegekkel szembeni csökkentését jelenti. Az elszámoláshoz segítséget nyújt a 38/2013. NGM rendelet XII. Egyéb gazdasági események elszámolásai fejezet, P) Költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása címe.
12. Igazgatóságunk több bért utalt el egy munkavállalónak, mint amennyi járt volna neki, mert időközben kilépett. A munkavállalónak vissza kellene fizetnie a tartozást –ami a kilépő igazolására is felvezetésre került –, azonban azt vélhetően nem fogja teljesíteni. Helyesen gondoljuk azt, hogy a kilépett dolgozó tartozását követelésként kell nyilvántartásba venni könyveinkben?
Amennyiben a költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített személyi juttatás miatt a munkavállalónak bértartozása keletkezik (a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra könyvviteli számlának ebben az esetben tartozik egyenlege lenne), azt az Áhsz. 40. § (4) bekezdés szerint a Kincstártól kapott könyvelési bizonylat alapján – a 051. nyilvántartási számlák egyidejű korrigálásával – át kell vezetni a 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések könyvviteli számlára. Az elszámolás a 38/2013. NGM rendelet XII. Egyéb gazdasági események elszámolásai fejezet, P) Költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása címe szerint történik.
13. Tárgyévben a NAV-nak rossz jogszabály értelmezés miatt (a bérleti díjhoz kapcsolódó rezsiköltségekre felszámítottunk áfát) befizettünk 1.056.000 Ft áfát. Visszaigényeltük, azonban a NAV tájékoztatása szerint nem kapjuk vissza, hanem a következő áfa bevallásokban realizálhatjuk majd. Ebből tárgyéven realizáltunk is 547.000 Ft-ot, amit nem fizettünk be, hanem csak csökkentettük vele az említett összeget. Megemeltük a K352-t 547.000 Ft-tal, ugyanakkor a B407-re is ugyanennyi összeget elszámoltunk. A fő problémát az okozza, hogy a tévesen befizetett 1.056.000 Ft a 36422 könyvviteli számlán T oldalon szerepel, ezért a könyvelési programunk hibát jelez, hiszen a 36422 fizetendő áfa elszámolásának K egyenlege kellene legyen. A kötelezettségvállalásban nyitottunk egy NAV-os követelés jellegű szerződést, amely egyenlege az 1.056.000 – 547.000 = 509.000 Ft követelést mutat év végén, mivel majd csak a tárgyévet követő évben tudjuk érvényesíteni a fennmaradó összeget. Ha a 36422 könyvviteli számlából elhatároljuk a tévesen befizetett összeget és egy alábontott áfa számlára könyveljük (pl. 36423), akkor ezzel tovább mi a teendő? Kérünk szépen segítséget arra, hogy mik a helyes könyvelési lépések a fenti ügyben.
A tárgyévben tévesen elszámolt és befizetett 1.056.000 Ft-os áfa tekintetében a 38/2013. NGM rendelet XII. Egyéb gazdasági események elszámolásai fejezet, P) Költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása cím 4-6. pontját kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 6. pontban a pénzeszköz számla helyett az áfa befizetési kötelezettséghez tartozó 4213. könyvviteli számlát kell használni. Ennek következtében a 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések könyvviteli számlára átvezetett összeget kell az aktuális bevallásokban visszaigényelt résszel csökkenteni. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy az elszámoláshoz nem kapcsolódik időbeli elhatárolás. A fentiek alapján javasoljuk a számviteli elszámolásuk korrigálását, illetve a szükséges előirányzat átcsoportosítások és módosítások elvégzését.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Áhsz. 51. § (1) bekezdése alapján 36423. könyvviteli számla a könyvekben nyitható.
14. Az államháztartásban és annak szervezeteiben a behajtási költségátalány kötelezően alkalmazandó-e vagy le lehet mondani az ebből származó bevételekről? Hogyan történik a gazdasági esemény elszámolása?
A behajtási költségátalány számviteli elszámolásával részletesen foglalkozik a https://allamhaztartas.kormany.hu/download/5/cd/51000/taj_behajtasi_koltsegatalany.pdf elérhetőségen közzétett tájékoztató.
15. Önkormányzatunk társasházak részére a vegyes tulajdonú épületekben lévő önkormányzat tulajdoni hányad alapján közös költséget fizet, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 24. §-a szerint. A közös költség a közgyűlés alapján meghatározott összegben, számlázás nélkül – tehát nem szolgáltatásként – kerül átutalásra. Mely rovaton szerepeltetjük helyesen a gazdasági esemény elszámolását?
A társasházak részére kifizetett közös költséget az Áhsz. 15. melléklete alapján a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton szükséges elszámolni.
16. Önkormányzatunk a Szoctv. 48. §-a értelmében az illetékességi területén bekövetkezett haláleset esetén köteles az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről intézkedni, ha nincs fellelhető személy, aki erről gondoskodni tud. Amennyiben azonban az elhunyt személy utolsó lakhelye egy másik település, akkor ezen költséget az utolsó lakóhely szerinti települési önkormányzat köteles megtéríteni önkormányzatunknak. Hogyan történik ilyen esetben a könyvviteli elszámolás?
A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak az elhunyt eltemettetésével kapcsolatban keletkezett, általános forgalmi adót tartalmazó összeggel növelt kiadásait az Áhsz. 15. melléklete alapján a K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton kell elszámolnia. A konkrét könyvelési lépéseket a 38/2013. NGM rendelet X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, C) Államháztartáson kívüli vissza nem térítendő támogatások, ellátottak pénzbeli juttatásai elszámolásai címe tartalmazza. Amennyiben az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló, utolsó lakóhely szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét a köztemetést lebonyolító önkormányzatnak megtéríti, a befolyt bevétel elszámolása a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatra történik. Ezzel összhangban és azonos összegben e másik települési önkormányzat az átterhelést a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton mutatja ki. A fentieknek megfelelően elszámolt kiadásokat és bevételeket a „107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások” kormányzati funkción kell kimutatni.